:

Tesco gazdaságos szuperhősök

:

Amikor megszületik egy kisbaba, rajongó tekintetek veszik körül. Az első néhány évét jó esetben úgy éli le, hogy mindenki ajnározza, szeretgeti, okkal és ok nélkül dicséri. A kislányt azért, mert szép, bájos, kedves és cuki, a kisfiút meg azért, mert erős, okos, és tudja, mit akar. Valahol itt kezdődnek a nemi előítéletek, amitől aztán egyaránt szenved fiú és lány.

A nőket sújtó sztereotípiákról a feminizmus erőre kapásának köszönhetően egyre több szó esik. Ma már lehet beszélni a nőket érő erőszakról vagy azokról az irreális elvárásokról, amelyeknek a patriarchális társadalomban meg kell felelnünk. Például szülni kell, mert a gyerek csupa öröm, és ha egy nő nem akar gyereket, akkor vele biztosan valami baj van. (Egyébként szerintem nincs vele semmi baj, én például T–34-es tankot nem akarok, mert mi a fenét kezdjek vele, másnak meg gyerekre nincs szüksége, nem vagyunk egyformák.)

A merev társadalmi szabályok azonban nemcsak a lányoknak és a nőknek nem kedveznek, de gyakran a fiúknak és a férfiaknak sem.

Mert végül is mit várunk el egy férfitól? Legyen erős, bátor, határozott, sportos és sikeres, aki bármilyen helyzetben föltalálja magát, megmenti a gyenge nőt, meg mintegy mellesleg, a világot is. Gyerekkorában kisautókkal és játékpisztolyokkal játsszon, a lányos dolgokat kerülje, később videojátékokban lövöldözzön. Ne jelentkezzen gyógypedagógiára, az olyan nőies szakma, meg amúgy sem lehet belőle eltartani a családot, inkább legyen ügyvéd vagy közgazdász. Amíg fiatal, sok nőt kapjon meg, ettől lesz ugyanis macsó, aztán Hollywood romantikájához alkalmazkodva találjon valakit, akiért megváltozik, és soha többé nem kell neki senki más. Ha még a házimunkába is besegít néha, az az igazi! Egy férfi legyen FÉRFI, akit baj esetén mint egy Tesco gazdaságos szuperhőst kaphatunk elő a zsebünkből, hogy megmentse a világot, és megszerelje a kenyérpirítót.

man

Nagyjából ilyen egy férfi eszménykép a hagyományos nemiszerep-elvárások szerint. Annyi a baj ezzel, hogy ezer sebből vérzik: a férfiak ugyanis a nőkhöz hasonlóan egyének, nem pedig sorozatgyártott ólomkatonák, akik parancsszóra teljesítik a társadalom elvárásait.

Miért is lenne baj, ha egy kisfiú szeret babázni? Az általam sokra tartott férfiak mindegyike csinált ehhez hasonlót gyerekként: Barbie babákat öltöztetett, rongybabát tologatott a babakocsiban, vagy a plüssnyusziját babusgatta. Közben megtanulták, mi az a gondoskodás, és hogy hogyan fejezhetik ki a szeretetüket. A gyerek ugyanis játék közben tanulja az életet: aki ma egy babának ad jóéjt-puszit, az holnap a barátnőjének, holnapután meg a gyerekének is meg tudja majd mutatni, mennyire szereti. Márpedig a tartós és boldog párkapcsolathoz szükség van arra, hogy úgy mutassuk ki egymásnak az érzelmeinket, hogy azt a másik megértse. A huszonegyedik század társadalma pedig megkívánja, hogy az apa is kivegye a részét a gyerekgondozásból: fürdesse, etesse, pelenkázza. Bocs, de mi, nők nem értünk abból, amikor két videojáték között benyögitek, hogy amúgy szerettek minket, úgyhogy tessék szépen úgy is viselkedni, hogy elhiggyük!

Aztán hány férfi szenved attól, hogy nem elég férfias a teste?! Egy igazi férfi, ugye, magas, izmos és szőrös, de hát ez jórészt genetika kérdése, nem tud mindenki megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Ha valaki vékony, alacsony és nem is különösebben erős, akkor az már majdnem olyan, mint egy lány. Egy férfi számára pedig ez igazán sértő: na nehogy már a nőkhöz hasonlítsák! Pedig mindettől nyilvánvalóan ugyanolyan férfi, mint a többi – legalábbis meglehetősen törékeny annak a férfiassága, aki attól tart, hogy egy szőrtelenítéstől, rózsaszín ingtől vagy mosogatástól és teregetéstől hirtelen elveszik a férfiassága. Még az is lehet, hogy ha sok ilyet csinál, visszavonhatatlanul nővé változik...?

man

Nem volt még szó a férfiak nőkhöz való viszonyáról, pedig ez az egyik legfontosabb dolog, hiszen a párkapcsolatunk minősége alapjaiban határozza meg az életünket. A kisfiún nevetünk, ha az oviban beles a kislány szoknyája alá. Amikor az iskolás lány panaszkodik, hogy húzzák a fiúk a haját, elintézzük azzal, hogy azért teszi, mert tetszel neki, ne foglalkozz vele – de a kisfiúnak nem mondjuk, hogy hagyja abba. Később azt várjuk a fiúktól, hogy minél előbb minél több barátnőjük legyen (na ne egyszerre, hanem egymás után), és minél előbb veszítsék el a szüzességüket. Végül sok-sok keresgélés és szexuális kaland után állapodjanak meg egy lány mellett, vegyék feleségül, csináljanak neki gyereket, és egycsapásra váljanak mellette monogámmá.

