: Forrás: pinterest.com
Forrás: pinterest.com

Elnézést, Mastodonra mentem!

: Forrás: pinterest.com
Forrás: pinterest.com

Fotók: Vígi László

Ha szerda, akkor jógán vagyok. Ezt már lassan két éve tudja szűkebb és tágabb környezetem is. Van egy nap, amit jószerint (ha a munka nem szól közbe) megőrzök magamnak, mindent alárendelek és tudom, hogy szerdán vár Zenta és a jóga-szeánsz. Egy belsőséges két és fél óra – csak én és a csakráim. Ám van az úgy, hogy az élet erőpróbákat gurít elém.

Márciusban futott be a hír, hogy jön a Mastodon Budapestre. Ezt követően, megnéztem, milyen napra esik ez a vidám esemény. Kettétörtem grafitceruzámat, amikor megláttam, hogy nem kedden lesz. Írtam rögtön az atlantai négyesnek, hogy Brann, Bill, Brendt, Troy, srácok, ne már, fontos leckét veszünk át egész júniusban! Szerda?

Sajnos most sem jött válasz, mint amikor barnuló szőkeségemben, alsósként 1993-ban a Huper magazinban megadott levelezési címre írtam az AC/DC-nek, hogy küldjenek egy dedikált fotót. Az ozzie-k válaszára azóta is várok. Meglepő, újdonsült toporgó várakozásomban, a tavasz úgy múlt el, hogy a júniusi tananyagot és az állandó szerdai lelki tápot szem előtt tartva, megmagyaráztam magamnak, érveltem mintegy, hogy ötödször már lehet nem is kell megnéznem a Mastodont és jobb ha a csakráimmal beszélgetek és nem azokkal a hatalmas riffekkel, szólókkal és dobfutamokkal, meg tulajdonképpen nem azzal az emberrel, ami és aki talán még mindig lényemben, testestül-lelkestül vagyok – egy, a Mastodon zenéjét igencsak kedvelő ember.

Ezen megvilágosodás után és az észt a szívbe, szívet az észbe filozófiát követve, a képlet végre kikristályosodott: egy kivétel mindig lehet szerdánként, mégpedig „...ha nagykoncert lesz, akkor úgyis megyek”. Nota bene, a tavalyi Black Sabbath koncert is szerdára esett. A július 5-i Gojira koncert is még hátra van. És milyen napra esik? Ugye, hogy ugye? Az se kedd.

Mielőtt a bulira térnék, nyissuk fel azt a személyes történelemkönyvet, amit néha ilyen beszámolók alkalmával szokás, mivel a szerző és a tárgyat képező zenekar közti kapcsolatra fényt kell deríteni. Egyetemista voltam és még mankóval jártam. 2004-ben olvastam a Hammer Worldben a Leviathan kritikáját s az vezetett oda, hogy a fő belgrádi mp3 csempésztől megrendeljem a Mastodon második lemezét – még kb. 40 akkori aktuális kiadvánnyal. Ekkor kezdődött minden és tart a mái napig is…

Az elején Bécsbe kellett kirándulnom miattuk. 2006-ban a Tool előzenekaraként adtak egy jó fél órás műsort a városi sportcsarnokban - akkor a Blood Mountain volt a legfrissebb lemezük. Ezután 2009-ben egy önálló klubbulin a Crack the Skye turnén vezettek kézen fogva egy bolygóközi útra. 2011-ben a Hegyalja Fesztivál színpadát vették birtokukba, amely koncert alkalmával egy interjú is megjelent Bill Keliherrel a Képes Ifiben. Az akkori fellépés inkább az interjúról és az interjúzási lehetőség egész napos vadászásáról maradt emlékezetes, mint a koncertről. Az aktuális pesti móka előtt 2015-ben Zágrábban úgyszintén egy klubbulin a Once More Round the Sun turné hozta el őket. Utazni tehát jó. Főleg koncertekre és ezúttal Pestre mentünk turistáskodni.

