: Sir Arthur Conan Doyle és az elmaradhatatlan pipája
Sir Arthur Conan Doyle és az elmaradhatatlan pipája

Az ember, aki megteremtette a leghíresebb detektívet

: Sir Arthur Conan Doyle és az elmaradhatatlan pipája
Sir Arthur Conan Doyle és az elmaradhatatlan pipája

Az igazságtalanul elítéltek megmentője, avagy síron túli születésnapi köszöntő Sir Arthur Conan Doyle-nak, Sherlock Holmes atyjának

Ha van ember, akiről mindenki tud, még akkor is, ha erről fogalma sincs, akkor az egy bizonyos úriember: Sir Arthur Ignatius Conan Doyle. Ő volt ugyanis a világ legismertebb detektívjének „szülőatyja”. Természetesen csak a szó képletes, mondhatni irodalmi értelmében: ő alkotta meg Sherlock Holmes alakját, amely aztán ezerféle transzformáción átesve még ma is lázban tart irodalmárt, filmest, rajongót vagy csak felületes szemlélőt egyaránt.

Mai sztárunk, Sir Arthur Conan Doyle a skóciai Edinburghban született, ír szülők gyermekeként. Nemzetiségének meghatározásától tehát óvakodnánk, maradjunk annyiban, hogy a brit korona alattvalója volt, s hogy születésének másik adathalmaza, a dátum, legalább nem képezi vita tárgyát: 1859. május 22-én, tehát, ha igencsak matuzsálemi kort élt volna meg, két nap múlva ünnepelhetné a születésnapját. Százötvenhat éves lenne…

A kis Arthurnak nemcsak nemzeti hovatartozásával voltak gondjai, de az apai alkoholizmus miatt nyomorgó családdal is: ugyan egy jezsuita előkészítő iskolába járt hat évig, de mire befejezték az oktatását, ő maga úgy döntött, elveti magától a kereszténységet, és inkább lesz szabadgondolkodó.

 

Egy bálnavadász a búr háborúban

Mielőtt Sherlock nevelgetésébe kezdett volna, előbb a saját életével kellett ezt-azt kezdenie: 1876-tól 1881-ig orvostant tanult az Edinburgh-i Egyetemen, közben azonban már dolgozott is. Doyle, akárcsak regényhősei, orvosi ismereteit elsősorban kalandok kergetésére használta: az 1880-as években előbb egy bálnavadászhajón, majd jóval később (1899–1902) a búr háborúban dolgozott orvosként, hogy aztán élményei újabb regények ihletői legyenek.

Hősünk tehát néhány kalandot követően 1882-ben Plymouthban kezdte meg doktori praxisát. De nem volt felkapott orvos. Aminek az irodalom kedvelői máig őszintén örülhetnek. Ugyanis mivel a betegek nem árasztották el a rendelőjét, Arthur unalmában írogatni kezdett. S ezt a szokását folytatta, mi több, elmélyítette Southsea-ben, ahová átköltözött. Ott sem igazán ment a praxis, így aztán maradt idő az írásra. Első, nagyobb sikert arató alkotása A bíborvörös dolgozószoba volt: a műben, amely az 1887-es Beeton’s Christmas Annualben jelent meg, már meg is ismerhette a közönség a nagy detektív alakját. Hatalmas volt a siker, a műért azonban alig huszonöt fontot kapott. De az olvasótábor érdeklődése akkora volt, hogy Doyle egy újabb Holmes-regény megírásába fogott: A négyek jele 1890-ben jelent meg. És sorjáztak az újabbnál újabb kalandok…

A népszerűség miatt ezt a művet még számos novella követte a detektív főszereplésével, amelyek „valósággal egybeforrasztották Arthur Conan Doyle és Sherlock Holmes nevét, pedig a férfi már pályájának eme szakaszában is igyekezett minél több műfajban kiemelkedőt alkotni. Doyle-t a kalandos históriák mellett a történelem is vonzotta, sőt idővel a líra és – James Matthew Barrie-vel társulva – az opera műfajában is kipróbálta magát” (Tarján M. Tamás).

Jeremy Brett

A legjobbak egyike: Jeremy Brett a híres detektív szerepében

Holmes halála

Az 1890-es évek elején Doyle Londonba költözött, ahol szemészként kezdett praktizálni. Ugyancsak kevés sikerrel. Erre az időszakra reflektálva írta önéletrajzában, hogy mivel egyetlen páciens sem lépte át a küszöbét, még az eddigieknél is több ideje volt írni. Egy, az édesanyjának címzett levelében arról írt 1891 novemberében: „Erősen gondolkozom Holmes meggyilkolásán… Azt hiszem, sorsára hagyom. Nem hagy fontosabb dolgokon elmélkedni.”

