:

A kisebbségek jogai

:

Mint minden hátrányos helyzetű csoportot, a nemzeti és etnikai kisebbségeket is megilletik bizonyos „pluszjogok”. Ez nem kiváltságokat jelent, nem arról van szó, hogy aki valamilyen kisebbséghez tartozik, annak mindenféleképpen biztosítani kell, hogy előnyre tehessen szert. A kisebbségek helyzete az egész világon jellemzően rosszabb, mint a többségi társadalom helyzete. Így van ez még a gazdag nyugaton is: az amerikai feketék még ma is jóval kevesebbet keresnek, mint a fehérek, és nincs ez másként Angliában vagy keletebbre sem. A kisebbségeket általában még diszkriminálják is, és sokszor előfordul, hogy megnehezítik számukra a gazdasági, politikai életben való részvételt. Ezt nem föltétlenül azzal teszik, hogy megtiltják nekik, hogy szavazzanak vagy munkát vállaljanak: sokszor a nyelvi hátrány is elég ahhoz, hogy valakinek sérüljenek a jogai.

A kisebbségek jogainak a védelmére tehát nem az előnybe hozásuk miatt van szükség, hanem azért, hogy őket is egyenlő esélyek illessék meg a mindennapi élet különböző területein. Ha egy országban többféle nemzetiség is él, akkor az az ország elvileg mindnyájuké: minden kisebbségnek ugyanúgy joga van beleszólni a közéleti ügyekbe, mint a többségnek. Hogy ez megvalósuljon, az már az ország kormányzóin múlik: az ő feladatuk, hogy ezeket a jogokat mindenki számára biztosítsák, és hogy azt közvetítsék a lakosok felé, hogy az ország (függetlenül nemzeti, etnikai vagy bármely más hovatartozásuktól) mindannyiuké, nem pedig csak a többségé.

Százötven évvel ezelőtt az amerikai indiánok és feketék hátrányos megkülönböztetése még benne volt a mindennapi politikai gyakorlatban, még a bíróságok is érthetőnek és jogszerűnek látták, ha ezeket a kisebbségeket diszkrimináció érte. Nehéz elképzelni, hogy ezek a kisebbségi csoportok sajátjukként tekintettek volna az Egyesült Államokra mint országra. A különböző polgári és emberi jogi törekvéseknek köszönhetően ma a nyugati civilizációban a diszkriminatív bánásmód elfogadottsága szinte elképzelhetetlen, de a kisebbség és a többség egyenlősége még mindig nem valósul meg maradéktalanul.

 

jogok

Bár az Emberi Jogok Nyilatkozata nem foglalkozik külön a kisebbségek jogaival, a húsz évvel későbbi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában már szó van arról is, hogy a kisebbségeket milyen jogok illetik meg. Ugyan a nemzetközi dokumentumok már korábban is kimondták a megkülönböztetés tilalmát, de az ekkor fordult elő először, hogy mintegy plusz biztosítékként kifejezetten a kisebbségeket megillető jogokról is szóljanak. Eszerint a kisebbségeknek három alapvető joguk van: a kultúra megőrzéséhez való jog, a szabad vallásgyakorlás és az anyanyelvhasználat.

A kisebbségek jogainak biztosítása ott kezdődik, hogy senkit se lehessen diszkriminálni. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát az Emberi Jogi Nyilatkozat a második cikkében szögezi le: eszerint nyelvére vagy származására való tekintettel sem szabad valakit hátrányos helyzetbe hozni.

A diszkrimináció pedig nemcsak azt jelenti, amikor valakit megvernek azért, mert nem az ország hivatalos nyelvén szólal meg, más vallást gyakorol, vagy mások a szokásai. Az is diszkrimináció, amikor a kisebbségek tagjai nem tudnak mentőt hívni, mert a mentősök nem értik a kisebbségek nyelvét (ez például Amerikában szokott előfordulni, ahol elég jelentős számú spanyolul beszélő kisebbség él). Persze nagyon is észszerű, hogy a kisebbségek alkalmazkodjanak, és tanulják meg azt a nyelvet, ami körülveszi őket a hivatalos ügyintézések során. Ez mindenképpen jogos elvárás, de közben nem szabadna megfeledkezni arról, hogy a társadalmi együttélés könnyítése miatt a hivatalos nyelvet anyanyelvként beszélők is megtanulhatnának pár szót a kisebbségek nyelvén. A mentős példánál maradva: vészhelyzetben sok ember pánikolni kezd, megszűnik körülötte a külvilág, és ilyenkor előfordulhat, hogy egyszerűen képtelen megszólalni az anyanyelvén kívül bármilyen más nyelven. Hát nem lenne sokkal gyorsabb és hatékonyabb az a telefonhívás, ha a mentős, ahelyett, hogy megvárná, amíg az illető kicsit megnyugszik, inkább megértené, hogy mit is akar mondani?

