: László király hermája
László király hermája

I. László

: László király hermája
László király hermája

A magyar nemzetpolitikai államtitkárság a 2017-es esztendőt Szent László-emlékévnek nyilvánította a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának pedig 825. évfordulója alkalmából. Ennek apropóján bemutatjuk I. László királyt.

A magyar középkor egyik leghíresebb és legnépszerűbb királya I. Béla és lengyel felesége, Richeza vagy Adelhaid gyermeke volt, aki bátyjával, Gézával együtt Lengyelországban született 1040 körül. Neve szláv eredetű, a Vladiszláv keresztnévből származik, jelentése: hatalom és dicsőség. László első közszereplésére 1057–1058-ban került sor, amikor részt vett I. András fia, a gyermek Salamon megkoronázásán, amihez atyja és bátyja mellett ő is beleegyezését adta. Ezt követően megromlott a viszony András és Béla között. A konfliktusban László az apja mellé állt, ezért 1060-ban ő is Lengyelországba távozott. Ezután lengyel seregekkel jöttek vissza, és legyőzték Andrást. Végül Salamon és Géza megegyeztek: Salamont elismerik királynak, Géza pedig a dukátus (hercegség) egészének az ura. László, aki mindvégig igaz testvére és hű támasza volt bátyjának, a bihari részek felett intézkedhetett. A Salamon és Géza közti béke ideje alatt László is jó kapcsolatban volt a királlyal. 1068-ban a moldvai részek felől úz szövetségeseikkel besenyők törtek az országra. Egész Kelet-Magyarországot végigpusztították. A sorsdöntő ütközetre az erdélyi Doboka megyében lévő Kerlés hegyénél került sor. A véres összecsapásban mindhárom magyar vezér az élete kockáztatásával bizonyította vitézségét. Ehhez az ütközethez köthető Lászlónak a „kun” vitézzel vívott párviadala, amelyet a herceg leghíresebb tettei között tartanak számon. A párviadal szimbolikus értelmet nyert: a kereszténység diadala a barbár pogányság felett. A hőstettről így számol be a Képes Krónika: Meglátott végül Szent László herceg egy pogányt, aki egy szép magyar lányt vitt lova hátán, Szent László herceg pedig úgy gondolván, hogy az a váradi püspök lánya, s noha súlyosan meg volt sebesülve, tüstént üldözni kezdte lovával, melyet Szögnek nevezett. Amikor pedig már elérte volna őt, hogy lándzsájával ledöfje, semmiképp sem volt erre képes, mivel sem az ő lova nem futott gyorsabban, sem amannak a lova nem maradt le semennyire sem, hanem mindegyre kartávolság volt a lándzsa és a kun háta között. Így kiáltott Szent László herceg a lányhoz: Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél, és vessed magad a földre! Meg is tette. Amidőn pedig Szent László herceg a földön fekvőt közelről lándzsával ledöfte volna, ugyanis meg akarta őt ölni, a lány nagyon kérte, hogy ne ölje meg azt, hanem engedje el. Ebből is látszik, hogy nincs hűség az asszonyokban, mivel fajtalan szerelemből kívánta őt megszabadítani. A szent herceg pedig viaskodott vele, s miután inát elvágta, megölte őt. De a lány nem a püspök lánya volt.

1071-ben, amikor gyökeres fordulat következett be Salamon és Géza viszonyában, László ingadozás nélkül bátyja mellé állt. A több évig elhúzódó konfliktus döntő csatájára 1074-ben került sor Mogyoródnál, s Géza, valamint László győzelmével ért véget. Salamon bukása után Gézáé lett a trón, László pedig megkapta a hercegséget. Géza 1077-ben bekövetkezett haláláig több Salamon által irányított támadást vertek vissza közösen. 1077 tavaszán a Géza és László táborába tartozó egyházi és világi előkelők Lászlót választották az ország uralkodójává.

