:

Demokrácia és jogállam

:

A demokrácia azt jelenti, hogy a hatalmat nem egy kis létszámú csoport gyakorolja, hanem mindenki; az arisztokraták uralma helyett a nép uralkodik. A legtöbb demokratikus országban a nép nem közvetlenül gyakorolja a hatalmat, hanem megválasztja azokat a politikusokat, akik ezt megteszik majd helyette. A nép tehát úgy szól bele a társadalmi-politikai élet alakításába, hogy eldönti, ki hozza meg a döntéseket. (Ehhez persze még hozzá kell tenni Donal Scannell híres-hírhedt megjegyzését, miszerint „ha a szavazástól bármi megváltozna, betiltanák”.)

A demokratikus irányítás során mindig a többség dönt. Ez nem föltétlenül jelent igazságosságot, sőt a kisebbségek esetében gyakran igazságtalan döntések születnek. De ez pusztán azért van így, mert mindenki a saját igényeit szeretné kielégíteni. A kisebbségek kevesen vannak, ezért hiába akarják mind ugyanazt (már ha föltételezzük, hogy ugyanazt akarják), a többség úgyis leszavazza őket. Egyszerűen kihasználják a számbeli fölényüket, és az akaratukat rákényszerítik a kisebbségre. Ismert példája ennek a farkasok és a bárány esete: ha két farkas és egy bárány arról szavaz, hogy mi legyen a vacsora, abból a bárányra nézve nem sok jó fog kisülni.

lamb

A demokráciát rengeteg kritika éri. Már Platón is élesen elítélte, mert szerinte az a hozzá nem értők és az erkölcstelenek uralmát jelenti. Ez a vélemény azóta is viszonylag népszerű: miért is számít minden jöttment véleménye, különben is, a demokrácia csak hátráltatja a gazdasági fejlődést. Azt se felejtsük el, hogy a demokrácia teszi lehetővé a britek távozását az Európai Unióból, egy politikai ismereteket nélkülöző üzletember amerikai elnökké válását, és hát Hitlert is megválasztották valakik.

A demokrácia nem azt jelenti, hogy minden úgy alakul, ahogy azt a demokrácia hívei szeretnék. Mégis rengeteg előnye van a diktatúrával szemben. Az egyik ilyen, hogy ha valaki nem válik be mint hatalomgyakorló, akkor le lehet váltani. Négyévente választások vannak, de addig is lehet tüntetni. Romániában épp most értek célt a korrupció ellen tüntetők: a kormány visszavonta azt a rendeletet, amivel eredetileg a korrupciót szerették volna megkönnyíteni saját maguk számára.

A demokrácia előnye az is, hogy van választási lehetőség: különböző ideológiák versengenek egymással. Ezek mindegyike több-kevesebb támogatottsághoz jut, a hatalmat pedig közösen fogják gyakorolni. A demokráciához az ellenzék is hozzátartozik, a törvénykezésbe ők is beleszólhatnak, a parlamenti viták során fölszólalhatnak.

A demokrácia egyik legfontosabb feladata, hogy garantálja az emberi jogokat. Egy diktatúrában ezt nem lehet kikényszeríteni, az emberi jogok szavatolása nélkül viszont egy állam nem nevezhető demokratikusnak.

Ahhoz, hogy egy rendszer igazságos legyen, nem elég, hogy mindenkinek lehetősége legyen beleszólni a dolgok alakulásába. Ezért a demokráciához általában kapcsolódik egy másik fogalom is: a jogállamiság. És bár a demokráciát szokás kritizálni, abban mindenki egyetért, hogy a jogállamiság alapvető jelentőségű. Jogállamban élni azt jelenti, hogy vannak írott törvények, és ezek mindenkire vonatkoznak: a szomszéd cigánygyerektől kezdve a minimálbéren tengődő kórházi ápolón át a miniszterelnökig mindenkinek kötelessége betartani azokat.

Minél nagyobb hatalommal rendelkezik valaki, annál könnyebben bújik ki a jog általi kötelezettségei alól. Hogy a hatalom közvetlen gyakorlóira (például a miniszterelnökre vagy az önkormányzati képviselőre) is ténylegesen vonatkozzanak a jogszabályok, ahhoz az kell, hogy ellenőrizze őket valaki. A bíróságnak például az is feladata, hogy kikényszerítse az emberi jogok betartását, és szavatolja, hogy senki ne álljon fölötte a jognak.

A hatalommal való visszaélés megakadályozását szolgálja az az alapelv, miszerint a hatalmi ágakat el kell egymástól választani. Három hatalmi ágat szokás egymástól megkülönböztetni: a törvényhozást, a végrehajtást és az igazságszolgáltatást.

A jogszabályokat a nép által megválasztott személyek alkotják: a parlamentben a miniszterek, helyi szinten az önkormányzati képviselők. Az ő kezükbe adtuk a hatalmat, így ők hozzák a döntéseket. (Az nyilván elképzelhető, hogy a választások után mégsem a várt irányba mennek a dolgok. Ilyenkor a „ti akartátok, most viseljétek el” nem érv, hiszen ahogy a népnek joga van megválasztani a hatalmat gyakorlókat, ugyanúgy joga kell, hogy legyen arra is, hogy elvegye ezt a hatalmat az azzal visszaélőktől.)

