:

Menekültügy – emberi jogi nézőpontból

:

Ahhoz, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő bevándorlás, valamint maguk a menekültek kapcsán emberi jogokról beszélhessük, először is nem árt tisztázni, hogy kik azok a menekültek, és miért nem jó összekeverni őket a migránsokkal. A migráns egy szociológiai fogalom, olyasvalakit jelent, aki egyik országból a másikba megy, hogy ott folytassa az életét. Ennek megfelelően a bevándorló (vagy immigráns) külföldről érkezik egy adott országba, miközben az emmigráns épphogy az adott országból vándorol el valahova máshova. A menekült ezzel szemben már jogi fogalom: megalkotására azért volt szükség, mert a második világháború miatt nagyon sokan kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek az otthonukból. Az ő védelmükre hozta létre az ENSZ az 1951-es Genfi Egyezményt. E szerint a dokumentum szerint menekültek mindazok, akik hazájukat vagy tartózkodási helyüket azért hagyják el, mert ott az életük konkrét veszélyben van. Hivatalosan menekültté azonban csak akkor válik valaki, ha benyújtotta a menedékjogi kérelmet, és meg is kapta a menekültstátust; amíg ez nincs meg, addig nem menekültről, hanem menedékkérőről van szó.

A menedékkérők és a menekültek között tehát csak jogi különbség van (az egyiknek nincs papírja arról, hogy ő menekült, a másiknak van), mindkét csoportot megkülönbözteti viszont a migránsoktól az az ok, amiért eljöttek. Ez elég nagy különbség: nem mindegy, hogy azért indul valaki útnak, mert máshol jobbak a munkalehetőségek, vagy magasabb színvonalon tanulhat, vagy pedig azért, mert ha marad, akkor a családjával együtt elég nagy eséllyel meg fogják ölni. A menekültek a saját országukban tapasztalt embertelen körülmények miatt állnak tovább. Őket ezért speciális jogok illetik meg: ha már az otthonukból elűzték őket, legalább adjunk nekik esélyt az újrakezdésre.

Az emberhez méltó élethez mindenkinek joga van: az vita tárgyát képezheti, hogy rákényszeríthetjük-e más országok kormányát arra, hogy ezt a jogot biztosítsa az állampolgárainak, de az már nem, hogy ha ezen állampolgárok Európában tartózkodnak, akkor nekik is járnak-e ugyanazok az emberi jogok, mint nekünk. Az Emberi Jogok Nyilatkozata már az első és a második cikkében leszögezi: mindenkinek egyformán járnak az emberi jogok, akkor is, ha másik országból jött, más nyelvet beszél, vagy más a vallása.

A menekülteket érintő legfontosabb emberi jogot a nyilatkozat 14. cikke tárgyalja: ez tulajdonképpen jogot jelent arra, hogy bárki elmehessen a saját országából, ha ott nincs biztonságban, és védelmet kérhessen egy másik országtól. Ez a másik ország elvileg bármelyik lehet, de menekültként célszerű olyat választani, ahol nagyobb a biztonság, mint az eredeti lakóhelyen. Európa sok szempontból megfelel ennek a követelménynek: errefelé nem szokás szétbombázni a településeket, kivégezni a lakosságot, vagy hagyni a gyerekeket éhenhalni, ráadásul még munkahelyek is vannak. A szociális biztonság már csak hab a tortán. Egyáltalán nem csoda tehát, hogy aki teheti, az jön. A menekültek általában nem azért jönnek, hogy jobb életet biztosítsanak maguknak, inkább azért, hogy legalább valamilyen életük legyen.

migrants

A nyilatkozat 13. cikke a mozgásszabadságról szól. Ha valaki nem választhatja meg szabadon azt, hogy hol éljen, akkor nemcsak korlátozott a szabadsága, hanem sérül az emberi méltósága is. Ettől megalapozott a mozgásszabadság, mint mindenkit megillető emberi jog. Mivel azonban egyáltalán nem lenne ésszerű bárkit ellenőrzés nélkül bármelyik országba beengedni, útlevélért, vízumért folyamodunk, hogy ezek birtokában élhessünk a mozgásszabadsághoz való jogunkkal.

A menekültek nem nyaralni indulnak, hanem azért jönnek, mert otthon nem maradhatnak, így pedig nem is várható el tőlük, hogy minden úti okmányuk rendben legyen. Ezek nélkül azonban már nem törvényesen tartózkodnak nálunk – ha pedig illegálisan lépték át a határt, akkor a fenti értelmezés szerinti mozgásszabadság már nem is illeti meg őket. Tehát egy alapvető emberi jogot korlátozunk olyan indokkal, hogy az illető szabálysértést követett el. (Magyarországon a zöldhatáron való átkelés szeptember közepéig csak szabálysértés volt; olyan, mint amikor átszaladunk a piroson. Azóta viszont a kerítéssel védett szakaszokon való illegális átkelésből már bűncselekmény lett, így az arrafelé menekülők akár letöltendő börtönbüntetéssel is sújthatók érte.)

Aki menekültként érkezik egy európai uniós országba, annak ahhoz van joga, hogy menekültstátusért folyamodjon, és védelemben részesüljön addig is, míg azt meg nem kapja. Ha viszont elutasítják a kérelmét, akkor jó eséllyel visszaküldik... de hova is? Oda, ahonnan jött, vagy valahova máshova?

A Genfi Egyezmény (amelyet mind Magyarország, mind Szerbia ratifikált) kimondja, hogy senkit sem lehet visszaküldeni oda, ahol üldöztetésnek lenne kitéve. Persze megítélés kérdése, hogy milyen szintű az a veszély, ahova már nem küldünk senkit, de azért az talán egyértelmű, hogy nem föltétlenül kell ahhoz háború, hogy szó szerint élhetetlen legyen egy ország.

Hasonló helyzet áll elő akkor, ha egy harmadik, biztonságosnak mondott országba akarjuk őket elküldeni. Attól még, hogy egy állam többé-kevésbé élhető körülményeket biztosít a saját állampolgárainak, egyáltalán nem biztos, hogy a menekülteket nem fosztja meg az emberi jogaiktól. Erre éppen Szerbia a példa: Magyarország az elutasított menedékkérelmek benyújtóit éppen ide küldené, mint „biztonságos harmadik országba”. Biztonságos harmadik ország az, amelyik képes és akar is védelmet nyújtani a menekülteknek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint Szerbia nem éppen biztonságos, legalábbis nem a menekültek számára: kevés a pénz, kevés a szakember, menekültstátust csak elvétve kap bárki is, ráadásul Szerbia szerint olyan államok tartoznak a biztonságos harmadik országok közé, mint például Törökország. Következtetésképpen a menekültek jogai nincsenek biztosítva.

migrants

A menekültek hazatoloncolása egyébként sem lehet megoldás, csak tüneti kezelés. A menekültáradat megállításához valójában az okokat kellene megszüntetni: a háborúkat, az éhezést, az emberi jogok porba tiprását. Ezzel rögtön vissza is értünk az egyik alapproblémához: ráerőszakolhatjuk-e a saját kultúránkból eredeztethető jogokat egy, a mienktől gyökeresen eltérő társadalomra? Akárhogy is érvelünk ebben a kérdésben, azt nem szabad közben elfelejtenünk, hogy akik éhesen, szomjasan és fáradtan ideérnek, azok nem tehetnek a hazájukban kialakult politikai helyzetről.

A menekültek mozgásszabadsága kapcsán egy másik lényeges kérdés is fölmerül: milyen körülmények között működnek a számukra fenntartott táborok? A zárt menekülttáborokkal az a baj, hogy olyan embereket tartanak ott fogva, akiknek az egyetlen bűne a határon történt illegális átkelés. Ez egyrészt megint egy ésszerűtlen korlátozása a szabadságjogoknak, másrészt a menekültek elzárása a lakosságtól növeli a rasszizmus esélyét. A nyílt menekülttáborok ezzel szemben lehetővé teszik a lakosság és a menekültek érintkezését, és nem korlátozzák senkinek az alapvető szabadságjogait.

Ideje lenne a háborút és az erőszakot tekinteni ellenségnek ezek áldozatai helyett. Fontos lenne az is, hogy ne ellenséget, potenciális terroristákat lássunk a menekültekben, hanem olyan embereket, akik valós veszély elől jönnek a Nyugatra. Időről időre fölmerül, hogy a menekültek nagyrésze csak „gazdasági bevándorló” – aki szerint ez így van, annak a jövő nyári nyaralás helyszínéül ajánlom Szíriát, Afganisztánt vagy akár Koszovót.

Az Európába menekülők jogai semmivel sem lehetnek kevésbé fontosak, mint a mi jogaink, de ezzel együtt a menekültáradat továbbra is súlyos problémát jelent Európa számára: minél többen jönnek, annál nagyobb a probléma, és annál jelentősebb intézkedésekre van szükség ezek kezelésére. De a problémamegoldás nem állhat abból, hogy kerítéseket építünk, idegengyűlöletre buzdítunk, és fehér Európát követelünk. Vagy éppen állhat, csak akkor előbb égessük el az Emberi Jogok Nyilatkozatát úgy, ahogy van, aztán meg ne csodálkozzunk, ha a jogainkkal együtt a biztonságunk is odaveszik. Ugyanígy nem megoldás az sem, ha szomorú szír kisgyerekek fényképeit tetszikeljük a Facebookon: ettől még nem lesz jobb sem nekik, sem nekünk.

Való igaz, hogy nekünk is megvan a jogunk például a tiszta, rendezett környezethez, ezenbelül ahhoz is, hogy a városi parkjainkat ne túrja szét senki, és ne szemeteljék tele az utcáinkat se. De észre kell vennünk, hogy eközben a parkjainkat széttúró idegeneknek is megvan a maguk joga egy emberhez méltó életre.

migrants

menekült: faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni.

(A Genfi Egyezmény definíciója)

 

Emberi Jogok Nyilatkozata:

13. cikk

1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni, és lakóhelyét szabadon megválasztani.

2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve a saját hazáját is, elhagyni, valamint a saját hazájába visszatérni.

14. cikk

1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni, és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.

2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti, kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Menekültügy – emberi jogi nézőpontból Ahhoz, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő bevándorlás, valamint maguk a menekültek kapcsán embe...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Komoly zenei gyönyör Évadnyitány az Electe partitúrája alapján

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fesztiváli csendélet
Miért jönnék haza a csehektől, mikor itthon csak az apátia és a pánik megy? Részletek és szubjektív foszlányok a huszadik Brutal Assault fesztiválról (többnyire) Tisza-parti...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A katlanból kifutó folyam Tudatfolyam-szöveg a 8. Ördögkatlan fesztiválról

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Ki itt belépsz...
A fertőzés, amelynek szigetelés a neve Egy Fesztiválköztársaság nagy és apró pillanatai

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Médeia Augusztus 8-án mutatták be Magyarkanizsán a Médeia című fúziós előadást

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Adrenalinnövelés két keréken Tizennegyedszer is Tour de Délvidék

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A ragyogót ez esetben szó szerint kell érteni
Levelek Japánból 21. 21. rész - Arany pavilon

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Csak egy átlagos hétköznap délután
Egy au pair naplójából 1, Nincs olyan, hogy nyár

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jeff Waters és a nihilálás háttérmesterei Belgrádba készülnek A korlátozott létszám miatt 800 ember várja őket Belgrádban

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Aki választ: Zabos Regina 1996. január 18-án születtem, Csantavéren nőttem fel.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A szakértő zsűri
A romkocsmákból a szalmabálákig Kiválóan debütált az első slam poetry bajnokság a Malomfesztiválon

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Saša Montiljo
Montiljo varázsol Saša Montiljo munkásságára pár évvel ezelőtt hívta fel a figyelmem az egyik gyerekkori barátnőm i...

0 Hozzászólás | Bővebben +