:

A bedeszkázott ablakok mögötti élet

:

Orcsik Roland regényíróként is tarol

(Orcsik Roland: Fantomkommandó. Forum–Kalligram, 2016. – 227 oldal)

Patkányok a fészeren belül és kívül. Beadod Verának a nyugtatóadagját, hogy nézze a semmit. Úszol a saját testszagodban, és rájössz, hogy mégiscsak a halott anyád a legbüdösebb az asztalra bukó fejével. A hátizsákba balta, kés, könnygáz, ha kimerészkednél az utcára. Ha nem, akkor őrködj a házban, védd a vegetálást, ünnepi lakomázz a babkonzervből, tartsd készenlétben az immár csak csontokból álló tested. Szétesik a Kóma, a zajzenekar, amit a haverjaiddal hoztál létre, mert Lópatán kívül már senki sincs itthon. Itthon, a névtelen városban, ami fölött nem szállnak bombák, az utcákon nem vonulnak tankok, katonaegységek, a kijárási tilalom miatt viszont te sem mehetsz sehova. Még a boltba se, hiszen minden zárva. A posta is, így nem tudod befizetni a villanyáramot, de ez ne okozzon fejfájást, mert az sincs. Így él (él?) Spenót, a Fantomkommandó című regény főhőse a délszláv háború ideje alatt.

Orcsik Roland kellemes meglepetést szerez az olvasónak, a líra és a műfordítás után ugyanis megírt egy piszok jó és ütős regényt, a Forum és a Kalligram könyvkiadó közösen adta ki. A regényben folyamatosan változik a kameraállás, a főhős barátai, ismerősei is narrátorokká válnak, ami által egy ördögi körként bezáruló őrületnek lehetünk a szemlélői. Spenót kiszökik az utcára, de a világosság helyett még nagyobb sötétség és kilátástalanság költözik belé. A bedeszkázott ablakokon túl az állandó készenlét és a tömény unalom kevergeti a mindennapok moslékát. Szasáéknál fekáliát ebédelnek, barna fogakkal és szájjal röhögnek bele a háború okozta űrbe. Pajo áramhiány miatt csak úgy tud zenét hallgatni, ha elképzeli azt. Dolgozik a téboly. Nem marad más mint a nosztalgiázás és a veszélyes terepszemle, amelyben a fiatalok kétségbeesetten keresik a jövőt. Az eseménytelenség és a mindennapi üresjáratok kifárasztják a lelket. Minden berozsdásodik, mint a hangszerek a fészerben. Ahogy a könyvben is olvashatjuk: Egyetlen hatalom támadhat fel csupán, a rombolás pompája. Felmerül bennünk a kérdés: a háború van-e értünk, vagy mi vagyunk a háborúért? Ha győzünk is, mi fog megváltozni? Mi tud meggyógyulni, ha az emlékezetből nem lehet kitörölni a nyomor képeit, a halottak látványát? Ha nem lehet lenyelni a szegénység keserű és gyomrot mardosó ízét?

A regényben szereplő Anikó még a nevét is megváltoztatja, hogy semmi ne emlékeztesse a szüleire. Egy csimpánzzal és két szurikátával tengődik egy bezárt egészségügyi állomáson. Nem lövöm le a poént, de Orcsik gyönyörűen bánik a lány személyiségével, izgalmasan bontja ki az életét. Számomra Anikó a mű legmisztikusabb szereplője. Az állatok kiszabadulása/kiszabadítása a szerző számára a káoszt jelenti, de ekkorra már senki sincs észnél. A józanság eltaposott, kirabolt, megalázott és megerőszakolt emlékét fújja a szél, szárítja a nap és kebelezi be az idő.

Orcsik Roland Fantomkommandó

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Jogi Kar, te drága! DAY 42: A CSAPDA

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Egyedül maradni Európában senki sem szeretne Az egyik legfontosabb emberi jogi dokumentum (legalábbis Európában) az Emberi Jogok Európai Egyez...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A rozsomák a trapézt átharapja Terry Gilliam: Félelem és reszketés Las Vegasban (Fear and Loathing in Las Vegas) – 1998

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A bedeszkázott ablakok mögötti élet Orcsik Roland regényíróként is tarol

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fekete rizottó
Sporhetsztori 39. 39. rész – Tinta a tányéron

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Barátom, Vancouver ... lábait az óceán nyaldossa, haját hó deresíti, ruháján felhőkarcolók csillogása jár táncot, vá...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ezeket a magyar filmeket is láthatod az idei Mediawave Együttléten! Három hét múlva kezdődik Magyarország legrégibb és egyben legfiatalabb fesztiválja, a 27. Tartósh...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Aki választ: Orovec Krisztina Műfordítással foglalkozom, ez a második hivatásom. A televíziózás az első.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A vége felé... Március vége van, ami azt jelenti, hogy a tél átváltott tavaszba.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Versek KMV, vers 1. díj (1989)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ujjé, nyaralunk! KMV, humoreszk 1. díj (1983)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Koncentráció 2016-ban
Tizenöt perc az tizenöt perc Kiss Anita, Óbecse/Zenta

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Éva a 2015-ös KMV-n
Mit csinál egy zsűritutujgató? Borbély Éva, Magyarkanizsa

0 Hozzászólás | Bővebben +