:

Nyerni jó, nem?

:

Ahogy az emberi jogok az elmúlt évtizedekben egyre szélesebb körben elterjedtek és egyre nagyobb területeket öleltek föl, úgy lett egyre természetesebb a létük. Manapság már elvárjuk a főnöktől, hogy télen bekapcsolja a fűtést az irodában, a gyárigazgatótól, hogy odafigyeljen a károsanyag-kibocsátásra, az iskolától, hogy segítse a hátrányos helyzetű gyerekek beilleszkedését és iskolai előrehaladását. Igaz, sokszor még hiába – de mégiscsak az az általános elképzelés, hogy vannak dolgok, amik járnak nekünk és mindenki másnak is, pusztán azért, mert emberek vagyunk.

Van tehát ez a tendencia, hogy egyre fontosabbnak tartjuk az emberi jogokat, és egyre inkább kiállunk mellettük. Csakhogy közben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mi zajlik éppen a világban: egyes nyugat-európai országok korlátozzák a nők jogát a ruhaviselet szabad megválasztásához, a britek köszönik szépen, nem kérnek az EU-ból, az Egyesült Államok pedig olyan elnököt választ, aki rasszista és szexista megjegyzésekkel hívta föl magára a figyelmet. Az aggasztó nem az, hogy ezek az esetek megtörténnek, hanem az, hogy egyre több van belőlük.

trump

Önmagában az, hogy az Egyesült Királyság lakossága úgy döntött, jobb nekik az Unión kívül, nem járna borzasztó következményekkel. No, legrosszabb esetben majd vízumot kell kérni, ha Londonba vágyunk, nem a legjobb dolog, ez tény, de túl lehet élni. Donald Trump elnöksége valójában szintén nem sokat változtat majd a mi életünkön: ha a szerb–magyar határon fölállított kerítés nem járt ránk nézve igazi következményekkel, akkor egy, az USA és Mexikó között felépülő fal sem fog. Az viszont már súlyos probléma, hogy van sok millió ember, aki lehetővé teszi, hogy gyűlölködéssel és gyalázkodással szavazatokat lehessen szerezni.

Amikor a britek júniusban megszavazták a kilépést, az eredményre annyira nem volt fölkészülve senki, hogy még most, majdnem fél évvel később is rengeteg a reménykedő, aki a parlamentben meg a legfelsőbb bíróságban bízik, hogy majd megakadályozzák a döntés végrehajtását. Közben pedig egyre csak érkeztek a hírek arról, hogy a szavazás után megnőtt a rasszista, idegengyűlölő indíttatású bűncselekmények száma. Zaklattak, megvertek olyan bevándorlókat (többségében lengyeleket), akik a született britekhez hasonlóan magukénak vallják az országot, de voltak olyan szerencsétlenek, hogy nem ott látták meg a napvilágot.

Egyértelmű, hogy nem mindenki rasszista, aki ellenzi a hagyományos európai értékeket (ilyenek az emberi jogok és maga az EU is). Sőt, a rasszisták nagy része is megelégszik a szóbeli pocskondiázással. A szélsőségesek valószínűleg nem lettek többen, csak kaptak egy jó nagy adag bátorítást: ha lehet nyerni úgy, hogy a külföldieket bűnösnek kiáltom ki, akkor miért ne verhetném, ölhetném meg őket?

jogok

Az amerikai elnökválasztás eredménye újabb kérdéseket vet föl. Hogyan történhetett meg az, hogy az a jelölt nyert, aki a környezetvédelem ellen kampányolt, rasszista ígéreteket tett, és nőket zaklatott szexuálisan? Ebben valószínűleg szerepet játszik az is, hogy a gazdasági helyzet nem úgy alakul, ahogy azt sokan szeretnék, meg az is, hogy mostanában az emberi jogi megmozdulások egyre nagyobb teret kapnak – miközben pont egy olyan társadalmi réteg érzi magát elhanyagolva, amelyik viszonylag nagy politikai erőt képvisel.

Nem mindenki ért egyet abban, hogy a társadalomban nincs egyenlőség, és hogy egyes társadalmi csoportok extra jogokkal rendelkeznek, míg másoknak az alapvető jogaikért is küzdeniük kell. A társadalom sokak szerint egyenlő esélyeket biztosít mindenki számára – ez a „sokak” pedig általában a középosztálybeli, heteroszexuális, fehér férfiakat jelenti. Végtére is, valahogy meg lehet érteni őket is: amíg az egész világ el van foglalva a melegházassággal, a szólásszabadsággal, a vallások egyenjogúságával, a feminista követelésekkel és a többi ehhez hasonló emberi jogi törekvéssel, addig velük, szerencsétlen jogfosztottakkal, senki nem törődik.

