:

Az egészséges környezethez való jog

:

Az egészséges környezethez való jog harmadik generációs jog. Ez azt jelenti, hogy nem egy-egy ember jogát védi, hanem sokét: a teljes emberiségnek együtt van joga az egészséges környezethez. Nehezebb is kezdeni vele valamit, mint az ennél jóval egyszerűbben körülhatárolható jogokkal, például az élethez való joggal vagy a megkülönböztetés tilalmával.

Általában az állam az, ami szavatolja, hogy az egyes emberek valóban élhessenek a jogaikkal, és ne csak papíron élhessenek velük, hanem a valóságban is. Például törvényt hoz arról, hogy tárgyalás nélkül senkit sem lehet elítélni, és komolyan ellenőrzi is, hogy tényleg senkit ne büntessenek meg olyan bűntettért, amit még rá sem bizonyítottak. Vagy kötelezővé teszi, hogy a vállalkozások bizonyos arányban megváltozott munkaképességű embereknek is munkát adjanak, és aki ennek nem tesz eleget, azt rendesen megbünteti.

Az egészséges környezethez való jogot azonban az állam nem tudja biztosítani a számunkra. Hiába tennénk feljelentést, hogy a Tisza vize ihatatlan, a levegő pedig csupa szmog, ezzel nem érnénk el semmit – pedig ilyenkor is tényleges kár ér minket. Még ha úgy dönt is egy ország vezetése, hogy teljesen átáll a zöld energiára, és csupa környezetbarát dolgokat művel, akkor sem érne el sokkal többet annál, mint hogy megtapsolják őket. A levegő közös, a vizeink is közösek: ha a többiek károsítják a környezetet, akkor hiába teszünk mi mindent környezettudatos módon, a mi levegőnk és a mi vizeink is szennyezettek lesznek.

Krivaja

A Krivaja patak Bajsánál (A kép forrása: www.facebook.com/TisztaVizetAKrivajba)

Ez nyilván nem ok arra, hogy akkor vállat vonva ne foglalkozzunk a környezetvédelemmel, mert minek. Továbbra is érdemes szépen különválogatni a papírt, műanyag palackot, fémet és üveget, és elvinni a szelektív gyűjtőbe, de legalábbis a veszélyes hulladékot nem beledobálni a szemetesbe vagy a kályhába, és nem leereszteni a lefolyón. (Veszélyes hulladék például a nem tölthető, lemerült elem, a használhatatlanná vált laptoptöltő, az olaj, amiben a sült krumpli készült vagy a rovarirtó szer. Az internet tele van tippekkel arra nézve, hogy mit kezdjünk ezekkel, a Google tényleg mindenre tudja a választ.)

Sok kicsi sokra megy, és még József Attilával is párhuzamot lehet vonni:

 

„Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.”

 

A környezetvédelem tehát globális probléma, ami globális választ kíván.

Ezzel pedig az a baj, hogy az emberiség nem igazán jeleskedik a globális mértékű összefogásban.

Az emberi jogokat eleve azért találták ki, hogy egy kicsit kiegyenlítsék a hatalmi egyenlőtlenségeket. Így lehet megakadályozni azt, hogy azok, akiknek hatalmuk van, visszaéljenek ezzel, és így lehet megvédeni tőlük azokat, akiknek nincs hatalmuk, és ezért kiszolgáltatottak a többieknek. Egy gazdag vállalkozásnak például érdekében áll, hogy minél kevesebb pénzt költsön, és ezért minél több munkát kapjon. De szabályozva van a munkaidő maximális hossza, a munkabér minimális összege és a munkakörülmények is – így aztán nem is nagyon fordulhat elő a kvázi-rabszolgaság.

környezetszennyezés

A környezettel (és főleg a klímaváltozással) kapcsolatban is hasonló a helyzet. A gazdag és fejlett országok általában sokkal jobban károsítják a környezetet a szegény és fejlődő országoknál, és mégis az utóbbiak azok, akik ezzel a legrosszabbul járnak. (Részben azért, mert ezek az országok eleve olyan földrajzi területeken fekszenek, amik vagy a tengerpart mellett vannak, vagy nagyon aszályosak, részben meg azért, mert nincs pénzük arra, hogy kivédjék a környezetszennyezés káros hatásait.)

