:

Lombikbébik

:

Az emberi jogok közé viszonylag későn került be a reprodukciós jogunk. Ez a jogunk arról szól, hogy szabadon dönthetünk mindenről, ami a saját szexualitásunkkal, gyerekvállalásunkkal és családalapításunkkal kapcsolatos. Fiúnak vagy lánynak tartjuk magunkat, kivel akarunk lefeküdni, akarunk-e bárkivel egyáltalán nemi kapcsolatba bonyolódni, akarunk-e gyereket, mikor és mennyit, kitől és milyen körülmények között, otthon vagy inkább kórházban szülnénk-e meg – minden embert megillet a jog arra, hogy ezeket a kérdéseket saját magának megválaszolja. Így aztán szabadon dönthetünk úgy is, hogy nem kell gyerek, meg úgy is, hogy egy egész focicsapatnyira szükségünk van. Elmehetünk abortuszra, vagy megtarthatjuk a becsúszott babát akkor is, ha a szűkebb-tágabb környezetünk nem ért velünk egyet. Ha természetes úton nem sikerül a gyerek, esetleg nem is akarunk ezzel bajlódni, akkor bármikor dönthetünk az örökbefogadás vagy a lombikprogram mellett.

Mindezek a döntéseink viszont csak akkor lehetnek valódiak, ha azokért nem ér minket hátrány. Ha például a gyerektelen nőket bünteti az adórendszer, vagy az örökbefogadott gyerekeket megkülönbözteti az oktatási rendszer, akkor a döntési lehetőségünk csak látszólagos, hiszen a döntéshozás során mindezeket a külső körülményeket is figyelembe kell vennünk, ami egyik vagy másik irányba mozdíthat el minket.

Nagy port kavart Magyarországon a közelmúltban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének kijelentése, miszerint a lombikbébiprogram természete ellentétes a keresztényi értékrenddel, így aztán Isten szemében bűn.

De mégis, mi baja a katolikus egyháznak azzal, hogy a tudomány gyerektelen pároknak segít abban, hogy saját gyerekük születhessen? Az élet meg a család szentsége épp eléggé keresztényi ahhoz, hogy elsőre ne is legyen egyértelmű, miért ez az ellenségeskedés.

A lombikprogramot ellenző püspök érvelése szerint több baj is van az eljárással. Az alapvető probléma, hogy a lombikbébi nem egy férfi és egy nő természetes kapcsolatából születik meg, hanem egy kémcsőből, márpedig ez nem Isten akarata, ezért nyilván ördögtől való. Figyelembe véve, hogy a kereszténység meghatározó alakja, maga Jézus Krisztus sem egy férfi és egy nő természetes szerelmi kapcsolatából született meg – legalábbis az egyház tanítása szerint semmiképp –, ez nem éppen egy meggyőző érv.

A másik probléma pedig az, hogy nemcsak egy-két fogantatás történik ilyenkor. A lombikozás során ugyanis először összegyűjtenek pár petesejtet a leendő anyától, pár spermiumot a leendő apától, majd elvégzik a mesterséges megtermékenyítést. Megfigyelik, hogy megfelelő módon osztódnak-e a sejtek, és amelyik zigóta rendben van, azt visszahelyezik az anya méhébe. Csakhogy előfordulhat, hogy egy megtermékenyített petesejt nem osztódik úgy, ahogy kell, ráadásul 3-4 zigótánál többet általában nem szoktak visszaültetni. (Ez ugyanis túlságosan megnövelné a többszörös ikerterhesség kockázatát, ami nem feltétlenül jó dolog.) De mi történik a többivel? Hát lefagyasztják őket, hogy később is felhasználhatóak legyenek, amikor pedig nincs már rájuk szükség, akkor megsemmisítik őket.

lombik

Ez pedig egyrészt rendkívül ridegen hangzik: az emberi lényeket többnyire nem szoktuk sem megölni, sem „félretenni későbbre”, akkor miért csinálná ezt valaki egy pár sejtből álló emberkezdeménnyel? Másrészt pedig összeegyeztethetetlen a keresztény egyház életközpontúságával is: ha elfogadjuk, hogy az élet a legfőbb érték, és azt is, hogy a fogantatással kezdődik, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy nem lehet csak úgy végezni pársejtes babákkal.

Emberi jogi szempontból nézve egészen más a helyzet: a pár sejtből álló emberkezdemények nem számítanak embernek, hiszen az emberi jogok csak onnantól illetnek meg minket, hogy megszületünk (pont ezen alapul az is, hogy az abortuszt nem tekintjük gyilkosságnak). A reprodukciós jog viszont megilleti a szülőt: ebből a szempontból a lombikbébiprogram egy olyan lehetőség, ami rengeteg családnak adott már gyereket.

