:

Maratont (csak) pálinkával!

:

Fotók: Dudás Enikő

Idén több téren is különlegességekkel szolgált az immáron 38. alkalommal megrendezett Tarcal-hegyi (Fruška gora-i) maraton. A legnagyobb felháborodást keltő változtatás ellen már hónapokkal az indulás előtt aláírásokat gyűjtöttek – mindhiába. Újvidék városa 2015-ben úgy döntött, hogy nem támogatja tovább a hegyi kalandtúrát, így a szervezők kénytelenek voltak részvételi díjat szedni. A benevezési díj távtól függő volt, kétszáz dinártól egészen háromezerig terjedt. Alapjában véve elmondható, hogy a startnál tapasztalt kezdeti apró problémákon kívül viszonylag zökkenőmentesen zajlott le a maraton, egy minden eddiginél hosszabb és nehezebb távval bővülve. Szubjektív beszámoló következik.

Április huszonötödike, reggel 6 óra, kukorékoló ébresztőhang a mobilon, és a szokásoktól eltérően ezúttal nem a szundira nyomtam, hanem azonnal kiugrottam az ágyból. (Ha órákra is ilyen motiváltan tudnék menni…) Reggeli, öltözés, indulás, találka a megbeszélt helyen. Az autóbuszok tízpercenként indultak, a személyi szférámba behatoló emberek tömkelege között kissé kényelmetlenül éreztem magam, de azt a szűk harminc percet csak-csak kibírtam valahogy. A helyszínre érve rögtön a jelentkezési lapokat kerestük, kis huzavona után sikeresen át is estünk az első próbatételen, majd egy rövidke értekezés után a kb. 10 fős csapatunk útnak is indult a 23 kilométeres távon. Felkészülés nélkül se túl sok, se túl kevés, a lányokkal vegyített társaságunk laza tempóban kezdte meg a hegymászást. A tapasztalt(abb) versenyzők már hajnalok hajnalán útnak indultak, hogy a tömeget elkerüljék, mi azonban az első kontrollpontig csak törpeléptekkel haladtunk a sokadalom miatt. A későbbi szakaszoknál ez már nem jelentett problémát, hiszen a különböző távok gyorsan elváltak egymástól.

maraton

A KT 1 után tartottunk egy rövidke kis szünetet, elfogyott az első szendvics is, majd – normális egyetemisták lévén – le is löktünk gyorsan egy-egy alma- és körtepálinkát. (Na de nem ám a zentai kétszáz dinár/literest, ami kimarja a műanyag pohár alját, hanem tényleg finomat.) A doppingvizsgálat elkerülésében reménykedve indultunk tovább, hogy megmásszuk az első komolyabb emelkedőt. A tv-toronyhoz vezető út a második kontrollponttól csupán másfél kilométerre található, de azért valamelyest izzasztó szakasz ez, szóval felérve ismét tartottunk egy, az elsőnél rövidebb szünetet. Pont annyit, hogy a kedveskedni akaró szerb árus magyarul kínálja nekünk a második pálinkánkat. Kérdem én: ki tudta volna ezt visszautasítani? A csapatunk ezután két részre szakadt, egy – jómagamat is beleszámítva – ötfős gárdával folytattam tovább a túrát.

maraton

Nem titkolt véleményem, hogy a legszebb szakasz a hopovói kolostorhoz vezető és az utána következő rész, amely előbb lejtőből, majd emelkedőből áll, itt kellett a mélyben csörgedező patakok mellett haladni, valamint kidőlt fákat átugrálni. Magányosan egészen kivételes élmény a természettel eggyé válni, de nem panaszkodom, így is remek volt, köszönhetően a társaságnak. (A kolostort egyébként is érdemes megnézni, az év minden évszakában gyönyörű!) Az utolsó szakaszon már kissé érződött a fáradtság rajtunk, kevesebb duma volt, szóval még megittunk egy sört is, hogy azért csak kibírjuk a végéig valahogy. Egyébként nehogy azt higgyétek, hogy berúgtunk, nem erről szólt a dolog, tényleg. A maraton legemlékezetesebb pillanata számomra azonban nem hozzánk kötődik, hanem egy általános iskolás kisfiúhoz és egy idősebb nénihez. Történt ugyanis, hogy a fiúcska, miután jóízűen elfogyasztotta a kóláját, eldobta az üres flakont a nemzeti parkban. Magamban gyorsan elküldtem a fenébe, de szerencsére volt, aki türelmesebben és nyomdafestéket is tűrő kifejezéssel megkérte az ifjú padawant, hogy vegye fel szépen a földről az üveget. Innen is köszönöm a néninek! A kissrác ezután egészen a következő kukáig cipelte magával a palackot, ott aztán megvált tőle. A maraton után valószínűleg igencsak szennyezett területté vált a hegy, így már ez az egy pozitív cselekedet is sokat számít.

