:

A hajléktalanok jogairól

:

A hajléktalansághoz alapvetően kétféle hozzáállás létezik: az egyik a jogvédő, amely szerint mindenkinek joga van a lakhatáshoz, tehát megfelelő és elérhető árú lakásokat és elfogadható munkahelyeket kell kínálni számukra. A másik nézőpont szerint a hajléktalanság büntetendő: csináljon, amit akar, de hagyja békén a köztereinket, ne csúfítsa el a városképet. Valamiképp mindkét meglátás megállja a helyét, és emberi jogi szempontból is védhető mindkettő, de az valószínű, hogy egyik se jelenthet végleges megoldást.

Először is: föl kell tenni a kérdést, hogy mi is a probléma. Az-e, hogy vannak hajléktalan emberek? Vagy az-e, hogy láthatóak, tehát nem bújnak el sehova, bármelyik parkban találkozhatunk velük? Esetleg az, hogy büdösek, piszkosak, rossz példát mutatnak a gyerekeknek?

Hogy melyiket választjuk, az nagyban függ attól, hogyan tekintünk a problémára. Ha maga a hajléktalanság az elfogadhatatlan, akkor azt kell megszüntetni. Erre jó eszköz a megelőzés, az olcsó lakhatás, a munkahelyteremtés. Ha nem tartjuk bajnak, hogy emberek az utcán élnek, akkor minderre értelemszerűen nincs szükség. Akkor elég, ha korlátot szerelünk a közterületen lévő padok közepére (máris lehetetlenség rajtuk aludni), vagy egyenesen eltüntetjük a padokat. Így a hajléktalanok majd keresnek másik helyet, ahol meghúzhatják magukat, a városközpont pedig mesébe illően kedves hely marad.

A hajléktalanság által okozott egyik legnagyobb, bár sokszor föl sem ismert probléma, az a téli hidegek során bekövetkező fagyhalál. Persze mindenkinek joga van ahhoz, hogy ne fagyjon meg, akkor se, ha nincs hol laknia – de ezt sokan nem látják be, talán azért, mert úgy vannak vele, hogy aki elitta, elkártyázta a pénzét, nem is akar dolgozni, az megérdemli a sorsát. (Más kérdés, hogy a hajléktalanságnak nem is elsősorban a szenvedélybetegség vagy a munkanélküliség az oka.) Csakhogy ha emberek megfagynak az utcán, akkor elkerülhetetlen, hogy valaki előbb-utóbb megtalálja a testüket. És akkor már csak remélhetjük, hogy az a valaki nem egy csapat szánkózó gyerek lesz, akiknek ez életre szóló sokkot okozhat. Halottat még felnőttként sem kellemes látni; gyerekként (és főleg váratlanul) találkozni a halállal pedig nagyon ijesztő lehet.

homeless

Ebből kiindulva megtilthatjuk a hajléktalanoknak, hogy az utcán aludjanak, elejét véve ezzel nemcsak a lakosok megbotránkozásának, de az esetleges lelki sérüléseknek is. Akkor viszont fölmerül a kérdés: mégis hova menjenek? Ha nincs elég szálló vagy befogadóhely, akkor nem sok választásuk marad. Elvackolhatnak például egy félreeső helyen, hiszen ilyen logika alapján ott már meg szabad fagyniuk. Maradhatnak a jól bevált padokon, vagy kínjukban betörhetik egy trafik ablakát kővel – mindkét változatnak nagy eséllyel az lesz a vége, hogy a rendőrségre viszik őket. Ott pedig – végre – néhány éjszakát meleg helyen tölthetnek, és még enni is kapnak. Ez a megoldás persze senkinek nem lehet jó, mert a cél nem az, hogy szabálysértésre és bűncselekmények elkövetésére ösztönözzük azokat, akiknek nincs hol lakniuk.

Még ha van is elég szálló, nem biztos, hogy bármelyik hajléktalan ember szívesen megy oda. Lehet, hogy elsőre hihetetlenül hangzik, de a legtöbbször megjelölt ok erre az, hogy a szállón, bizony, lopnak. És aki már mindenét elvesztette, egyetlen vagyona a félig szakadt cipő a lábán, az rettentően ragaszkodik ahhoz a cipőhöz, nem fogja megkockáztatni, hogy azt is elvegyék tőle. Mert az, hogy legyen egy tulajdona, fontosabb, mint a biztonságos, meleg szállás. Ez a választás pedig nem vehető el senkitől, vagyis hajléktalan vagy sem, az embernek joga van dönteni a sorsáról: arról is, hogy a tulajdonát választja-e, vagy a meleget.