Ez az a forgatókönyv, amitől mindenki csak szenvedni fog. (A nő is legalább ennyire, de most a férfiról van szó.)

A kisfiúkat nem kell megerősíteni abban, hogy ők engedély nélkül beleshetnek a kislányok szoknyája alá, ebből lesz ugyanis a szexuális zaklatás. Azt meg nem szoktuk szeretni. Felnőtt férfiakat már nem lehet nevelni, ovis gyerekeket viszont még igen. Hasonló a helyzet a hajhúzással is: ha szeretsz valakit, ne a haját húzd, hanem kínáld meg az uzsonnádból. Meg kell mutatni a fiúknak, hogy hogyan mutassák ki az érzelmeiket, mert ezt senki nem tudja magától kitalálni. A gondoskodás nem lányos, hanem emberi.

man

Aztán aki tizenévesen szerelmes lesz, és inkább a barátnőjével lenne, mint hogy a haverokkal csajozzon, az is sokat hallgatja, hogy majd megbánod, mert a szerelem véget ér. Persze, a szerelem véget érhet, főleg ha az ember a haverokat választja helyette. De a barátság is véget érhet, ha már itt tartunk. Sok fiatal van, akik nagyon szeretik a barátnőjüket, és eszükben sincs mellette csajozni. Csakhogy a popkultúra cukormázzal borítja be a megcsalást, és az élet természetes velejárójának tekinti. „Úgyse tudja meg”, „Ki ne hagyd az alkalmat”, „Meg fogod bánni” – ezt hallja egy átlagos tizenéves fiú. Így maradjon hűséges valaki!

Kár lenne persze azt hinni, hogy aki alfahím módjára agyba-főbe csajozik, az maradéktalanul meg tud felelni a társadalmi elvárásoknak. Egy bizonyos kor fölött fordul a kocka: már nem az az igazi férfi, aki minden nőre ráveti magát, hanem az, aki a tökéletes férj szerepében tetszeleg. Szóval itt az ideje varázsütésre fölvenni egy teljesen más életstílust.

Nehéz ennyi elvárásnak megfelelni. Mindezek helyett mennyivel egyszerűbb lenne elfogadni, hogy mindnyájan mások vagyunk: ahogy el kellene fogadni, hogy egyes nők karriert építenek, öt-hat gyereket szülnek, vagy hetente váltogatják a szeretőiket, úgy azokat a férfiakat se kellene megbélyegezni, akik nem felelnek meg az éppen aktuális társadalmi elvárásoknak. És ez még csak azzal sem jár, hogy kidobjuk a hagyományos nemi szerepeket az ablakon: már az is elég lehet, ha kevésbé szigorúan ragaszkodunk hozzájuk.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Ha a falak beszélni tudnának 2. Újvidék épületeinek története Donka Stančić könyve alapján

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„Megnyílt előttem a világ” Beszélgetés Lukács Petrával néprajzról, néptáncról, továbbtanulásról, hagyományőrzésről

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: www.brainscape.com
Jogi Kar, te drága! DAY 110: A PROF MEG A BLÖKI

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tesco gazdaságos szuperhősök Amikor megszületik egy kisbaba, rajongó tekintetek veszik körül.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: I'm a warrior, I am!
Amikor kalapáccsal vernek fejbe Hammerfall, Armored Dawn / SKCNS Fabrika

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Bongor (fotó: Góll Patrik)
Dezodoros flakon vagy ami a kézbe kerül Berta Csongort színészként ismerjük, van viszont egy másik izgalmas és feltörekvő oldala is, a ra...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Pedig olyan szépen éltek Idén nyáron voltam először az évente kétszer, júniusban és októberben megrendezésre kerülő Margó ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az igazság küszöbe előtt Örök ébresztőnknek: Hamvas Bélának – aki 50 éve már a Nap másik oldaláról sugározza felénk bölcse...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Noémi Galambóc váránál (Szerbia)
Sporhetsztori 62. 62. rész – A cuki sztori – második felvonás

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A fojtó élettárs Avagy a hörgi (bronchiális) asztma

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Desiré Central Station 2018 – Barbaricum Nemzetközi regionális kortárs színházi fesztivál

0 Hozzászólás | Bővebben +
: László Judit
Aki választ: László Judit László Juditnak hívnak. Akárhonnan nézem, huszonnyolc éves vagyok, és nem emlékszem, mikor lettem...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Fókuszban a műanyag kerti székek Bizonyára mindannyian hallottátok már énekelni Kollár-Klemencz Lászlót, és valószínűleg olyan is ...

0 Hozzászólás | Bővebben +