Fotók: Tóth Eszter
17. rész - Nagano prefektúra
Fekete vár, hóval belepett szentély és hőforrásban fürdőző majmok. Ez Nagano prefektúra.
Macumotó vára. Az egyik legszebb, legjobban megőrzött és legkülönlegesebb várkastély Japánban. Szokatlan, éjfekete falai miatt Fekete Várnak vagy Varjúvárnak is hívják. A hegyek közti medencében, síkságon épült várat vizesárok veszi körül. A víz tükre felett ágaskodó Éjfekete Varjú lassan bontogatja gyönyörű, testes, fekete szárnyait. Mindenki, aki csak látja, elakadt lélegzettel figyeli, ahogy ez a nagy madár őrzi az előtte elnyúló vidéket. Valaha itt szamurájok vívtak véres ütközeteket a vár és a hatalom birtoklásáért.
Az egész úgy kezdődött, hogy adódott egy péntek, ami állami ünnep volt (a tavasz napja). És mivel emiatt a hétvége háromnapossá nyúlt, úgy döntöttünk, miért is ne utazhatnánk valahova. Igaz, március 20. környékén már Tsukubában is beköszöntött a tavasz, és a fák, bokrok, kezdtek rügyezni és virágokat bontogatni, mi a Japán Alpoknak is nevezett Nagano prefektúra felé indultunk, hogy a tél utolsó nyomait keressük.
Második nap egy Macumotó melletti kis faluba látogattunk, ami valaha a nindzsák búvóhelye volt. A magasan a hegyekben, fenyőerdő közepén fekvő falu tökéletes védelmet nyújtott a rejtőzködő, független és titokzatos nindzsa harcosok számára. A falu annyira magasan van a hegyekben, hogy még minket is meglepett a március végi fehér, érintetlen hó.
A nindzsák szentélyébe egy félig havas, meredek, keskeny és csúszós lépcsősoron kellett felmenni. Megérte azonban felkapaszkodni a lépcsőkön, mert fenn az emelkedőn egy igazán szép szentély várt minket.
A hegyen még följebb autózva egy hegyi ösvénynél lyukadtunk ki, amely a környék leghíresebb szentélyéhez vitt fel minket… amelyből végül semmit nem láttunk! Teljesen belepte ugyanis a hó. Sebaj, a tető egész szépnek tűnt, a hely hangulata varázslatos volt, és nem mellesleg remekül éreztük magunkat együtt.
Harmadik nap egy olyan helyre látogattunk, amely, bátran állíthatom, a legfurcsább azok közül, ahol eddig Japánban jártam. Japán tektonikus szempontból nagyon aktív területen fekszik, így a szigeten számos vulkán, gőzkitörés vagy éppen hőforrás található. A hőforrásban – érthetően: banyában :) – való ázkolódás az egyik legjobb módja annak, hogy a japán ember pihenjen, feltöltődjön, és megteremtse a természettel való harmóniáját.
Úgy tűnik azonban, ezt nemcsak az emberek kedvelik, hanem közeli rokonaink, a majmok is! Adva van ez a hegy, amely a majmok természetes élőhelye. Amint a hideg tél beköszönt, az állatok befekszenek a 30-40 fokos vízbe, hogy ott melegedjenek és lustálkodjanak. Elképesztő látvány, ahogy némelyik majom szabályosan elalszik a vízben. Így azért egészen elviselhetőnek tűnik az alpesi hideg.
Az előző rész itt olvasható.
0 Hozzászólás
Szólj hozzá