A Mastodon 2015-ben Zágrábban – akkor is június volt, de 13. és szombat

A Mastodon 2015-ben Zágrábban – akkor is június volt, de 13. és szombat

Mastodon

Brent Hinds lehet már a zágrábi koncerten is a pesti buliról merengett

2017-ben a Mastodon harmadszor járt Magyarországon. A 2003-as gödöllői koncertet úgy emlegetik a szemtanúk, mint az 1999-es Neurosis – VHK – Voivod – Today is the Day bulit. Történelminek. Egyiken se voltam, mert akkoriban még csőstül az Ossiant nyomtam, meg lehet édesanyám sem engedett volna el. Ráadásul, még egy szó 1999-ről, akkor két Mastodon tag is képezte a Today is the Day ritmusszekcióját, Brann Dailor dobon, és Bill Keliher basszusgitáron. Utóbbi később gitárra váltott a Mastodonban. Történelmi pillanat. Eltelt pár év, megjelent az Emperor of Sand, és már érkezett is a pesti koncert. S, hogy előreszaladjak. Ez a koncert után úgy érzem lesz még helye egy hatodik Mastodon koncertnek is. Chilében remélem!

Ezúttal a Concerto Music szervezésében, harmadik magyarországi koncertjén a Barba Negra Track látta vendégül a Mastodont. Időben odaértünk, találtunk parkolót is, ezer forintért egy egész estes őrt is a kocsihoz, kinyújtóztam, körbenéztem, majd a kint még melegítő vajdasági küldeményt hátrahagyva, bementem. Első állomásom értelemszerűen rögtön a pólós, zenekari kegytárgyas stand volt – hiszen mi sem jobb annál, mint a kanizsai éjszakában egy vadiúj Mastodon pólóban feszíteni. Zágrábban kislányos örömömben – azt hiszem sikítottam is, nem is keveset – egy vagyont hagytam a merch pultnál. Ámazonban az árakat meglátva, főleg forintban kifejezve (ami lehet Zágrábban nem tűnt fel mert euróban/kunában volt minden címkézve, illetve, ne feledjük el még akkori kislányos örömömet sem) egy kicsit a szívemhez kaptam, amikor egy dedikált bakelit még ha az a Remission vagy a Leviathan (örök szerelem!) 15.000 (szóban: tizenötezer) forint, a kapucnis felső 18.000 és a többi! Kedvencem a 80-as évek stílusjegyeit viselő női fitnesz sportalsó, aminek az elején szépen írja, hogy viselője melyik együttesnek esküdött ruházatban is kifejezhető hűséget, illetve a hátulján, mondjuk ki, a fenekén, szép nagy betűkkel rápingálva, hogy Asstodon!

Hagyok egy kis időt...

....

..

.

A Mastodont felvezető zenekar az Ørdøg volt. Ők az a banda, akiket (még) nem érzek, ahogyan, a nálunk is többször koncertező Ørdøg elődzenekart, a Superbuttot sem. Hm, Superbutt és az Asstodon – lehet van itt logikai kapocs. Ezenkívül, hiába is keresem, nem találok más kapaszkodót. Rábízom az olvasóra, hogy eldöntse tetszik-e neki és hallgatná-e, s hogy egyáltalán megfelelőek-e a Mastodon előtt, vagy kell-e egyáltalán néha nyitóbanda. Ha kell is, érzésem szerint, akár a zenei hálózatépítés szempontjából, azaz hé, mi vagyunk az előzenekarotok, totál imádunk titeket és inspiráltok minket, itt a cédénk/pen drive-unk, hallgassátok meg a turnébuszon, sokkal jobban illet volna oda egy Apey and the Pea, egy Torn From Earth vagy egy Corrodal. Megérdemelték volna ezt a gesztust a kicsik is.

Az Ørdøg koncertjét nem is nagyon regisztráltam, sétáltam egyet a nézőtéren, tettem azt, amit ilyenkor szoktam, végignéztem a közönség szereplőinek pólóit. Én magam egy lámás KMV-s pólóban díszelegtem. Amit ekkor láttam, az szebbnél szebb Mastodon pólók tömege, stoner, sludge együttesek cifra képei, illetve a látogatók zenei turizmusát jelölő fesztiválpólók. Minél obszkurusabb, kisebb fesztivál, annál jobb. Minden szubkulturális stílusjegy megvan majdnem mindenkin. Testvériség-egység. Tudjuk miért vagyunk itt. A közönség 90%-a kb. férfi. Lányok, miért nem hallgattok Mastodont? Kiveszünk! Vagy ez olyan pasi dolog?

S ahogy ilyesmin gondolkodtam, végig is néztem kb. mindenkit, megszámoltam a piercingek, fültágítók és cifra tetkók számát, el is repült az idő és a Mastodon kábé akkor kezdett, amikor már a lazítást csináljuk jógán. Eszembe jutott ez is, hogy fél kilenc van, a Rákóczi-híd budai hídfőjénél állok, egy koncertveremben bolyongok, és Zentán egy óvoda termében, emberek már hullapózban elernyedten lazítanak és meditálnak. De jobb helyen nem is lehettem volna abban a pillanatban.