maraton

És hogy akkor beszéljek egy kicsit a leghosszabb távról is. Az ultra extrém maraton 125,2 km-es hosszúságával idén először jelentkezett a verseny, amelyről, azt hiszem, mindent elmond, hogy a tavalyi ultramaraton győztese sem tudta teljesíteni. A szervezők annyi helyzeti előnyt biztosítottak a legbrutálisabb távon versenyzőknek, hogy a startot 200 méterrel feljebbről indították nekik, így elkerülve a tömeget. Az egyik legtöbbet emlegetett negatívum a KT 5–KT 7 közti szakasz (23 kilométert foglal magában), hiszen ezt a részt gyakorlatilag víz nélkül kellett megtenniük az indulóknak, a szervezők hibája miatt. Sokan épp ekkor döntöttek úgy, hogy újratervezik az elképzelt útvonalukat, és inkább rövidebb távra fókuszálnak, hiszen több mint 20 km-t víz nélkül igencsak nehéz teljesíteni. A Vrata Raja útvonala szolgált még izgulnivalóval, kis túlzással életveszélyesnek is nevezhető. Különlegessége, hogy kétszer kell keresztülmenni egy patakon, és egy kisebb vízesés is található, ami mellett szintén le kell ereszkedni. Az útvonal csak pár éve készült el, ám nem a maraton fő szervezői, hanem a Rumai Hegymászó-egyesület tagjai járták le a pálya ezen részét. Összességében elmondható, hogy a leghosszabb táv nagyot nehezedett a tavalyi évhez képest, ezért nem lenne meglepő, ha jövőre újra átszerveznék az útvonalat, esetleg valamelyest könnyítenének rajta.

Ami pedig minket illet, jövőre valószínűleg ugyanitt, ugyanekkor, csak lehetőleg ingyen.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Exit 2015. Pétervárad, Újvidék, július 9-12.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
15 éves jubileumi Nightbreed fesztivál Ecsegfalván Ecsegfalva idén 15 éves nosztalgiában fog fürödni

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Brutal Assault 20. Augusztus 5-8, Jaromer, Csehország

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Naná, hogy megtartom!
Kóbor lelkek az erdők mélyén, összhangban a világegyetemmel Beszélgetés Negruval egy kocsmaasztal mellett

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Sikoly
Sikoly a Kontaktzónában Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke egy rendezvénys...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Versposztolás a GITTEGYLET-tel a költészet napján 2015. április 11-én József Attila születésének immár századik évfordulójára ébredtünk.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Maratont (csak) pálinkával! Idén több téren is különlegességekkel szolgált az immáron 38. alkalommal megrendezett Tarcal-hegy...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Levelek Japánból 16. 16. rész - Szilvafavirágzás a Tsukuba-hegyen

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Irigység Az irigység azt jelenti, hogy valami olyasmit akarunk megszerezni magunknak, ami valaki másnak me...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Tengergyümölcsei-saláta
Sporhetsztori 7. Hetedik rész – A l’amour, a grappa és a Trofie

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est máj6-19 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Társadalomkritika Mi alkotjuk a társadalmat magunk körül. Mi vagyunk a teremtői és a rombolói is egyben.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az ősz szakáll mint védjegy
Pszichoanalízis és álomfejtés A tudattalanná váló emlékek nyomában, avagy tisztelgés Sigmund Freud emléke előtt születésének sz...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Élni, túlélni Talán egy napot? Egy életet? Pár órát? Mit?

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Sári és a KMV-zine
Tavaszt hozó KáeMV é(n) Hogyan is tudná az ember lánya néhány ezer karakterbe beletuszkolni, hogy mi is az a KMV?

0 Hozzászólás | Bővebben +