:

„A zene szabadság, nem kötöttség”

:

A Sólstafir jelenleg Izland legjobb rockzenei külkereskedelmi cikke. A banda 22 évvel ezelőtt alakult black metal hordaként. Stílusukat folyamatosan csiszolják, manapság a post black/metal/rock kategóriába préselik őket. A beszélgetés a tavalyi Brutal Assault fesztiválon készült Csehországban, a zenekar énekes/gitárosával, a számomra kimondhatatlan nevű Aðalbjörn Tryggvasonnal.

Az internet szerint ti vagytok a legrégebbi Izlandi metalbanda. Ez igaz?

Előttünk is voltak bandák, csak az áttörés nem sikerült senkinek. Persze ne gondolj egy komoly színtérre. Mi egy pici országban élünk, elvágva mindentől. Izlandra eljutni sem olyan egyszerű.

Milyen a fémzenei színtér Izlandon?

Most nagyon jó. Mikor mi alapítottuk a zenekart, 1995 felé, akkor szinte semmi nem volt. Aztán az ezredforduló környékén sok banda jött ide koncertezni. Mostanra már komolyabban beindult a metal színtér is. Ez tök jó, mert az emberek lekötik magukat valamivel. Jelenleg dolgoznak a zenekarok. Lemezeket vesznek fel, kiegészítőket készítenek, fellépéseket szerveznek Európa-szerte. Kialakult egy egészséges versenyszellem. Persze továbbra sincs olyan fejlett metal élet, mint Németországban, Finnországban, Angliában…


 

 Van egy tök jó izlandi film, Metalhead a címe... feltételezem, láttátok...

A mi kezünk is benne van a történetben, mert a rendező egy barátunk barátja. Többször kikérte a véleményünket néhány dologról, és számolt a javaslatainkkal. Ilyen volt a Darkthrone In the Shadow of the Horns dal felbukkanása a filmben, a régi tv felvételek használata a lángokban álló templomokról. Sajnos nem mindenre kaptak engedélyt, de amit tudtak, felhasználtak. Szerintem kurva jó lett a film. Bemutatja, milyen volt metálosnak lenni egy izlandi kisvárosban a kilencvenes évek elején, a metálzene filozófiáját, a metálosok lélektanát.

Stólsafir

2005-ben adtátok ki a Masterpiece of Bitterness lemezt, amely egy stílusváltás volt. Szándékosan kanyarodtatok egy új irányba?

Inkább ösztönösen. Ez a lemez előtt abba akartam hagyni a közös zenélést. Eléggé belefáradtam az egészbe. Nem voltak fellépéseink, kiadónk, pénzünk, és a régi stílust sem éreztük már a magunkénak. Aztán egyik nap a próbateremben elkezdtünk jammelni, de valami egész más jött ki belőlünk. Nem tudatosan írtuk a dalokat, minden kötöttség nélkül zenéltünk. Az új témák ösztönösen jöttek. Tudtuk, hogy jó az, amit csinálunk, hittünk ismét magunkban és zenénkben. Az új irányvonalat egyébként mindenki bizalmatlanul fogadta. Mindenhol elutasítottak bennünket, leszámítva egy barátunkat, akinél a Masterpiece demót is készítettük. Végül ő rendezte el a kiadást is, és a banda valójában akkor kezdett beindulni.

 

A Khöld lemezetek Love is the Devil videója több szempontból is szokatlan. Mesélnél róla?

Ez a dal a bizarr kapcsolatokról szól, erőszakos módon. Mikor az egymásra utalt emberek kínozzák egymást, de nem akarnak/tudnak ebből kilépni. Egyiknek se jó, de mindketten valahol élvezik. Felnéznek egymásra, de ugyanakkor meg is vetik egymást. A videóban ugye egy faszi kínoz egy másik faszit, tiszta erőszak... sokaknak mégis a szexuális orientáció kérdése merül fel. Ez szóba se került a kivitelezéskor, csak nem akartunk semmiképp egy tipikus csaj-pasi videót, mert az még jobban elterelte volna a lényegről a hangsúlyt.