A lombikprogram megítélése tehát attól függ, hogy a keresztény tanítást vagy az emberi jogokat tekintjük-e fontosabbnak. Ezt mindenki el tudja dönteni a maga számára: nincs azzal semmi baj, ha valaki lelkiismereti vagy vallási okokra hivatkozva nem kér a lombikbébiből, és azzal sem, ha valaki ötödszörre is újrapróbálkozik, tudván, hogy mi történik a fel nem használt sejtekkel. A probléma akkor válik föloldhatatlanná, amikor másokat akarunk kötelezni az általunk helyesnek vélt nézőpontra.

Márpedig a lombikbébiprogramot nyilvánosan és egyértelműen bűnnek nevező püspök pontosan ezt tette, és ezzel kellemetlen helyzetbe hozott olyan keresztény családokat, akiknek lombikeljárással születtek gyerekeik. Ők sokszor bizony súlyos lelkiismereti válságon mentek keresztül, mire eljutottak a döntésükig, és Isten ajándékának tekintik a mesterséges úton megfogant gyerekeiket.

A legtöbb emberi jogi konfliktus föloldására egészen jól alkalmazható az „élj és élni hagyj” elve. Ez a helyzet itt is fennáll: sokkal egyszerűbb és békésebb a saját lelkiismeretünkkel foglalkozni, mint másoknak előírni, hogy milyen súllyal vegyék számításba az egyes érveket és ellenérveket.

gen

ENSZ Akció Program, melyet 1994-ben a népesedésről és fejlesztésről szóló kairói ENSZ -konferencián fogadtak el

(részlet)

Reprodukciós egészség a fizikai, érzelmi, mentális és szociális jólét állapota minden olyan kérdést illetően, amely a reprodukciós rendszerrel, ennek funkcióival és folyamataival kapcsolatos, azaz nem pusztán a betegség, diszfunkció vagy fogyatékosság hiánya. Ennek megfelelően a reprodukciós egészség azt is jelenti, hogy az emberek kielégítő és biztonságos szexuális élettel rendelkeznek, képesek reprodukálni, valamint a döntési szabadságot is jelenti, hogy eldöntik, mikor és milyen gyakran akarják ezt megtenni. Ezen utóbbi feltételbe beleértendő a férfiak és nők azon joga, hogy informálva legyenek és hozzáférjenek a biztonságos, hatékony, megfizethető és elfogadható családtervezési módszerekhez, melyeket maguk választanak, továbbá általuk választott egyéb módszerek is ide értendők, a törvénnyel nem ellentétes termékenységszabályozás és a megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés, mely segíti a nőket, hogy terhességük és szülésük biztonságos legyen, és a pároknak a legjobb lehetőséget biztosítja, hogy egészséges újszülöttjük legyen.

Forrás: http://patent.org.hu

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
77. nap Le vagyok érettségizve, le vagyok nyelvvizsgázva, le vagyok fáradva, de legalább már elkezdődött ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: www.ecouterre.com
Jogi Kar, te drága! DAY 48: HÚSVÉT AZ EGYETEMEN

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Lombikbébik Az emberi jogok közé viszonylag későn került be a reprodukciós jogunk.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ahol minden metál Brutal Assault 2017 – 1. rész

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Hiába az útjelző tábla, ha a hegy eltereli a figyelmed
A megvilágosodás útjai hangjegyekkel kikövezve Barangolások a szerbiai rock/metál múltjában és jelenében – 1. rész

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A halott dolgok életre keltője Rutonić Róbert felöltözteti a színészkollégákat

0 Hozzászólás | Bővebben +
: RaggAti photography
Szabadka – Királyhalom Az idei Malomslam – III. regionális slam poetry bajnokság első helyezett alkotása

0 Hozzászólás | Bővebben +
OCSKO FERENC:
Sporhetsztori 43. 43. rész – Malomsztori 1.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Védekezni vagy verejtékezni? Ez itt a kérdés! Tisztelt Te, aki most itt kezedben fogod a Képes Ifit! Tisztelt Te, aki testi és lelki egészségre...

0 Hozzászólás | Bővebben +
RaggAti:
IV. Malomfesztivál Ismét öröm Oromon

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Folk-Rock-Maraton helyett idén októberben Folk Metal Marathon a Dürerben! Folk-Rock-Maraton helyett idén október 7-én Folk Metal Marathon lesz Budapesten két orosz és két ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalom 2017. szeptember 17., Zenta

0 Hozzászólás | Bővebben +
: fotó: Baráth Attila
Aki választ: Celler Kiss Tamás (Celler) Kiss Tamás vagyok, 1995-ben születtem Verbászon.

0 Hozzászólás | Bővebben +