Valószínűleg ez lehetett az oka annak, amit Tarján M. Tamás úgy fogalmazott meg, hogy a Baker Street 221B alatt élő detektív „kalandjainak sikere ugyanakkor sok szempontból elhomályosította az író sokoldalú tehetségét, amely tény megpecsételte Sherlock Holmes sorsát”, s ezért döntött úgy, hogy valóban sorsára hagyja. Ez 1893 decemberében történt: Az utolsó eset híres-hírhedt gyilkos-öngyilkos jelenetében egy vízesésbe fojtotta Sherlock Holmest és ellenlábasát, Moriarty professzort. Mindezt „csak azért”, hogy „fontosabb dolgokkal”, történelmi regényeivel foglalkozzon.

Hogy azóta volt-e rá példa, szinte nem is jegyzi az irodalomtörténet, annyi azonban biztos, hogy a múlt század elején az olvasók még képesek voltak befolyásolni az irodalmat: Holmes rajongótáborát úgy felháborította Sherlock halála, hogy Doyle nem tehetett mást, engedett a nyomásnak: A lakatlan házban megírta, hogy tulajdonképpen csak Moriarty zuhant a vízesésbe, mivel Holmes tudta, hogy ellenfelének szövetségesei bosszút állnának rajta, inkább meghagyta őket abban a hitben, hogy ő is halott.

Doyle mindezzel párhuzamosan (az 1910-es évek elején) Az elveszett világgal életre hívott egy másik nagyszerű regényhőst, Challenger professzort: az ő kalandjai már nem a detektívregényeket mintázzák, inkább azt, amit ma science fictionnek nevezünk – noha azért a múlt század elejéről lévén szó, ezt meglehetős visszafogottsággal illik kimondani. Szabadgondolkodónak tekintette magát, talán ez volt az oka annak, hogy megkereste a szabadkőműveseket is. A Phoenix nevű páholyba vették fel 1887 januárjában, februárban legényfokba emelték, s már márciusban mester lehetett. A páholyban ismerkedett meg és barátkozott össze dr. James Watsonnal, regényei másik halhatatlan szereplőjének névadójával, Sherlock jó barátjával.

Doyle „büntetőjogi, filozófiai és orvosi műveltsége alakította ki képzeletében azt a logikai-büntetőjogi-orvosi-természettudományos műveltségű, rendkívül éles elméjű embert, aki figyelem és következtetés segítségével képes megtalálni a történések okait és a cselekmények elkövetőit. Sherlock Holmes egy gondolkodásforma képlete”, ahogyan Hegedüs Géza értékelte a Litera irodalmi portálon megjelent írásában.

Sir Arthur Conan Doyle

Az utolsó fotók egyike: Sir Arthur Conan Doyle és fia, Adrian, 1930-ban, az író halálának évében

A láthatatlan szerző

Doyle köteteinek példányszáma a Bibliáéval vetekedett. Hegedüs Géza azt is lejegyezte, hogy sokan élő embernek gondolták Sherlock Holmest. „Ez a szemléletesen megformált regényalak erényeivel és kifogásolható tulajdonságaival nagyon is hihető lény volt. Magas, rideg, látszólag szórakozott ember, aki egy feladat előtt hirtelen lázasan gondolkodó, példátlanul logikus lénnyé frissült. Szinte látható férfi volt: szenvedélyes pipázó, egy kissé morfinista, zeneértő tudós, született rejtvényfejtő, aki rejtvényként fogja fel a bűneseteket. A bűnös felismerése jelenti számára a megfejtést. Ezért lettek nyomozási eredményei rejtvényfeladatok, amelyeket művészi ábrázolással fejt ki az író. Méghozzá úgy, hogy van egy jó barát, az íróhajlamú Doktor Watson, aki az olvasók számára elmondja Doktor Holmes bűnügyi eseteit és a leleplezések logikai útját. Ezt az orvos barátot Conan Doyle saját magáról mintázta, némileg saját paródiáját fogalmazta meg benne. Még a regénybeli ház is az az épület, ahol Londonban az író lakott. Régóta tábla jelzi e háznak a falán, hogy itt lakott a híres író és még híresebb regényalakja. Az önarckép hitelességéhez tartozik, hogy amikor a már világhíres szerző megnősült, Watson doktort is megházasította.”

Sherlock Holmes összesen ötvenhat novellában és négy regényben szerepel. Ez a statisztika ugyan csak azokra a művekre vonatkozik, amelyeknek hitelesen Sir Conan Doyle a szerzője – hiszen Holmes utóbb gyakorlatilag önálló életet kezdett élni, s egész sornyi szerző tűzte tollára nevét. És tűzi ma is: televíziós sorozatok forgatókönyvírói gyártják futószalagon a különösebbnél különösebb Holmesokat, Watsonokat, jobb és kevésbé jó kiadásban. Ma már az is megesik, hogy a vonatkozó Sherlock nem is igazán különös alak, olyan is van, amely hegedülni sem tud, a mai PC-nek megfelelő módon leszokott a drogról… A név köti össze őket, amely halhatatlanná tette a szerzőt.