Mastodon

Mindeközben Budán…

Apró pici harangjáték szólalt meg a színpadon és a Sultan’s Curse hasításaival megindult a szvádhiszthana és az anáhata csakrámat bemozgató balett. Feszes riffek, feszes játék, kígyózó horror-fantasy képek a kivetítőn, Troy Sanders énekes sodródó matróz vonaglása, meg a kegyetlenül precíz játék, a kezdés is másodpercre pontos, no de, már jön is a Divinations, csattog, zuhog, robban, hihetetlen, a szólók bezabálnak már az elején – úgy gyomroz minden, mintha először látnám őket. Ada Feszten vagyok Ossianon 2000-ben, nem egyszer bepárásodik a szemem, se nem látok, se nem hallok úgymond, csak érzem azt a mindent, lüktet, egy bio-univerzum része vagyok, egy erőcsomó, minden csakrám ég, kilőttek az űrbe, és majdhogynem potyognak a könnyeim, ma este, Én, a Mastodon róka tonája vagyok! Egy bálnavadász, egy űrutas, szétcsapok minden ogrét és törpöt körülöttem, farkasokkal futok, hatalmas szelek csapkodnak, hóban gázolok, zihálok, állatok vérét iszom és egy sivatagban kúszok négykézláb étlen-szomjan, szörnyekkel teli látomások kínoznak, selyemágyba zuhanok, az ég megnyílik és benyel, újraszületek és megnyugszom. Húsz dal. Húsz zseniális momentum visz át tűzön–vízen. Visszarakom husángom, baltám, szuronyom, és visszaköpöm a csillagokat az égboltra. Körbenézek. Mindenki arcán bágyadt mosoly ül. Hasonló érzéseken mehetett át mindenki… Az estet zárhattuk.

Mastodon

Brent Hinds rövidebb hajjal, mint a fenti képen, de a Mother Puncher, óóó, az a Mother Puncher

Mastodon

Troy Sanders kapitány tűzhangyákkal küzd a szélben

Mastodon

És egy osztályfotó a végére

 A hazaút hozott még egy jó másfél órás várakozást a határon, aminek keserű élménye majdnem felülírta a koncertet, de az ereimben még napokig éreztem az energiát. Aztán a jógaórát is bepótoltam, már meg is kaptam az ez évi mantrát. Össz-vissz minden kerek! Köszönöm Univerzum, köszönöm ezeket a szerdai próbatételeket!

 

Az általam javasolt előzenekar egy bivalyerős lemezzel rukkolt ki idén.

Hallgassátok szeretettel ezt a salgótarjáni csodát!

Úgy éreztem magam, mint egyik első igazi nagykoncertemen!

Köszönet a feltöltőnek ezért!

------------------------------------------------------------------

A beszámoló nem jöhetett volna létre Rákász István segítsége nélkül a Sajtóművekből, illetve köszönet a Barba Negra Tracknek és a Concerto Music-nak, hogy ilyen bandákat lehoznak!

Köszönet a megboldogult Fürgerókalábak zenekarnak a róka tonája szókapcsolatért! És köszönet az Ossiannak, hogy voltak és lesznek!

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Forrás: pinterest.com
Elnézést, Mastodonra mentem! Ha szerda, akkor jógán vagyok. Ezt már lassan két éve tudja szűkebb és tágabb környezetem is.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A Katlan idén sem volt lakatlan Az elmúlt hétvégén bezárta kapuit a 10. Ördögkatlan Fesztivál.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Három kontinens négy folk metal banda Az Old Buso Productions rendkívüli nyárzáró és őszindító bulira invitálja a folk és pagan metal v...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Idén is Szabadegyetem After A Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) a tavalyi sikeres Szabadegyetem After tábor után úgy döntött, h...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ettől lesz igazán SZINes nyarad Mivel is lehetne méltóbban lezárni a nyarat, mint egy igazán pörgős fesztivállal.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hamarosan Malomfesztivál 2017 Közösségben az erő! – akár ez is lehetne az idei fesztivál mottója a „Bitang jó fesztivál” mellett

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Szerelem és Jelen KMV, humoreszk, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Szakmai tanulmány az iskolarendszerről KMV, humoreszk, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotók: Gutási Lukács
Horgosi „fenegyerekek” KMV, humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Gutási Lukács
Panaszzsák KMV, slam poetry, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +