: A kép forrása: www.napi.hu
A kép forrása: www.napi.hu

Jogi Kar, te drága!

: A kép forrása: www.napi.hu
A kép forrása: www.napi.hu

DAY 81: AKTÍV POLITIKA

Szóval éppen a központban ültem, élveztem a csodálatos napsütést, amikor elsétált előttem Boško Obradović. Újvidékiként nem igazán lepődtem meg ezen. Itt fel-alá sétálnak a politikusok, gyakrabban, mint a lakásba zárt kiskutyák. Ami megragadta a figyelmem, az tulajdonképpen az a két kis kölök volt, akik a párt zászlaját vitték. Az az öt-hat éves gyerek cipeli a zászlót, ami háromszor akkora, mint ő. Az első kérdésem az volt, hogy tud ez egyáltalán olvasni? Hogy van ez? Rászólt az anyja, hogy ne a tévét bámulja egész nap, hanem menjen már ki játszani egy kicsit? Az egész „felvonulás” olyan volt, mint egy nyári zivatar. Ahogy jött, úgy el is ment. Én pedig folytattam a fotoszintetizálást (hehe).

Máskor egy másik helyen, azaz fél órával később, a központ egy másik utcájában megint elment előttem. Komolyan megfontoltam, odaszólok neki, hogy harmadik alkalommal fizet. Azért, persze, reméltem, hogy nem lesz harmadik alkalom.

 

DAY 82: NO, MOST MÁR JÖHETNE VALAMI MÁS

Azt mondták, hogy bizonyos dolgokat látni kell, ki kell próbálni, már csak azért is, hogy ráeszméljünk, hogy ez nekünk nem tetszik. Ha leszögezzük, hogy egy adott dologgal nem szeretnénk foglalkozni, már elértünk valamit. A harmadik bírósági tárgyaláson szögeztem le, hogy nem szeretnék semmivel sem foglalkozni, ami a bírósághoz kapcsolódik. Megtanultam annyit, hogy nem szeretnék ügyvéd, illetve bíró lenni. Szóval valamit mégis elértem. Szerencsére emellett adódik más lehetőség is. A Jogi Kar nem elvesztegetett idő és pénz. Még semmi sem veszett kárba, csak legfeljebb pár óra, pár ezer dinár és néhány idegszál.

 

DAY 83: DICSÉRET

Mindig akad egy csoport, amit olyan hallgatók alkotnak, akiknek az átlaga hihetetlenül magas, akiknek mindig van kérdésük, és akiknek mindenre van válaszuk. Ezek azok a hallgatók, akiket első naptól kezdve agyonra dicsérnek, és szinte mesébe illő az a bánásmód, amiben ők részesülnek. Amikor az első tízesek után alacsonyabb osztályzatot kaptam, nem hittem volna, hogy a professzorok még intéznek majd hozzám kedves szavakat. Eszembe sem jutott, hogy talán tévedek.

Sokan furcsának találják, de én szeretek elbeszélgetni a professzoraimmal, még akkor is, ha éppen a vizsga napján adódik erre alkalmam. Egy kis laza csevegés még senkinek sem ártott meg. Ahogy pedig elérkezett a harmadik év, engem is elhalmoztak dicséretekkel. Mind a tudásomért, mind a megjelenésemért. Amikor a precíz sminkemért kapok bókot, azt elrendezem egy kedves mosollyal és egy hangos köszönömmel, ahogyan illik. De ami a vizsga napján hagyja el a professzorok száját, az, mondhatni, örök emlék.

Úgy mentem ki a harmadik év első vizsgájára, hogy egy részem meg volt róla győződve, hogy meg fogok bukni. Le szerettem volna tenni a vizsgát, de nem fűztem hozzá túl nagy reményt. Aztán a felelés után a professzor beírta az indexbe a kilencest, és ketten ott maradtunk beszélgetni. A beszélgetés egyáltalán nem volt erőltetett. Magabiztosan bólogattam, kifejtettem a véleményemet, és megköszöntem minden egyes kedves szavát. Nem mindennap hallja az ember azt, hogy szebben ki tudom magam fejezni szerbül, mint valaki, akinek ez az anyanyelve. S tulajdonképpen ez ad erőt a folyatáshoz. Néha nem kell más, mint egy kis motiváció a professzorok részéről, akik talán csak szokásból dicsérik meg a stílusomat vagy a beszédmodoromat.

Még ha nem tartozom is a fent említett csoporthoz, azért én is kapok kedves szavakat, és a professzorok is visszaköszönnek a folyosón, mert több száz hallgató közül végre látnak egy ismerős arcot. Ha mást nem, belevéstem magam az emlékezetükbe.

 

DAY 84: ÍZLÉSEK ÉS POFONOK

Ha ennyi idő után is megkérdezik, hogy tetszik-e az egyetem, a válaszom ugyanaz lesz, mint első nap volt. Nem tetszik. Ilyen Meursault fazonra. Tehetek én arról, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet a belső dizájnra? Engem ugyan nem nyűgöz le a kitéglázott fal. Magáról a belső elrendezésről meg ne is beszéljünk. Harmadik évesként is találok még olyan részeket, ahol azelőtt sosem jártam, és szinte biztos vagyok benne, hogy a kanyargó folyosók labirintusába még csak be sem mentem igazán. És nem én vagyok az egyetlen, aki nem ismeri az egyetemet úgy, mint a tenyerét. Nemrégiben háromszor is elment mellettem egy lány, aki egy bizonyos termet keresett, amiről elképzelésünk sem volt, hogy hol lehet. Van hetes tanterem, van hetes számú kabinet ugyanazon az emeleten, valamint egy úgyszintén hetes számú, de nem a már említett kabinet a félemeleten.

Igen, én általában megnézem az egyetem térképét, mielőtt felfedező útra indulnék.

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: A kép forrása: www.napi.hu
Jogi Kar, te drága! DAY 81: AKTÍV POLITIKA

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Minority SafePack – Az őshonos kisebbségek jogainak védelme Az Európai Unió ugyan gazdasági meggondolásból alakult meg, de a versenyképességhez kapcsolódó cé...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Nem a zuhanás számít... Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (La haine) – 1995

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Peace, Love, Hair! Április 13-án elhunyt Miloš Forman, a Hair film rendezője, és 29-én volt 50 éve annak, hogy a Bro...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Dancsó Andrea
Terék Anna és az ő Sziveri János-díja Sziveri János költészetét megkerülhetetlenül ismerjük, átérezzük.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A fekete fokhagyma
Sporhetsztori 55. 55. rész – A fekete fokhagyma mint univerzális elixír

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az vagy, amit megeszel?! 8. Nyolcadik rész – A „bőség” zavara

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Anna menne, enne 3. Tíz éve, amikor még egyetemista voltam, a legfélelmetesebb tanárunk egy gyakorlaton megjegyezte, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Nagyabonyi Emese (fotó: Szerda Zsófi)
Aki választ: Nagyabonyi Emese Nagyabonyi Emese vagyok. 1990. augusztus 19-e délutánján kezdődött evilági életem, Zentán.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A KMV és én Jugoszláviai/vajdasági magyar fiatalok körében idestova fél évszázada él a mondás, miszerint ha t...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Páratlan páros (fotók: Szögi Csaba)
A KSZFV-ről jelentjük Április 20-án és 21-én, pénteken és szombaton tartották meg Zentán a Középiskolások Szín- és Film...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotók: Ternovácz Fanni
Megtartották a 29. KNV-t Temerinben Népzenétől volt hangos április 13-án, péntek délután a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési ...

0 Hozzászólás | Bővebben +