A kérdés tehát bonyolult, és arról még nem is volt szó, hogy egy települési közösség akkor tud igazán jól működni, ha ott mindenki jól érzi magát – márpedig a többség nem érzi jól magát, ha úton-útfélen a nyomorral találkozik. Nemcsak a lakhatáshoz van jogunk, hanem a szép és kellemes lakókörnyezethez is. Az lehet, hogy az előbbi fontosabb jog, mint az utóbbi, de mégiscsak mindkettő alapvető emberi jog. Ez pedig ellentmondáshoz vezet, mert ha két jog szemben áll egymással, akkor bármelyiket választom, a másik sérülni fog.

Köztes próbálkozásokra is van azért példa. Hollandiában például bárki élhet az utcán, semmilyen módon nem büntetik ezért. Ugyanakkor ha egy bizonyos szint alá csökken a hőmérséklet, akkor senki nem alhat a szabad ég alatt. Hogy ez teljesülhessen, odafigyelnek arra, hogy elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű szálláshely legyen azok számára, akiknek nincs hova hazamenniük. Ezzel a megoldással úgy-ahogy meghagyják a szabad választás lehetőségét a hajléktalanok számára, miközben a lakóközösségnek sem kell attól tartania, hogy hóemberépítés közben egy megfagyott testre bukkannak.

homeless

Magyar értelmező szótár diákoknak

(Tinta Könyvkiadó, Budapest 2010)

hajléktalan mn

Olyan (személy), akinek nincs otthona. A hajléktalan emberek a pályaudvarokon alszanak. (Főnévi használatban:) A fővárosnak egyre több hajléktalanja van.

menhely fn

1. (régi) Menedékhely. Az üldözők elől futva menhelyet keresett. 2. (régi) Árva vagy otthontalan gyermekek (átmeneti) szállása. Elhagyták a szülei, ezért most egy menhelyen él. 3. (régi) Idősek otthona. A menhelyen már az unokák sem látogatták. 4. Hajléktalanok tömegszállása. A januári fagyban az alkalmi éjszakai menhelyek is megteltek. 5. Elhagyott, gazdátlan háziállatokat, főként kutyákat (ideiglenesen) befogadó és ellátó intézmény. A kutyát egy közeli menhelyről vitték haza a gyerekeknek. A kóbor kutyákat összegyűjtik, és menhelyre szállítják.

szociális mn

1. A társadalommal, emberi közösséggel, illetve az abba való beilleszkedéssel kapcsolatos. Pszichológusok vizsgálják a lelkileg sérült gyerekek szociális viselkedését. 2. A közösségbe könnyen beilleszkedő, annak érdekeit szem előtt tartó (személy). Az új kolléga nagyon szociális lény. 3. Az állampolgárok anyagi helyzetével, életkörülményeivel kapcsolatos. Az önkormányzat szociális segélyt biztosít az arra rászoruló kisgyermekes családoknak. • Szociális munka: rászorulókat segítő, gondozó, ellátó rendszeres tevékenység. A szociális munka hajléktalanok, idős, beteg emberek vagy kábítószerfüggők gondozását, segítését is magába foglalja. | Szociális munkás: ilyen munkát végző (szakképzett) személy. A hajléktalanszállón dolgozó szociális munkások segítenek a hajléktalanoknak munkát és lakást szerezni.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Jogi Kar, te drága! DAY 35: SZAKMAI ÁRTALOM

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A hajléktalanok jogairól A hajléktalansághoz alapvetően kétféle hozzáállás létezik: az egyik a jogvédő, amely szerint mind...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Vissza a gyökerekhez Húsz éve jelent meg a Sepultura Roots című albuma

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kalózok, útonállók és szépségek éjszakája A Tiszán nem túl gyakran úsznak fel kalózhajók, a szegedi rakparton lévő Ifjúsági Ház programszer...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Leecher: Sightless (Hammerworld Hungary – Nail Records – 2016)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Örökös potyautas Megjelent Sándor Zoltán legújabb novelláskötete

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Alkohol Az alkohol története egyidős az emberiséggel.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Egy applikáció szabadkaiaknak Az életünket talán el sem tudjuk képzelni mindenféle kütyük, okostelefonok, tabletek, laptopok és...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 32. 32. rész – Cékla töri

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A macskák bangkoki királysága – Az asztalon felejtette a kindle-jét – nyávogta Bubul, az öreg sziámi macska. – Gyere gyorsan, B...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bring Back The Summer (Phantasialand)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Kovács Attila
Aki választ: Husnyák Andrea Szervezek. Megfigyelek. Főzök, mosok, összetartok. Szeretném jól csinálni, hogy jól legyek.

0 Hozzászólás | Bővebben +