:

Irigység

:

Az irigység azt jelenti, hogy valami olyasmit akarunk megszerezni magunknak, ami valaki másnak megvan, de nekünk nincs, annak ellenére, hogy nagyon szeretnénk, ha meglenne. Az mindegy, hogy az a másik jogosan vagy jogtalanul tett szert rá, csak az számít, hogy nála van, ami nekem kell, és szégyellje magát ezért. Mert az már önmagában véve is igazságtalan, hogy neki megvan az, ami nekem kell.

A keresztény egyház szerint az irigység a hét főbűn egyike: ez azt jelenti, hogy akiben megvan, azt más, nagyobb bűnökre késztetheti. A pszichológia szerint egy evolúciós ösztönről van szó, ami a túlélés érdekében alakult ki. Gyerekkorban még teljesen természetes, és elvileg a szocializáció során kellene megtanulnunk, hogy a társadalmi együttélés érdekében minél kevesebbet irigykedjünk másokra. Ennek ellenére, ha valaki sikeres, akkor sokszor mégsem csak dicséret és elismerés veszi körül, hanem ezzel egyidejűleg irigykedés, rosszindulat és utálkozás is.

Mindenki látott már irigykedő kisgyereket: kell egy új bicikli, mert a szomszéd gyereknek is van, kell a nagyobb testvér szabadsága, a kicsire irányuló összes figyelem, na meg mégis milyen dolog már az, hogy másnak szülinapja van, nekem meg nem?!

Gyerekkorban ez még aranyos, nincs is vele baj, a legtöbb talán úgyis kinövi, és felnőtt korára megtanul együtt örülni a másikkal. Ha meg nem, azon nagyon jókat lehet nevetni, mert az irigy ember rendkívül szórakoztató.

„Ha megdöglött a tehenem, dögöljön meg a szomszédé is. Meg a szomszéd is, ha már itt tartunk, úgyse érdemelte meg azt a tehenet, biztos csak lopta, fejni se tud rendesen, a sapka is rosszul áll a fején, meg úgy egyáltalán, minek neki tehén? Minek nekem szomszéd?”

Az már nem mindig jut eszébe, hogy a tehénnek enni is kell adni ahhoz, hogy túléljen, vagy hogy nem is muszáj tehenet tartani, egész sok más állat létezik még (a disznónak például nagy előnye, hogy amikor levágjuk, olyankor mindig van pálinka). A hangsúly tehát a másikon van: ő tehet az én helyzetemről – mert csak. Mert velem ellentétben ő nem érdemli meg azt, ami van neki. Vagy megérdemli ugyan, de hát én is, és nekem még sincs.

irigység

Ha összehasonlítjuk magunkat a másikkal, és azt látjuk, hogy ő valamiben jobb, vagy valamiből több van neki, és mi is szeretnénk mindennek birtokában lenni, ez még nem föltétlenül irigység. Ettől még örülhetünk a másik sikerének (vagy akár hidegen is hagyhat minket, a lényeg az, hogy nem támad ellenállhatatlan vágyunk arra, hogy ott ártsunk neki, ahol csak érjük). Az is lehet, hogy fölébred bennünk a versenyszellem, és ez arra ösztönöz, hogy többet, jobban, ügyesebben csináljunk. Szerintem ez még nem irigység; az ott kezdődik, amikor már nem az a cél, hogy mi is a birtokában legyünk az adott dolognak, inkább az, hogy a másik is veszítse azt el, méghozzá mielőbb.

Azt tapasztalni, hogy másnak jobban megy, szembesít minket a saját kudarcainkkal. Ilyenkor azt látjuk, hogy nekünk mi minden nem sikerült, és ez milyen nagy kár. Olyan gondolatok jutnak eszünkbe, hogy ha jobb autó vagy több tengerparti nyaralás jutott volna nekünk osztályrészül, akkor most boldogabbak lennénk, mert végre teljes életet élhetnénk. Szembesülünk egy nagy hiányérzettel, és ezért a másikat okoljuk, mert ő megszerezte azt, amit mi nem. Mert neki könnyebb, mert gazdagok a szülei, szerencséje volt, őt mindenki szereti.

Holott ez a valóságban biztos nem így van: minden sikernek ára van, és mivel mi legtöbbször csak az eredményt látjuk, az odavezető utat már nem, ezért anélkül kezdünk el irigykedni, hogy belegondolnánk, milyen áldozatokat kellene hoznunk érte, ha hasonló eredményeket szeretnénk elérni. Lottóötöst nyerni sokan szeretnének, éveken át kitartóan szelvényekre költeni a pénzt a milliók halvány reményében már kevesebben.

Persze azt, hogy másnak jobban megy, egyáltalán nem muszáj valóban kudarcként megélni; fölfoghatjuk fejlődési lehetőségként, vagy koncentrálhatunk helyette olyan dolgokra, amikben viszont jók vagyunk. Még csak a legjobbnak sem kell lenni semmiben, meg lehet elégedni azzal, ami van, és abból kihozni a legtöbbet.

Ugyan az irigység mint személyiségvonás nincs is meg mindenkiben, alkalmanként azért szinte mindenki szokott irigy lenni egy kicsit. Még akkor is, ha tudja, hogy ettől nem lesz jobb: a zöldebb füvet lehet ugyan irigyelni, de ennek nem sok haszna van. Már csak azért sem, mert ettől nem az irigyeltnek lesz rosszabb elsősorban, hanem annak, aki úgy éli le az életét, hogy közben állandóan mások sikerei miatt zsörtölődik. Saját magának meg ki akarna rosszat, nem?

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Exit 2015. Pétervárad, Újvidék, július 9-12.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
15 éves jubileumi Nightbreed fesztivál Ecsegfalván Ecsegfalva idén 15 éves nosztalgiában fog fürödni

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Brutal Assault 20. Augusztus 5-8, Jaromer, Csehország

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Naná, hogy megtartom!
Kóbor lelkek az erdők mélyén, összhangban a világegyetemmel Beszélgetés Negruval egy kocsmaasztal mellett

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Sikoly
Sikoly a Kontaktzónában Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke egy rendezvénys...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Versposztolás a GITTEGYLET-tel a költészet napján 2015. április 11-én József Attila születésének immár századik évfordulójára ébredtünk.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Maratont (csak) pálinkával! Idén több téren is különlegességekkel szolgált az immáron 38. alkalommal megrendezett Tarcal-hegy...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Levelek Japánból 16. 16. rész - Szilvafavirágzás a Tsukuba-hegyen

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Irigység Az irigység azt jelenti, hogy valami olyasmit akarunk megszerezni magunknak, ami valaki másnak me...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Tengergyümölcsei-saláta
Sporhetsztori 7. Hetedik rész – A l’amour, a grappa és a Trofie

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est máj6-19 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Társadalomkritika Mi alkotjuk a társadalmat magunk körül. Mi vagyunk a teremtői és a rombolói is egyben.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az ősz szakáll mint védjegy
Pszichoanalízis és álomfejtés A tudattalanná váló emlékek nyomában, avagy tisztelgés Sigmund Freud emléke előtt születésének sz...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Élni, túlélni Talán egy napot? Egy életet? Pár órát? Mit?

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Sári és a KMV-zine
Tavaszt hozó KáeMV é(n) Hogyan is tudná az ember lánya néhány ezer karakterbe beletuszkolni, hogy mi is az a KMV?

0 Hozzászólás | Bővebben +