: A Vasember-ház egy régi képeslapon
A Vasember-ház egy régi képeslapon

Ha a falak beszélni tudnának 6.

: A Vasember-ház egy régi képeslapon
A Vasember-ház egy régi képeslapon

Újvidék épületeinek története Donka Stančić könyve alapján

Amikor elsétálunk a város egy-egy épülete mellett, talán más sem jut róla eszünkbe, mint egy halom tégla, amiből épült. Nap mint nap elsétálunk olyan düledező ház mellett, ami annak idején éppen egy neves költőnek adott otthont.

Ha a falak beszélni tudnának, és Újvidék valamennyi építményének, esetenként építészeti csodájának megeredne a nyelve, a város új értelmet nyerne. Nemcsak házakról beszélünk, hanem történelmi értékekről, amelyeket vagy magába ránt a föld, vagy a gyors fejlődésnek esnek áldozatul.

Mielőtt Újvidék egyetlen épülettömbbé válna, ahol az utcákba már a nap sem süt be, szeretném felfedni a város titkait, és sokaknak tudtára adni, hogy mitől is olyan különleges egy-egy bizonyos épület, amely mellett már vagy százszor elhaladtunk, de még csak meg sem fordult a fejünkben, hogy milyen régi is lehet az adott ház, vagy mi volt eredeti célja, mielőtt az urbanizáció alapos változásokat hozott.

Újvidék

A vasember, aki őrködik a város lakossága felett

IX. A VASEMBER-HÁZ

Kevesen tudják, hogy Újvidék központjának egy részét valaha temetőnek használták. Idővel emeletes házakat húztak fel az egykori római katolikus temető fölé. A Vasember-ház az egyház tulajdonában állt egészen 1846-ig. Ettől az évtől kezdve a városi hatóság szükségleteit szolgálta – tekintettel arra, hogy a városháza akkor még nem épült meg –, archívumoknak és irodáknak adott otthont.

Alig pár évvel később, 1849-ben a palota leégett. Az újjáépítése csakhamar elkezdődött, a munkálatok az eredeti tervek alapján folytak, egészen pontosan a megvigyázott tervrajzok alapján. A földszinten utcára nyíló üzletek terpeszkedtek, a ház sarkán pedig, közvetlenül a földszint felett, helyet kapott egy vasból készült figura, erről kapta a nevét az épület.

Az 1900-as évek elején, 1908, illetve 1909 tájékán a római katolikus egyház birtokában volt a jellegzetes, szecessziós stílusban épült kétemeletes palota. A földszint még mindig boltoknak adott otthont, az emeleten pedig kényelmes lakásokat alakítottak ki. Az újjáépítés során az épület külseje is jelentősen megváltozott. A sarki részen balkonok nyíltak, melyeket boltíves oszlopok szépítettek. S ha ez nem lett volna elég, a balkonok fölé felkerült a vasember, valamint a kupola. A tetőt különféle díszek ékesítették.

Az épület alakja fentről nézve a cirill S (Ш) betűhöz hasonlít, és ez a forma csak egy szűkös udvarnak hagyott helyet. A ház belső homlokzatából vaskerítéses balkonok dudorodtak ki.

A vasember háza kiemelkedő a többi építményhez képest. Festők és fényképészek által is igazán kedvelt. Nem is csoda, hogy sok képeslapról ez a figura köszön vissza.

Mendemondák szerint, a vas katona föntről figyeli a várost, és őrködik annak lakossága felett.

Újvidék

A Városi Könyvtár épülete ma

X. A VÁROSI KÖNYVTÁR

A könyvtár épületének építéséről nincs túl sok adat. Sem az munkálatok évéről, sem a költségeiről, valamint a céljáról nem tudunk semmit. Magát az épületet akkor említik először, amikor az 1850-es években megkezdődtek a felújítási munkálatai. Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy valamit változtattak az épületen, amelynek homlokzata eredetileg klasszicista stílusú volt, az emeleten két kibitzfensterrel. A kibitzfenster német elnevezés, és olyan ablakot jelent, amelyből a hölgyek a függöny mögé rejtőzve figyelemmel kísérhették az eseményeket – kibiceltek.

1870-ben ebben az épületben alapított nyomdát Jovan Subotić, és itt jelent meg a Narod című lap.

1909-ben újabb munkálatokra került sor, amelynek eredménye az épület új arculata. Immáron szecessziós stílusban dekorálták, az akkori trendek szerint.

