:

Diszkrimináció és nemek közötti egyenlőség

:

A diszkrimináció azt jelenti, hogy egy társadalmi csoport tagjához másként viszonyulunk, másként bánunk vele, pusztán azért, mert épp a szóban forgó társadalmi csoport tagja. Ezt tehetjük úgy is, hogy ő ezzel rosszul járjon (ez a hátrányos megkülönböztetés), de úgy is, hogy jól járjon vele (ez az előnyben részesítés – pozitív diszkrimináció). Az előbbire példa lehet az, amikor valakit nem szolgálnak ki a kocsmában, mert sötét a bőrszíne, nem vesznek föl egy munkahelyre, mert csinosabb a főnöknőnél, vagy megtagadják tőle az egészségügyi ellátást, mert intravénás drogokat használ. Az előnyben részesítést ezzel szemben általában jogszabály írja elő, és azért van rá szükség, hogy egyenlő esélyeket biztosítson a hátrányos helyzetű csoportok számára is. Ha például az egyetemi jelentkezés során két hasonló képességű és tapasztalatú tanuló közül kell választani, akkor lehet, hogy az előnyben részesítés elve alapján a hátrányos helyzetű csoporthoz tartozót veszik végül föl – a nőt, a fogyatékossággal élőt vagy az iszlám vallásút.

Az éremnek persze mindig két oldala van: ha valakit előnyben részesítünk, akkor nyilvánvaló, hogy ezzel együtt valaki mást hátrányosan megkülönböztetünk. Ennek a fordítottja is igaz, vagyis nem tudunk úgy negatív módon diszkriminálni valakit, hogy ezzel valaki mást ne juttatnánk bizonyos előnyökhöz.

Az Európai Unió évtizedek óta foglalkozik azzal, hogy hogyan lehetne fölszámolni a hátrányos megkülönböztetést, és egyenlő esélyeket biztosítani mindenkinek. Ezzel nemcsak a hátrányos helyzetű csoportok járnak jól, hanem gyakorlatilag mindenki: egy társadalom versenyképességét növeli, ha a társadalom tagjainak egyformán lehetőségük van az előrejutásra.

Elég nagy probléma például a nők helyzete a munkaerőpiacon. A dolog ott kezdődik, hogy már a kislányokba belenevelik, melyik tantárgyakból is kell jól teljesíteniük. A lányokkal szemben kevésbé elvárás, hogy szeressék a matekot vagy jól bánjanak a számítógéppel, a gondoskodás különböző formáit viszont a fiúktól nem várjuk el annyira. Többek között ennek az eredménye az, hogy a jól fizető programozói állásokat többnyire férfiak, az alulfizetett tanítói vagy egészségügyi állásokat meg többnyire nők töltik be.

Ráadásul nálunk még magától értetődik, hogy a gyerek születése után az anya marad otthon a babával. Így pedig egy időre kiesik a munkaerőpiacról, ha pedig egymást követik a gyerekek (és a szülési szabadságok), akkor az évek során a szakmai tudása is elavul. És akkor még nem is beszéltünk arról a fajta diszkriminációról, ami rejtetten zajlik a háttérben. Egy magyarországi üzletlánc egyik boltja például nemrégiben úgy döntött, nem szabad babakocsit bevinni az üzletbe. Ez nem céltudatosan a nők ellen irányul, mégis ők azok, akiket elsősorban érint, hiszen többnyire nem a férfiak fektetik be a kisbabát a kocsiba, és intézik el velük a hétvégi bevásárlást.

Mindezeken a problémákon akar segíteni a pozitív diszkrimináció. Vannak olyan európai programok, ahol kifejezetten nők számára állítanak össze tananyagot az informatika vagy az üzleti világ területén. Ez hozzájárul a nők gazdasági függetlenedéséhez, aminek aztán egészen sokféle társadalmi (és egyéni) haszna lehet.

Sok helyen már szinte bevett gyakorlat, hogy az apa marad otthon a gyerekekkel, az anya pedig tovább dolgozik. Sőt, van olyan európai ország, ahol a család csak akkor jogosult a kisgyerek születését követő összes állami támogatásra, ha mindkét szülő otthon marad néhány hónapot a gyerekkel.

nemek

A nemek közti hátrányos megkülönböztetés egyébként nemcsak a nőkre irányul: a nők azért vannak nehezebb helyzetben, mert a társadalomban jelenlévő szemléletmód miatt ők gazdasági téren kerülnek hátrányba a férfiakkal szemben. Márpedig az anyagi függőség nagyon stresszes, nagyon megalázó, és nagyon nehéz olyan férfit találni, aki ezzel semmilyen mértékben nem él vissza.

