:

A nagy októberi szocialista forradalom

:

Minden forradalomban közös, hogy a fennálló hatalommal szemben határozza meg önmagát. Általában, legalábbis a modern forradalmak esetében, a céljuk is ezzel függ össze: a forradalmárok meg akarják dönteni a fennálló hatalmi rendszert, és egy új berendezkedést akarnak megteremteni. (Ez nyilván legtöbbször nem teljesen önzetlen dolog a részükről: az új rendszerben többnyire saját magukat képzelik el vezetőnek.)

Éppen ezért a forradalmaknak sajátosságuk, hogy nem lehetnek békések: minden fennálló rendszer védi önmagát, hiszen a hatalomnak sokszor semmi más célja nincs, mint önmaga fenntartása. A hatalom ellen irányuló megmozdulások persze nem feltétlenül erőszakosak vagy embertelenek. A bársonyos forradalom például viszonylag békésen zajlott, a hatvanas-hetvenes években az amerikai háborúellenes tüntetésekről pedig a „make love, not war” és a „flower power” szlogenek lehetnek ismerősek. (Utóbbinál a tüntetők virágot tűztek a katonai rendőrség fegyvereibe.)

De ha egy megmozdulásnak nemcsak az ellenkező vélemény kifejezése és bizonyos események (például a háború) megállítása a célja, hanem forradalommá alakulva át akarja venni a hatalmat, akkor nem maradhat sokáig békés. A száz évvel ezelőtti nagy októberi szocialista forradalommal kapcsolatban viszont sok minden megkérdőjelezhető: mennyire volt nagy, mennyire volt októberi, mennyire volt szocialista, és mennyire volt forradalom. Néhány történész szerint az 1917-es oroszországi általános történések inkább nevezhetők zavargásoknak és elégedetlenkedéseknek, mint forradalomnak, mások pedig puccsként írják le.

Lenin

Lenin a bolsevikok élén Vladimir Serov képén

Oroszországban 1917 februárjában döntötték meg a cári rendszert, amit egy ideiglenes kormány felállítása követett. Ez a kormány egy olyan demokratikus államot szeretett volna kialakítani, amit még a nyugati országok is megirigyelnének. A bolsevik párt ezt az ideiglenes kormányt szerette volna megbuktatni: ez az októberi forradalom során sikerült is nekik. Minderre persze nem azért került sor, mert az ideiglenes kormány megsajnálta a békésen tüntető, virágtűzdelő tömeget, és inkább magától eltakarodott: minden forradalom valamennyi vérontással jár, és így volt ez akkor is. Ettől függetlenül nem szabad csípőből elítélni sem az oroszokat, sem a szocialistákat, hiszen például a francia forradalomnak is voltak áldozatai, pedig ők sem oroszok nem voltak, sem szocialisták.

szocializmus

A szocialista forradalom 21. évfordulóján

A hatalomátvétel után Lenin került vezető pozícióba. Az ő vezetésével több olyan rendelkezést is kihirdettek, amit egyébként egy szocialista kormánytól el is várnánk: államosították a bankokat, a földeket és az iskolákat, bevezették a nyolcórás munkaidőt, és jogokat adtak a munkásoknak. De olyan, emberi jogi szempontból fontos döntések is születtek, mint az összes kisebbség nemzeti egyenjogúsága (sőt: önrendelkezéshez való joga), az egészségügy ingyenessé (tehát mindenki számára elérhetővé) tétele és a polgári házasságkötés engedélyezése. Mindezek mellett Oroszország elismerte Finnország függetlenségét, majd pár hónappal később az első világháborúból is kilépett.

Vannak olyan vélemények, hogy a forradalom egy olyan emberi jogi Kánaánt hozott el, még ha csak ideiglenesen is, ami azóta is példa nélküli a világon. Ez volt a transzneműség és a homoszexualitás teljes elfogadása. Ezekkel a véleményekkel óvatosan kell bánni. Bár Lenin valóban lehetővé tette, hogy homoszexuális emberek fontos politikai szerepet vállaljanak, és az is igaz, hogy a forradalmat követő események hatására 1922-ben gyakorlatilag legalizálták az azonos neműek közötti házasságot és a transzneműséget is, ez azért még messze volt a szexuális és nemi kisebbségek teljes elfogadásától. Csicserin például, aki homoszexuális volt és külügyminiszterként tevékenykedett, orvosi kezelésekre járt azért, mert meleg volt. A homoszexualitásra betegségként tekinteni pedig sok minden, de nem emberi jogi vívmány.