I. László

László harca a kun vitézzel (iniciálé a Képes Krónikában)

Mindezek ellenére a megkoronázott királyt Salamonnak hívták 1077-től egészen 1081-ig. Ezekben az években László ellenkirály volt, s uralkodásának első éveiben a Salamon-kérdést kellett megoldania. Tárgyalások és ütközetek váltották egymást, majd 1081 elején újra alkudozásba bocsátkoztak, melyek végkimenetele László számára volt kedvező. Salamon lemondott a királyságról, s átadta a koronát. Érdekes kérdés, hogy Lászlót milyen koronával koronázták meg, hiszen VII. Gergely pápa 1079-ben Lászlót a magyarok királyának nevezte. A László által kiadott pénzeken szintén koronás fővel ábrázolják még 1081 előtt. Megválasztása után Lászlót nagy valószínűséggel görög diadémmel koronázták meg. Egyrészt az a tény, hogy a görög korona az egyik koronaküldő nagyhatalomtól származott, másrészt pedig az, hogy az a diadém már ténylegesen uralkodó király – Géza – fejét díszítette, nagyon is alkalmassá tette arra, hogy az új király számára is a hatalom reprezentatív jelvénye legyen. Lehet, hogy Lászlót másodszor is megkoronázták, mégpedig a Salamontól visszakapott régebbi koronával.

László határozott és keménykezű uralkodó volt. Ezt egyértelműen igazolják törvénykönyvei. Az a „kegyes király”, aki a legenda és a krónika állítása szerint ítéleteiben mérsékelte a törvények szigorúságát, valójában drákói szigort alkalmazott a bűnösökkel szemben. Az új, feudális társadalom alapját és lényegét a korábbi, ősközösségi formációkhoz képest a magántulajdon jelentette. Éppen ezért a magántulajdon védelmében a király következetesen lépett fel. A vérrel írott törvények kegyetlenül büntették a tolvajokat, rablókat és pártfogóikat. A László uralkodásának kezdetén elfogadott törvények kimondják: a tolvajt, ha egy tyúk értékén felüli lopásban bűnösnek találják, „akasszák fel, és egész vagyonát kobozzák el. A lopáson ért szabadnak, ha templomba menekült, és onnan kivezetvén megvakították, fiai és leányai, ha tízévesek vagy annál fiatalabb korúak, szabadságban maradjanak, ha pedig tíz évnél idősebbek, vessék őket szolgaságba, és minden vagyonukat vegyék el.” A lopott jószág adásvételének megakadályozására úgy intézkedtek, hogy ha a lopott holmit vásáron kívül adták el, akkor „mindnyájan vesszenek el, mind a vevő, mind az eladó, mind a tanúk”.

Egyházi kérdésekkel is foglalkozott, részt vett az 1092. évi szabolcsi zsinaton. Itt határozatot hoztak egyebek mellett a tönkrement templomok felújításáról, az egyházi tized megfizettetésének módjáról, a vallási ünnepek megtartásáról és a vasárnapi kötelező templomba járásról. „Ha valaki vasárnapokon vagy nagyobb ünnepeken nem megy el az ő kerületének egyházába, verettessék meg.”

Az ország belső stabilizálása után expanzív politikát folytatott. Lánytestvére, Ilona, Zvonimir horvát király felesége volt. A király halála után az özvegy királyné bátyját hívta segítségül, aki nem sokat habozott, bevonult a Horvát Királyság területére. Ekkor lett az a magyar királyság része, egészen az első világháború végéig. Kijutott a tengerpartra is. További hódításait az 1091-es kun betörés állította meg. Ezen év nyarán a Temes folyó vidékén súlyos vereséget mért a fél országot feldúló nomádok seregére. Ezt követően betört Bizánc területére, és elfoglalta a Morava és a Drina közti földet, Szerém és Belgrád várakkal együtt. Ekkor felvette a Moesia királya címet, amellyel azt is jelezni kívánta, hogy igényt tart a keleti angolok földjére is. (Az Angliából elmenekült angol lovagok 1083 táján telepedtek le bizánci területen az Al-Duna vidékén, az egykori Moesia provinciában. Az általuk birtokba vett földet Új Anglia névvel illették a lovagok, és régi városaik után nevezték el új településeiket, így például az egyiknek New York lett a neve.) Moesia felett nem tudta megtartani uralmát, mivel ez sértette Bizánc érdekeit. Válaszként a baszileusz biztatására nagy kun sereg zúdult a délvidékre. László, a győzedelmes király a kunok fölött is diadalmaskodott.