Ugyanezért van szükség kisebbségi tévé- és rádióműsorokra is: a közélet eseményeiről mindenkinek egyformán joga van tájékozódni, és nem szabad megengedni, hogy nyelvi okokból kifolyólag bárki képtelenné váljon arra, hogy élhessen ezekkel a jogokkal.

jogok

Logikus, hogy mivel a hátrányos megkülönböztetés a nemzeti kisebbségek esetében elsősorban a nyelvi hátrányokból adódik, így célszerű lenne az alapoknál kezdeni az esélyegyenlőséget, és megtanítani a kisebbségeket a többség anyanyelvére. Erre valóban szükség van, de komoly hátulütője a dolognak, hogy ha átesünk a ló túloldalára, akkor könnyen úgy járhatunk, mint a szlovákiai magyarság. Arrafelé sok magyar kisgyereket eleve szlovák tannyelvű iskolába járatnak a szülei, így ők tényleg elég jól megtanulják a nyelvet, csakhogy ez még nem változtat azon, hogy azok az előítéletekkel teli szlovákok, akik a magyar embert még csak hallomásból ismerik, a pozsonyi egyetemi kollégiumba költözve átkérik magukat egy másik szobába, mert nem akarnak magyar szobatársat. Vagy jobb esetben csak őszintén meglepődnek azon, hogy hát ez a magyar szobatárs egészen normális, még barátkozni is lehet vele.

Ezért nem elég csak a kisebbségek oldaláról megközelíteni a kérdést. Ha szükség van a kisebbségek részéről az odafordulásra, ugyanannyira szükséges a többség részéről is az elfogadás, mert csak a kettő együtt tud létrehozni olyan társadalmat, ahol nem fontos (legföljebb csak érdekesség) az emberek nemzeti vagy etnikai hovatartozása.

Ugyanez érvényes a cigányság beilleszkedésére is: hiába akarnak ők tanulni és munkát vállalni, ha az iskolák igyekeznek megszabadulni tőlük, a munkáltatók pedig hacsak lehet, messziről kerülik őket. De ugyanígy hiába nyitott az iskola (a tanárok és a szülők), hiába nem érdekli a főnököt a beosztott bőrszíne, ha a cigánygyerekeket nem engedik iskolába, a szüleik meg megelégednek a segélyekkel is. A nyitásra mindkét fél részéről szükség van, de a kezdő lépést a többségnek kell megtennie, mert az ő kezükben van a hatalom, nekik van kiszolgáltatva a kisebbség.

A kisebbségek jogai tehát nemcsak arról szólnak, hogy megkönnyítsék számukra a boldogulást (arról meg egyáltalán nem, hogy ezt a többség kárára tegyék), hanem arról, hogy a jogok biztosításával és a toleranciára meg elfogadásra való neveléssel együtt a kisebbség és a többség megtanulhatja támogatni egymást. Ez pedig alapja lehet egy békésebb, atrocitásoktól mentes társadalomnak.

jogok

Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 1966

27. cikk

Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.

 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Egy újvidéki egyetemista naplójából DAY 23: IDŐ…

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A kisebbségek jogai Mint minden hátrányos helyzetű csoportot, a nemzeti és etnikai kisebbségeket is megilletik bizony...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
I Fink U Freeky And I Like U A Lot A Die Antwoord ismét Szerbiában – Stara Ciglana, Belgrád, 2016.06.11. 21 h

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Otvoreni Prelom – Samokontrola (2016, magánkiadás) Nem hittem volna, hogy a zentai Otvoreni Prelomnak valaha kiadványa jelenik meg.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bíboresőben ázva A rockzene nagyhercege távozott a színpadról

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ami a fúvókán kifér... Az Electe az idén is megrendezte a Femus fesztivált

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Hieronymus Bosch
Odri Gizella versei Ballada

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A kishegyesi Új Hullám kreatív íróklub tagjainak versei Paulyuk Jenifer:

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Extasy Az extasy kémiailag megváltoztatott amfetamin

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kontaktzóna – Sziveri-tanulmányokról A Kontaktzóna 2016. 04. 13-i műsorában a Bal-kánon című kötet bemutatására került sor az Újvidéki...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 23. 23. rész – Csak nyersen! – A Raw Food mozgalom

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Juhász László
Aki választ: Miroslav Jovančić Szabadkán születtem, és ma is itt élek és alkotok.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: www.facebook.com/kmvon
Gipsz. BP. Tequila Az egész úgy kezdődött, vagyis kezdődött volna, ha a KMV megnyitója előtt tizenöt perccel nem köt...

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Háromnapos kultúrbomba Április 22., péntek

0 Hozzászólás | Bővebben +