Volt, aki visszataszítónak találta a videót?

Baszódjon meg. Ez heavy metal... ez erről szól. Kellemetlen és nem szokványos dolgokról. Szerintem a Slayer sem parázta túl a Hell Awaits szövegét...

Stólsafir

A legismertebb dalotok a Fjara, amely igazi sláger lett. Szándékosan törekedtetek egy közérthető dal megírására?

Az a dal egy tipikus zenekari baleset volt. Elmentem próbára, játszottam valami dallamot (itt imitálja az első variációt) aztán addig nyúztam, amíg el nem nyerte a végső formáját. A dobosunk közben állította a cuccot, majd beszállt a cinnel, aztán rámotyogtam az énekdallamot. Az első variáció blast beattel végződött természetesen, mert ugye mi metal banda vagyunk (nevet), aztán rájöttünk nagyon erőltetettnek hangzik... és bassza meg... hagyjuk ki... miért ne? Rájöttünk, ez a dal így szép.

Az átlagos rajongóknak mi a véleménye róla? Van rajongó, aki kiborult tőle?

Szerintem nem volt. Lehet, hogy azoknak nem jött be, akik kizárólag az első lemezünket szeretik. Ezek azok a tipikus fickók, akik szerint a Metallica is eladta magát még 1984-ben. Akit ismerek, mindenki szereti. Egy jó dal. Igaz, pop, nem metál, csak metálosok írták. Aki azt mondja, az egy szar dal, az komplett hülye. Az Abbára sem mondhatod, hogy szar, az is jó zene, jó dalokkal, igaz, pop dalokkal. Talán nem tetszik, mint zenei műfaj, de attól jó.

 

Az utóbbi időben egyre több banda kezd el a metal/rock vonalon az anyanyelvén énekelni. Te miért döntöttél az izlandi szövegvilág mellett?

Mi izlandi nyelven énekeltünk még az első mini anyagunkon is, ami egy cseh kiadónál jött ki. Az éreztük természetesnek, tudod ez a pagan/black vonal... Aztán a Masterpiece végig angol. A Khöld vegyes. Itt történt először, hogy tisztábban énekeltem, és valahogy az anyanyelvemet éreztem természetesnek hozzá, igaz, szokatlanak is. Mintha meztelen lettem volna. Ott kezdtem személyes és egyre komolyabb szövegeket írni. Ez azóta így van, de nem kizárt, hogy írok még angol nyelven dalt. Szeretek angolul énekelni. Az a rock’n’roll nyelve. Viszont az ilyen kissé pinkfloydos dalainkhoz nekem jelenleg ez illik. Én szeretem a rock’n’rollt, és egy csomó dolgot csak angolul tudsz hitelesen előadni a rock zenében.

Stólsafir

Sokan a posztmetál stílusba sorolnak benneteket. Te minek neveznéd a Sólstafir zenéjét?

Minek akarod nevezni? Az lesz! Satanic viking metal? Death metal? Mi rock’n’roll banda vagyunk, de nem Chuck Berry és Little Richard, posztrock banda, de nem Ocean, blackerek, de nem Mayhem, metal, de nem Slipknot. Nem vesszük komolyan magunkat sem és a stílusokat sem. Azt játsszuk, úgy viselkedünk, és öltözködünk, ahogyan akarunk. A zene szabadság, és nem kötöttség. Mi egy nem tipikus metál banda vagyunk. Azt vesszük el a fémzenéből, ami tetszik. Metálosok vagyunk, de a zenénk nem metál-metál zene. Mostanság atmospheric rock’n’rollnak nevezzük a stílusunkat, hogy mondjunk valamit, és a fiatalabb zenerajongók be tudjanak minket határolni. Ez amúgy is csak nekik érdekes (nevet).

Stólsafir

Egy időben Antichristian Icelandic Heathen Bastardsnak is neveztétek magatokat.