Pedig nekik is vannak problémáik. Ők sem tehetnek meg mindent, amihez pedig joguk lenne. Az adókat és a biztosítási járulékokat nagyrészt ők fizetik be (mert nekik van munkájuk), de nem ők kapják vissza (hanem azok, akiknek nincs munkájuk). És eközben senki sem foglalkozik azzal, hogy az ő jogaikat biztosítsa és a követeléseiket teljesítse. Nem vonom kétségbe, hogy még a legegyenlőbbek helyzetén is lehetne javítani, de szegény, elnyomott fehér férfiakról beszélni csak iróniával tudok.

jogok

 

És ezek az elnyomottak most végre pártfogóra találtak: egy olyan emberre, aki nem zaklatja őket „társadalmi felelősségvállalással” meg „szolidaritással” meg „toleranciával”, hanem végre odafigyel rájuk és az igényeikre. És azt mondja, majd ő elintézi, hogy minden jobb legyen, ráadásul bűnbakot is talál, akit hibáztatni lehet. Megint nem az az igazi baj, hogy ezek az emberek hírből sem ismerik a társadalmi felelősségvállalás fogalmát, hanem az, hogy milyen üzenetet küld ez a világnak. Ha rasszista vagy, szexuálisan zaklatod a nőket, és ráadásul összevissza hazudozol, akkor te fogsz nyerni. Nyerni pedig jó, nem?

Igaz, attól még, hogy egyénileg nyerünk, nem fogunk közösségként is profitálni a dologból. Akárcsak Nagy-Britanniában a népszavazás után, úgy Amerikában is a választások után mérhetően megnőtt a gyűlölet-bűncselekmények száma. Lehet, hogy csak ideiglenesen, lehet, hogy nem, de az biztos, hogy elfogadottabb lett a származáson (bőrszínen, nyelvhasználaton) alapuló megkülönböztetés. A fizikai bántalmazás persze nem, de a szóbeli mindenképpen – és ennek biztosan lesznek valamilyen következményei az egész társadalomra nézve.

A szociológiai és szociálpszichológiai kutatásokból pedig tudjuk, hogy az egyszerű előítéletektől a szóbeli, majd a durvább fizikai bántalmazáson keresztül egyenes út vezet egészen a társadalmi összefogással megvalósított lincselésekig és tömeggyilkosságokig. Az már csak rajtunk áll, hogy hol parancsolunk megálljt a történéseknek.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Jogi Kar, te drága! DAY 33: DRÁGA KIFESTŐ

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Nyerni jó, nem? Ahogy az emberi jogok az elmúlt évtizedekben egyre szélesebb körben elterjedtek és egyre nagyobb ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Neolunar – Neolunar (Magánkiadás 2016)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Valentina, az Erdei üvöltés sava-borsa
Népek találkozója a lyukban SamhainFest 2016 – Witches & Witchers edition

0 Hozzászólás | Bővebben +
                                :
A Modern Talkingtól a black metálig Az idei Exit hangulatát és történéseit sajnos csak hézagosan tudnám visszaadni.

0 Hozzászólás | Bővebben +
                                :
Csernik „professzor” marosvásárhelyi előadása A keresztre feszítésről mindenkinek Jézus Krisztus jut eszébe, nekem egy ideje az örmény nők.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szipuzás (oldószerek, ragasztók, csavarlazító, benzin stb.)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 31. 31. rész – A szottyos „télibáb”

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Belülről kiteljesedve Interjú Magyarország legfiatalabb előadóival

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bangkok A Másnaposok 2 című film mindenkinek megvan?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Neked 8? Nekem délután 3. „ – Halóóóóóó?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XX. VIFÓ Gólyabuli A szabadkai Vajdasági Ifjúsági Fórum újra megszervezi hagyományos gólyabuliját,

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XIII. Kárpát-medencei Magyar Középiskolai Arany János Balladamondó Verseny 2017. március 3–4.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Határtalanságra törekedve 2016. november 14-én, Ács József születésének évfordulóján, a vajdasági magyar képzőművészet napj...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Aki választ: Bezzeg Gyula Szenttamáson születtem. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar filozófia szakán végeztem.

0 Hozzászólás | Bővebben +