I. László

Szent László (Thuróczi krónikájának augsburgi kiadásából)

Forrásaink szerint László erős kezű, hatalmas termetű férfiú volt, aki „a többi ember közül vállal kimagaslott”.

Középkori forrásainkban László nagyobb terjedelmet kap, mint I. István; ebből is kitűnik hihetetlen népszerűsége. A következő megnevezéseket találjuk vele kapcsolatban: csodatevő király, Istentől választott fejedelem, ragyogó csillag, elnyomottak támasza, gyöngék gyöngéd gyámszülője, Isten angyala. László óriási népszerűsége fokozatosan alakult ki. Hartvik püspök már Kálmán idején elismerően írt László kiváló tulajdonságairól és mély vallásosságáról. A középkori László-kultusz kibontakozásához a döntő lökést III. Béla adta meg, aki 1192 júniusában pápai jóváhagyással szentté avatta Lászlót. Életéről, vitézi tetteiről és a neki tulajdonított csodákról legendák, népi énekek, mondák születtek. Váradi sírja csodatevő zarándokhellyé lett. A XV. század elejéig a váradi székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja mellett fejereklyetartó mellszobrát (hermáját). Az eredeti herma a XV. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, ma ezt Győrben őrzik. Az Anjou-kori lovagvilág Lászlót tekintette eszményképének. Károly Róbert és I. Lajos hódoló tisztelettel adóztak a lovagkirály emlékének. Nagy Lajos aranyforintja hátoldalára László képét verette, s ez a XV. század végéig kötelező hagyomány maradt a királyi pénzeknél. A népét győzelemre segítő László kultusza tovább élt a későbbi korokban is. A nehéz háborús időkben a nép László királytól várt és remélt segítséget. A hívő emberek a csodatevő harcos szentet tisztelik benne. Személyében sikeres országépítő uralkodót láthatunk, aki kemény kézzel szilárdította meg a válságba jutott feudális rendet, másrészt a német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól egyaránt megvédte országát, s ezzel biztosította a Magyar Királyság független állami létét.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Posztmodernül szabadok Kivételes helyzetben kivételek voltunk. Belesimultunk az életbe.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: László király hermája
I. László A magyar nemzetpolitikai államtitkárság a 2017-es esztendőt Szent László-emlékévnek nyilvánította

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kék Bálna – az öngyilkos játszma A Kék Bálna nevezetű öngyilkos játszma, ami nemrégiben jelent meg az interneten

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: www.goodhousekeeping.co.uk
Jogi Kar, te drága! DAY 47: PONTOSABBAN SOHA

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Magma
Metálmegszállás – Roadburn 2017 A Roadburn fesztivál mára már nem egy Fesztiválok, amelyeket meg kell látogatnod mielőtt kipurcan...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Brünndl: Brünndl (2016. Grom Records) Az igazi black metal egyik fontos védjegye a kiolvashatatlan logó.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bombarder: Okot iz Pakla (2016. Grom Records) A Bombarder története megérdemelne egy jó dokufilmet.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
In a relationship with techno Azzal kell kezdenem, hogy elismerem, jómagam ezt a stílust nem olyan régen kezdtem el hallgatni, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Krimi mint ezoterikus történelemlecke Umberto Eco: A Foucault-inga (Il pendolo di Foucault) – 1988

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A sopes-prés
Sporhetsztori 42. 42. rész – Viva la Mexico!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tó, tó, tó je tó Nyakunkon a jó idő. Az utcák megteltek cuki miniszoknyás lányokkal, izompólóban feszítő hapsikkal.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Gyere, vegyél részt a Kanizsa Feszten! Kedves Olvasók!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ki ne hagyd szerdán az Anthraxet Szabadtéren játszik a thrash brigád

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Srđan Doroški
Aki választ: Elor Emina Elor Emina. 1982. 9. 28. (visszafelé olvasva ugyanaz)

0 Hozzászólás | Bővebben +