Az Egyesült Államok legújabb elnöke úgy döntött, hogy márpedig klímaváltozás nincs, úgyhogy nem is kell a környezetvédelemmel foglalkozni. Így aztán egykettőre ki is léptette az országot a klímaegyezményből, és azért is mindent megtesz, hogy egyre kevesebb pénzt fordítsanak környezetvédelemre.

Mivel a környezetszennyezés hatása nem érezhető azonnal, csak hosszú távon, ezért első pillantásra tényleg nehéz lehet összefüggést látni a mérgező füstöt eregető gyárak és a szmog vagy az üvegházhatású gázok kibocsátása és a globális fölmelegedés között. De hát erre vannak a tudósok, akiknek az a dolguk, hogy ezzel foglalkozzanak, így nekünk már csak meg kell nézni, mit mondanak ők. És bizony a többségük nemcsak azt mondja, hogy van ilyen, de azt is, hogy elég veszélyes a dolog az emberiségre nézve, és tenni kellene valamit ellene. Néhányan még javaslatokkal is előállnak erre vonatkozóan – de mivel ezek rövid távon nem kifizetődők, ezért többnyire nem is veszik olyan nagyon komolyan őket.

környezetszennyezés

Az egészséges környezetnek fontos társadalmi értékké kell válnia ahhoz, hogy az emberek úgy érezzék, tenniük is kell érte valamit. Ha már elég sok ember fogja így érezni, akkor létre fognak jönni olyan politikai pártok, amelyek a környezettudatosságra építik a kampányukat, és elég erősek is lesznek ahhoz, hogy környezetbarát döntéseket hozhassanak. (Külföldön van is már erre példa, de Kelet-Európában még nem lehet ilyesmire alapozni egy kampányprogramot.)

Az is lehet, hogy a környezetvédelem sose lesz közös értékünk – viszont el lehet érni, hogy pénzügyi haszonnal járjon a környezetvédelem. A csapot nemcsak azért érdemes elzárni, hogy ne pazaroljuk az ivóvizet, hanem azért is, mert így pénzt spórolhatunk. A házat sem érdemes télen 28 fokra befűteni: a sok fa nemcsak szennyezi a környezetet, de még sokba is kerül. És mindez nagyban is működhet: ökológiai szolgáltatásokra is lehet építeni egy ország turizmusát, ebből is lehet gazdasági hasznot húzni.

Hogy mi lesz akkor, ha a világ országai az USA példáját követve csak legyintenek a környezetvédelemre, azt nem lehet pontosan előre megmondani: valószínűleg növekszik az átlaghőmérséklet, emelkedik a tengerszint, és egyre több lesz a természeti katasztrófa. Még az is lehet, hogy ez minket már nem fog érinteni: de a gyerekeinket, unokáinkat egészen biztosan.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Jogi Kar, te drága! A napok elmúlnak, az egyetemen viszont folytatódik a már jól bejáródott monotónia, habár az ember...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az egészséges környezethez való jog Az egészséges környezethez való jog harmadik generációs jog.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mi újság a Sequence tájékán? A modern metálos Sequence zenekar kiadta harmadik videoklipjét, mely az Identity című dalukhoz ké...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Magzatpóz Darren Aronofsky: Rekviem egy álomért (Requiem for a Dream) – 2000

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Hieronymus Bosch: Haywain (részlet)
Marko Tomaš és Odri Gizella versei Marko Tomaš és Odri Gizella versei

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 35. 35. rész – Agyat mosnak a cégnél

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„Visszajöttem!” 5. Család

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Pillanatképek Katoriból Élet a japán farmon

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mi mindannyian ufók vagyunk Kicsi a világ – szokás mondani. Így az is könnyen megesik, hogy két vajdasági előbb fut össze Bud...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
100 tonnás riffek A 1000 Mods pszichedelikus középutas felsőszerű stoner rock csapatot rabul ejtette Újvidék multik...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Pain koncert Belgrádban A skandináv metál, már nem annyira gyereke, sokkal inkább fenéje, Peter Tägtgren Szerbiában is la...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A tarajos rosszfiúk visszatérnek A The Exploited ismét hazánkban

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Éjjeli füst Újvidéken A Nightstalker levadássza a sztónereket a Duna mellett

0 Hozzászólás | Bővebben +
Ivan Schreiber:
Tarajos képzőművészet 2. Damir Pavić Septic, szerbiai szubkulturális legenda.

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Aki választ: Kiss Tamás Kiss Tamás. Tékiss Tamás. De inkább csak Tunyó.

0 Hozzászólás | Bővebben +