A század második felében, 1970-ben ismét felújították az épületet. Ekkor már említik az emeleti balkonokat, valamint az udvart, ahová egy hatalmas faajtó nyílik.

Az épület már évek óta a városi könyvtárnak ad helyet, így naponta több százan is megfordulnak benne.

Újvidék

Az Adamović-palota egy régi képeslapon

XI. AZ ADAMOVIĆ-PALOTA

Az Adamović-palota az egyik leggazdagabb újvidéki család tulajdona volt, híresek voltak a szőlőtermesztésről és a borukról. Az Adamović család három palotája közül már csak kettő tekinthető meg, egy ugyanis áldozatul esett a Színház tér kialakításának, teljesen feleslegesen. A hibát csak évekkel később látták be, majd a lebontott épület helyén felemelték a ma csak Apolló néven ismert üzletközpontot.

A lebontott palota eredetileg az Obrenović családé volt. Utolsó tulajdonosa dr. Fedor Adamović ügyvéd volt, aki foggal-körömmel küzdött a bontás ellen. Az ablakokba faágakat helyezett, amivel azt szerette volna tudtára adni a járókelőknek, hogy egy olyan ház fog eltűnni a föld színéről, amelynek a tulajdonosa még el sem hunyt, s ez felháborítónak számított akkoriban. Idővel kikapcsolták a palotában az áramellátást, majd pedig a vizet is. Buldózerek vették körbe a házat, majd hamarosan le is bontották, a tulajdonos akarata ellenére. Nem sokkal ez után az ügyvéd el is hunyt.

Az Ifjú párok terén (Trg mladenaca) terpeszkedő palotát 1911-ben emelték, szecessziós stílusban, s ez volt Újvidék város első háromemeletes háza, amely két bejárattal rendelkezett. A földszintet többnyire üzletek számára alakították ki, az emeleten luxuslakások foglaltak helyet.

A palota megépítéséhez egy megfelelő méretű, háromszög alakú földterületre volt szükség. Ez csakis három parcella egyesítésével jöhetett létre. Az épületet hatalmas ablakokkal látták el, valamint szembetűnőek a különböző méretű és formájú teraszai.

A sarkon az Elita nevű kávézó kapott helyet, amely az idők során váltakozó szerencsével működött. A tulajdonos, Mayer József eleinte a huszonnégy órás nyitvatartási időt kérelmezte a nagy látogatottság miatt. A sikert tíz évnyi zárvatartás követte, a kávézó a jó helyszín és a modern berendezés ellenére is elhanyagolttá vált. Ezt aztán egy újabb fénykor követte. A vendégeknek felszolgáltak mind fekete, mind tejes kávét, valamint lehetőségük nyílt újságot olvasni, sakkozni és biliárdozni. A valamikori Elita kávézó helyén ma egy jellegtelen és ritkán látogatott étterem található.

Újvidék

Az Adamović-palota nyári pompájában


(Folytatjuk)

Az előző rész itt olvasható.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: A Vasember-ház egy régi képeslapon
Ha a falak beszélni tudnának 6. Újvidék épületeinek története Donka Stančić könyve alapján

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Szebbé tenni a nagy napot Januskó Csanád a topolyai Dositej Obradović Gimnázium végzős diákja.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: www.ebseg.com
Jogi Kar, te drága! DAY 123: A BEIRATKOZÁS VALÓDI KIHÍVÁS

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szavakkal bántani Az emberek időnként bántják egymást, még akkor is, ha nem akarják.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hangom hiánya hallatsszon messzire Richard Linklater: Az élet nyomában (Waking Life) – 2001

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Szenti Lilla alkotása
Ne szerelemben égni! Nem akarok ilyet, nem akarok még, ni,

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 66. 66. rész – Új év – új kezdet?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A személyiségzavarok 1. „Maguk is szenvednek, és a társadalom is szenved tőlük.”

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szeresd, amit csinálsz, szenvedélyesen szeresd! A VIFÓ Ifjúsági Konferencia szervezőinek évnyitó gondolatai

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Kincses Endre, Móricz Ildikó és Nagy Kornélia
A cirkusz plakáton Három fiatal vajdasági tervezőgrafikus egy franciaországi nemzetközi kiállításon

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Aki választ: Szenti Lilla Április végén, 1992-ben születtem Topolyán.

0 Hozzászólás | Bővebben +