Pedig Sir Arthur Conan Doyle nemcsak és főleg nem kizárólag Sherlock „szülőatyja”: nevéhez regényein túl meglehetősen komoly politikai tevékenység is kapcsolódott.

A századfordulótól a szigetországi közéletben vállalt szerepet az unionisták és a liberális párt színeiben. Röpiratot írt a búr háború idején, amelyben Nagy-Britannia gyarmatosító akcióját igyekezett igazolni, 1909-ben pedig a Kongói Szabadállamban zajló kegyetlenkedések ellen szólalt fel egy pamfletjében. Doyle meggyőződése volt, hogy lovagi címét éppen a röpiratnak köszönheti: a címet 1902-ben kapta VII. Edward királytól.

Érdekességképpen elmeséljük, hogy Doyle nemcsak Sherlockkal nyomozott, ő maga az életben is meggyőződéssel kereste az igazságot: két bebörtönzött ember is neki köszönhette szabadságát. Az első eset 1906-ban történt, amikor egy bizonyos George Edalji, egy félénk, félig brit, félig indiai ügyvéd, aki állítólag fenyegető leveleket írt és állatokat csonkított, került rács mögé. El is ítélték, noha a csonkítások a bebörtönzése után is folytatódtak. Részben ennek az ügynek köszönhető, hogy 1907-ben megalakult a Court of Criminal Appeal, tehát Doyle nem csak George Edaljinek segített, munkája esélyt adott egyéb bírói tévedések jóvátételére is. (Conan Doyle és Edalji történetéről szól Julian Barnes 2005-ös Arthur & George című regénye.)

A másik ügy, amelyben Doyle a detektív szerepében lépett fel, 1908-ban történt, amikor egy bizonyos Oscar Slatert elítéltek, mert állítólag megvert egy idős asszonyt. Az ügy ellentmondásossága és saját belső megérzései sugallatára Doyle nyomozni kezdett, s erőfeszítéseinek hála, ezt a férfit is sikerült kiszabadítania.

Az első világháborút követő időszakban veszítette el egyik gyermekét: a fia halála miatt mély depresszióba esett, s menedéket a spiritualizmusban, a túlvilág létezésének állítólagos tudományos bizonyításában vélt találni. Ebben az időszakban barátkozott össze a híres illuzionistával, Harry Houdinivel. Doyle azt hitte, barátja maga is természetfeletti erővel rendelkezik, Houdini pedig, noha igyekezett, nem volt képes meggyőzni Doyle-t arról, hogy az ő mutatványai valójában egyszerű trükkök, s hogy a spiritualisták is egyszerű trükkökkel bűvölik el a közönséget – Doyle inkább megszakította a barátságot, mint hogy hagyta volna eltéríteni magát a meggyőződésétől.

A magánélete legalább olyan sokszínű volt, mint a szakmai: Doyle még 1885-ben megnősült, elvette Louisa Hawkinst, aki azonban tuberkulózisban szenvedett, és 1906-ban meg is halt. Még felesége életében szeretett bele az író Jean Leckie-be, akit neje halála után egy évvel vitt oltár elé. Öt gyermek édesapja volt: kettőt az első felesége, hármat a második szült neki.

Sir Arthur Conan Doyle 1930 februárjában szívrohamban hunyt el crowborough-i otthonában. A kiváló írót először háza kertjében, majd 1955-ben (második felesége kérésére) a minsteadi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Sir Arthur Conan Doyle

Sir Arthur Conan Doyle-nak a hetvenes évek elején lebontott szülőházára, illetve ma már csak annak hűlt helyére néz az Edinburghban felállított Holmes-szobor

Minden regénybeli detektívalak őspéldája

A detektívregény mint sajátos külön műfaj 1841-ben vonult be a szépirodalomba. Amerika legnagyobb, legklasszikusabb költője, Edgar Poe találta ki és valósította meg A Morgue utcai kettős gyilkosság című kisregényében. Ez és minden utódja abban különbözik minden más bűnügyi történettől, hogy itt nem a bűn elkövetése a téma, hanem a kérdés: ki volt a tettes? A rejtélyt egy kitűnő logikájú ember gondolati úton deríti ki. Ebben a regénytípusban a hangsúly a nyomozáson van. […] Volt tehát már előzménye a műfajnak, amikor 1887-ben egy 28 éves angol orvos, Arthur Conan Doyle […] megjelenítette a bravúros nyomozót, Sherlock Holmest. Azóta is ő az őspéldája, felül nem múlható előképe minden regénybeli detektívnek. Kalandjai, illetve nyomozótevékenysége a gyanúsíthatók körében rákényszeríti az olvasókat, hogy vele nyomozzanak, vele találgassanak, vele használják az eszüket, és versengjenek, ki jön előbb rá, ki is a tettes. A detektívregény tehát egyszerre szépirodalom és logikai játék. Ezért is támadt rossz híre a kényes esztétika körében. Conan Doyle több mint száz év óta változatlanul sikeres, nagy példányszámban fogyó műveitől kezdve a detektívregényt párhuzamosan vallják a legjobb hozzáértők hol esztétikai értékű szépirodalomnak, hol ízlésrontó silány ponyvának.