A meghozott jogszabályokat valakinek végre is kell hajtania: ez a közigazgatásban dolgozók feladata. A végrehajtásnak függetlennek kell lennie a törvénykezéstől. Elég például arra gondolni, mivel jár, ha az adóhivatal főigazgatója parlamenti képviselő is egyben, vagy egy polgármester a rendőrfőnöki teendőket is ellátja.

democracy

Az igazságszolgáltatás a bíróságok és az ügyészségek feladata. A függetlenség itt is nagyon fontos (lenne): egy jól működő jogállamban az nyeri meg a pert, akinek a bíróság szerint a jogszabályok igazat adnak, nem pedig az, akinek több a hatalma. Az Egyesült Államok ilyen téren is mérföldekkel előttünk jár: nemrégiben egy seattle-i bíró után a fellebbviteli bíróság is úgy döntött, hogy az elnök muszlimellenes rendelete (amellyel kollektívan megtiltotta hét ország állampolgárainak az Egyesült Államokba való belépést) jobb, ha fel van függesztve. Ebben az a szép, hogy a bíróság olyan döntést tudott hozni, ami ellenkezik az ország elnökének akaratával. Nehéz elképzelni, hogy hasonló nálunk is előfordulhat.

A három klasszikus hatalmi ág mellett továbbiak is léteznek. Ezeknek a feladata, hogy ellenőrizzék a hatalmat gyakorlókat, és biztosítsák, hogy azok nem élnek vissza a hatalmukkal. Az alkotmánybíróságra azért van szükség, mert a demokratikus alapelveket egy-egy ország az alkotmányában fekteti le. A nép által megválasztott törvényhozóknak kötelességük alkalmazkodni ezekhez az alapelvekhez, és minden döntésük során figyelembe venni őket. Hogy ezt valóban így teszik-e, azt ellenőrzi az alkotmánybíróság: szükség esetén felül is bírálhat egy-egy új jogszabályt.

Fontos ellenőrző szerep jut a médiának is. Sajtószabadság és független újságírás nélkül nincs demokrácia. Ha a sajtó bizonyos dolgokat megírhat, másokat meg nem, akkor azzal manipulálhatja a közvéleményt. Márpedig a média feladata a nép hiteles tájékoztatása, nem pedig a hatalom akarata szerint való befolyásolása. Ha a média független a hatalomtól, akkor képes ellenőrizni (és nyilvánosságra hozni), hogy a hatalmat gyakorlók visszaélnek-e a hatalmukkal vagy sem.

Bajban nem elsősorban akkor vagyunk, ha a nép nem akar élni demokratikus jogaival, hanem ha a hatalom ágai egymástól nem függetlenek. Ha a hatalmon lévők fölötte állnak a jognak, ha megfélemlítéssel vagy vesztegetéssel a maguk oldalára állítják a sajtót, ha a jogszabályok a közjó helyett értük vannak, akkor a demokrácia olyan mértékű károkat szenved, hogy a nép csak nagyon nehezen tud bármit is tenni. Remény, persze, mindig van: ha a társadalom egyszer eldönti, hogy mit akar, akkor bármi megtörténhet.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: A kép forrása: https://media.npr.org
„Védőnő vagyok” E heti cikkem riportalanya két nagyon kedves, okos, talpraesett és bátor magyarkanizsai lány, Sar...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Kép: www.wikiHow.com
Jogi Kar, te drága! DAY 39: BROMAZEPÁM-KÚRA, AVAGY VIZSGABEJELENTÉS, HETEDSZERRE

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Demokrácia és jogállam A demokrácia azt jelenti, hogy a hatalmat nem egy kis létszámú csoport gyakorolja, hanem mindenki...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Én és a klasszikus zene Vizsgaidőszak. Amikor a kávét nem ivó elkezd kávézni, energiaitalt önt magába, nem alszik, ha még...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Bíró Kornél (fotó: Sárvári Géza Zsolt)
„Valódi underground már nem létezik itt” Bíró Kornél debreceni basszusgitáros, koncertszervező, a kilencvenes évek elejétől része a debrec...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Divina Tragedia – avagy a halál mint teremtés Darren Aronofsky: A forrás (The Fountain) – 2006

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 36. 36. rész – Tejkór

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
I left my heart in Tokio... Nyolc évvel ezelőtt egy Mini Viva nevű egynyári lánycsapat arról énekelt, hogy a szívét Tokióban,...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: http://eoelink.eu
Lehetetlen Utazó az az ember, aki lemond a komfortzónájáról, a család vagy más által nyújtott biztonságról, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Tóth Attila
Aki választ: Sóti Juli Sóti Juli vagyok, énekes és dalszerző a Sin Seekasban, a Face'n'Base és a Night Cruisers zenekaro...

0 Hozzászólás | Bővebben +