Ezzel szemben a mi társadalmunk a férfiakat a családi élet területén különbözteti meg hátrányos módon. A kisfiúktól elvesszük a babát, mert az lányos játék – aztán csodálkozunk, hogy húsz évvel később képtelen érzelmileg kötődni a gyerekéhez. Rájuk szólunk, ha sírnak, mert egy férfi, bizony, nem sír – aztán csodálkozunk, ha felnőve nem tudja kimutatni az érzéseit. Az is nagyon nehezíti az apák dolgát, hogy amíg a nő otthon marad babázni, addig neki szerencséje van, ha az esti fürdetésre hazaér, és nem alszik már régen a gyerek, mire az aznapi munkájából szabadulva végre időt szakíthatna rá.

A bíróságokon sajnos még mindig bevett gyakorlat, hogy válás esetén a gyerekeket szinte automatikusan az anyánál helyezik el – pedig jócskán vannak olyan esetek, amikor az apa lenne alkalmasabb a feladatra.

A nemek közti egyenlőség előremozdítása tehát nem a feminista mozgalom légből kapott ötlete, hanem egy olyan társadalmi cél, amit a férfiaknak is illik támogatniuk. És nem is csak szolidaritásból, hanem azért, mert ők maguk is jól járnak vele.

diszkrimináció

Jogi szempontból az egyenlőség, illetve a diszkrimináció tilalma leegyszerűsítve ugyanazon érem két oldalát jelenti: az egyenlőséghez való jog az egyén alanyi joga, a diszkrimináció tilalmának tiszteletben tartása pedig mások ezzel szemben álló kötelezettsége.

(Weller Mónika: Emberi jogok és európai integráció)

 

...az uniós jogforrások szinonimaként használják a diszkrimináció tilalmát, az egyenlőség és az egyenlő bánásmód fogalmát. A kialakult joggyakorlat szerint tiltott diszkriminációnak minősül, ha hasonló vagy összehasonlítható tényállásokat különbözőképpen, illetve különböző tényállásokat azonos módon kezelnek, illetve ítélnek meg, hacsak az objektív okokkal nem igazolható.

(...)

Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása a fokozatosan kialakult közösségi szociálpolitika egyik területe, amely alapvetően az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. A kezdetben minden emberi jogot mellőző, kizárólag gazdasági célokat szem előtt tartó Közösségben mára – egy hosszú folyamat eredményeként – kialakult egy általános antidiszkriminációs politika.

(Kazuska Melinda: A diszkrimináció tilalma az Európai Unióban)

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Olcsó joghurtforradalom Ha én egyszer kinyitom a számat

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása (www.avasi.hu)
Német dolgozat a sivatag közepéről Az öregedés jelei: nemcsak a párod, hanem a fogsorod nélkül alszol, és elkezdesz nosztalgiázni.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jogi Kar, te drága! DAY 45: MINT A MEDVE

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Diszkrimináció és nemek közötti egyenlőség A diszkrimináció azt jelenti, hogy egy társadalmi csoport tagjához másként viszonyulunk

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Június 14-én Mastodon: lemezbemutató koncert a Barba Negra Trackben - az Ørdøg nyitja a bulit Június 14-én új albumával érkezik Budapestre az elmúlt évek egyik leginkább ünnepelt metal zenekara.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tethyal (NS) Amikor nemrégiben azzal kerestem fel Nenadot, hogy majd drúzsizunk a Foo Fighters-koncerten, de e...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Alen otthonosan penget több műfajban
„Az értékes dolgok gyakran rejtve maradnak” Az újvidéki dreDDup tagjaival zenéről, undergroundról, jubileumra készülődve

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szakítsd át a tündöklő aranyeget! Juno Reactor: Shango – 2000

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 41. 41. rész – Éljen a szalonna!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Edinburgh – a skót, a boszorkány és a whisky Besötétedett. Az emberi mocsoktól csúszós kőlépcsőkön botladozva haladok felfelé.

0 Hozzászólás | Bővebben +