Babits Mihály a műfajt a naiv eposzok modern változatának vallja, Conan Doyle-ban az újkor Homéroszát látja. Szerb Antal kultúraromboló, nemcsak ízléstelen, hanem egyben ízlésrontó fércműnek ítél minden bűnügyi regényt. Közismert, hogy Jean Cocteau és Aldous Huxley Conan Doyle-t már életében klasszikusnak vallotta. G. B. Shaw-nak viszont az volt a véleménye a nagy sikerű szerzőről, hogy ügyes hatásvadász, de igen kitűnő üzletember, akinek minden ostobaságáért is sok pénzt ad a még ostobább olvasótömeg. És voltak már olyan vélekedők is, akik az egész műfajt nem irodalomnak, hanem játéknak mondották, egyesek a sakkhoz, mások a barkochbához hasonlították. (Hegedüs Géza)

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
„A politika túl komoly dolog ahhoz, hogy a politikusokra lehetne hagyni” Ifj. dr. Korhecz Tamásnak, a Magyar Nemzeti Tanács korábbi (2010–2014) elnökének Merre tart(son) ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ne nevezd felebarátodat szarkupacnak, mert börtönbe kerülhetsz érte Puzsért Róbertet 2011-ben fedeztem fel, amikor a nyilvánosság is.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szárazabb és őszintébb Fellépés előtti feszültséglevezető hirtelen beszélgetés a Subway zenekar frontemberével

0 Hozzászólás | Bővebben +
: John Carpenter
John Carpenter – egy független gondolkodású amerikai filmes John Carpenter amerikai filmrendező, aki a horror műfajának megreformálója, stílusteremtő az akci...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A gyerekek
VIII. Gyermekszínjátszó Műhelytalálkozó A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társaság egy egész hé...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Körömöci Petronella
„A Mara bármely tagjával szívesen játszanék a Jadran színpadon is” Körmöci Petronella színművésznővel sikerekről, színjátszásról és rendezésről beszélgettünk

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Indul az ember vissza a fára
„Nem sírunk, nem nyavalygunk, hanem próbáljuk megoldani a dolgokat azzal, ami van” A szabadkai gyermekszínjátszás csillaga egyre fényesebben ragyog

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Igor Ripak
Felhívás MAdT – a Vajdasági Magyar Amatőr és Diákszínjátszók Nyolcadik Tábora - 2015. július 12–19.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Színpadon a Timik
Kit is köszönhetünk mi Doroszlónak… Lennert Móger Tímea-verseket vacsorázott a város

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Anyukaland Fergeteges bébinapló mókás kedvű szülőknek

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Firenze, csipet-csapat a Paradicsom kapuja előtt
Sporhetsztori 8. Nyolcadik rész – Bolognai hernyó

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mi a normális? Viszonylag könnyen dobálózunk olyan kifejezésekkel, hogy „te nem vagy normális”

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Levelek Japánból 17. 17. rész - Nagano prefektúra

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A Bátorkeszi Borkirályságról Elkezdődött a fesztiválszezon: a május 8-án és 9-én megrendezett Bátorkeszi Borfesztivál összesen...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Czinki Ferenc
Kocsma & Város & Rock ’n’ Roll a Művészben Kortárs irodalom, zene, jó hangulat és hideg sör. Kell ennél több?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
NYÁRINDÍTÓ FESZTIVÁL ADÁN Ada, Rekreációs Központ – június 6-7.

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est május20-június2 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Videómánia vs. Hollywood Hírügynökség Két YouTube-on hódító filmes videoblog már mintegy két éve tekintélyesnek mondható rajongótáborra...

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Chatregény kitty92: szió :)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A műfaj veteránjai, Csaba és Shane (Napalm Death)
Sötét vizeken A hagyományostól eltérő, a nagy klasszikusokhoz képest kissé deviáns képzőművészeti mozgolódás ha...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kínai Csillagok háborúja képregény címoldala
Időutazások a képregények történetében (2.) Avagy a Hupikék törpikék, a Csillagok háborúja és a Sziget Fesztivál találkozási pontjai

0 Hozzászólás | Bővebben +