Csicserin

Georgij Vasziljevics Csicserin, 1918 és 1930 között a Szovjetunió külügyminisztere

Mindez persze nem csökkenti a forradalom jelentőségét: a nemzetek közti egyenlőség például egy olyan alapvető demokratikus érték, amit sok mai, demokratikus elvek szerint működő állam is csak ímmel-ámmal biztosít. Az ingyenes orvosi ellátás bevezetése és a munkások jogainak védelme szintén jelentős eredménynek számítanak.

Lenin

Lenin szobra Szentpétervárott

 A legnagyobb jelentősége mégsem annak van, hogy egyik vagy másik jogot sikerült szavatolni. A bolsevikok forradalma azért lehetett sikeres, mert a nép akaratát vitte véghez. Márpedig a nép változást akart: elege volt az egyenlőtlenségekből. Ennek a népakaratnak állt az élére a bolsevik párt, és ezt használta ki annak érdekében, hogy a fennálló rendet megdöntve ők maguk vegyék át a hatalmat. Akár jó, akár kevésbé jó intézkedések követték a hatalomátvételt, a kizsákmányolás és az egyenlőtlenségek csökkentek. Ez pedig nemcsak hogy összhangban volt azzal, amit a tömegek akartak, de a népjólét és az emberi jogok szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható kérdés.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Legyünk felszabadultabbak Beszélgetés Valtner Tamással – a jövő kiemelkedő kémikusával

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: https://medium.freecodecamp.org
Jogi Kar, te drága! DAY 53: HÜLYESÉGET CSINÁLTAM

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A nagy októberi szocialista forradalom Minden forradalomban közös, hogy a fennálló hatalommal szemben határozza meg önmagát.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Családias fesztivál pár száz emberrel és sok élő lélekkel
A megvilágosodás útjai hangjegyekkel kikövezve 5. Barangolások a szerbiai rock/metál múltjában és jelenében – 5. rész

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Naxatras (GR) A görög sztónerek nevét először talán két éve hallottam Feki cimborámtól.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A hiányzó fejezet Szabadkán is bemutatkozik a SKORE

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Erőszak mint romantika – avagy a brutalitás esztétikája Tony Scott – Quentin Tarantino: Tiszta románc (True Romance) – 1993

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Szabó Endre
Hullámtörés Pataki-gyűrű díj 2017

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sejtettük, hogy belevaló regény lesz Tékiss Tamás ismét nagyot dobbant

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Bohata Pósa Zsanett
„Inzulinrezisztenciával küszködöm, és vállalom!” Sokan vannak, és kevesen vállalják. Kevesen ismerik fel, és be, elsősorban önmaguknak, hogy valam...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 46. – 2. Sporhetsztori 46. rész – A gyömbérről 2. rész

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Fogat (moss) fogért! Egészségügyileg jelentős hónapot írunk ismét – a november fogászati hónapként a fogaink épségét m...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ősz Londonban 1. Miért megy az ember Londonba ősszel?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XXI. Vifó Gólyabuli A Vajdasági Ifjúsági Fórum ismételten megszervezi, idén már huszonegyedik alkalommal a Vifó Gólya...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Harmadszor is Ifjúsági Konferencia A szabadkai székhelyű Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFÓ) 2017 nyarán indította el a VIFÓ Ifjúsági Ko...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotók: Dancsó Andrea
Nem szokványos csirke David Lynch: Small stories. Belgrádi Kulturális Központ/Kulturni centar Beograda, 2017. szeptembe...

0 Hozzászólás | Bővebben +
                                : Fotó: Dávid Csilla
Aki választ: Virág Gábor Virág Gábor. Aaron Blumm. Anna (10), Énok (8). Forum Könyvkiadó. Dombosi történetek – remix. Törö...

0 Hozzászólás | Bővebben +