Ez is csak egy provokatív, jó csengésű poén. A nehézfém hívők már csak ilyen vicces provokatív emberek. Amúgy soha semmi bajom nem volt a vallásokkal, de nem is tudtam elképzelni, hogy egy keresztre feszített embernek hódolok, vagy akár Baphometnek. Nincs különbség a kettő között, szerintem. Az embereknek vannak spirituális igényei, de nem is tudom... nekem a vallás és a metál olyan ellentétes.

A banda már több mint húsz éve működik. Elgondolkodtál már azon, hogy meddig lehet ezt csinálni?

Nem tudom. Mikor belegondolok, hogy Lemmy, Mick Jagger, Alice Cooper hány évesek, akkor akaratlanul is felvetődik bennem, hogy én miért ne tudnám addig folytatni. Mikor ezek az emberek a színpadra lépnek, akkor nem 70, hanem 17 évesek. A zene és a zenélés iránti vágy fiatalít, és olyan hiúságot épít ki legtöbbünkben, hogy a végtelenségig akarjuk csinálni. De magam sem tudom... Ameddig van kihívás, addig csinálom. Mikor 1996-ban kiadtuk az első anyagunk, úgy éreztük, attól jobb dalokat nem tudunk készíteni. Ne érts félre, még mindig nagyon szeretem azt az anyagot, de továbbléptünk. Mindig van valami újabb dolog, ami miatt megyünk előre. Nem tudom, hogy még egy lemez van-e bennünk, vagy tíz.

És ha a kiadó további lemezeket követel rajtatok?

Azt mondanám, hogy basszák meg. Egy kiadó ne mondja meg nekem, hány lemezt kell készítenem, és meddig kell zenélnünk. De ha nem élvezzük már, akkor abbahagyjuk.

 

 

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Illusztráció (fotó: konczy www.deviantart.com)
Városunkban a romák… Ó igen, a romák vagy sokak által inkább cigánynak nevezett, sötét bőrű, gyakran rosszabb körülmén...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Lakatos Adrián
„Aki joggal foglalkozik, problémamegoldással foglalkozik” Beszélgetés Lakatos Adriánnal az Újvidéki Egyetem Jogi Karának zűrzavaros életéről

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Célegyenesben az idei Brutal Assault Augusztus 10-én, szerdán a kora délután órákban kapuk nyílnak a cseh Jaromer város Josefov erődít...

0 Hozzászólás | Bővebben +
Mina_Delic:
Sequence – GBOB A Global Battle Of Band, vagy röviden csak GBOB, egy nemzetközi tehetségkutató fesztivál

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„A zene szabadság, nem kötöttség” A Sólstafir jelenleg Izland legjobb rockzenei külkereskedelmi cikke.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Filmszakmai továbbképzés Filmes, televíziós gyakorlattal rendelkező fiatalok számára

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hol vagy nagy Ő? Az emberek nagy többsége, legyen szó férfiról vagy nőről, húsz éves korára legalább egy igazi kom...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Boogie-woogie, avagy a tükörmumus A Nouveau Parfum című dalt (Boggie 2013-as albuma tartalmazza) nemcsak hallgatni kell

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szabadegyetem after A VIFÓ csapata az idei eddigi egyik legsikeresebb 14. Vajdasági SzabadegyeTEm után, részben részt...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A mindig bővülő Malomfesztivál - véget nem érő táborprogram, önkéntesség, malomszépítés

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XIV. VAJDASÁGI SZABADEGYETEM A Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) és a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) szervezésében az...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Lakiteleki Népfőiskola és a Kelet- és Közép-Európai Kutatásért és Képzésért Alapítvány pályázat...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Burek KMV, slam poetry 3. hely – Úri Szűcs Luca

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Semmi slaméremsértés KMV, slam poetry 1. hely – Körmöci Norbert

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Lányok nélkül nem érdemes... KMV, humoreszk 3. hely – Pálfi Krisztián

0 Hozzászólás | Bővebben +
Gutasi Lukacs:
Humorizálkodás, izélkedés, ízléstelenkedés KMV, humoreszk 2. hely – Csúri Máté

0 Hozzászólás | Bővebben +