: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása

II. Rákóczi Ferenc (1676–1735)

: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása
Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása

Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulóját. Ebből az alkalomból a magyar Országgyűlés a 2019. esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. Az évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségek egészen 2020. szeptember 17-ig tartanak. A róla való megemlékezés nem véletlen, hiszen a Rákóczi vezette szabadságharc történelmünk egyik legfontosabb küzdelme, amely, bár elbukott, megakadályozta, hogy Magyarország beolvadjon a Habsburg Birodalomba, és megőrizte az ország rendi alkotmányát. Jelen írásunkban a nagy fejedelem kalandos életét és szabadságharcát elevenítjük fel, ezzel tisztelegve emléke előtt.

II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született a Zemplén megyei Borsi kastélyban, igen előkelő családban. Édesapja I. Rákóczi Ferenc volt, akit 1652-ben erdélyi fejedelemmé választottak, de nagyapja, II. Rákóczi György, dédapja, I. Rákóczi György és ükapja, Rákóczi Zsigmond szintén erdélyi fejedelmek voltak. Édesanyja Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leánya, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér unokahúga. A család igazi lázadó família volt, hiszen Zrínyi Péter és I. Rákóczi Ferenc részt vettek a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes összeesküvésben. A szervezkedésben való részvételéért Zrínyi Pétert lefejezték, I. Rákóczi pedig csak súlyos váltságdíj kifizetésével menekült meg a felelősségre vonástól. I Rákóczi Ferenc mindössze harmincegy évesen meghalt, néhány hónappal fia születése után. Végrendelete szerint fia I. Lipót király gyámsága alá került volna, de Zrínyi Ilona kiharcolta, hogy gyermeke nála maradhasson. Zrínyi Ilona 1682-ben házasságot kötött Thököly Imrével, a kuruc csapatok vezérével. Így a kis Rákóczi Ferenc betekintést kapott a kuruc táborok mindennapjaiba. 1683-ban a törökök döntő vereséget szenvedtek Bécs falai alatt. Ezzel együtt Thököly szabadságharca is kudarca ítéltetett. A kurucok közül sokan átálltak a császár oldalára, Thököly pedig török fogságba került.

Kurucok és labancok lovas párbaja

Kurucok és labancok lovas párbaja

A császári csapatok sorra foglalták el a kuruc városokat, Tokajt, Kassát, Eperjest és Sárospatakot. 1685 szeptemberében a császáriak megérkeztek az utolsó állva maradt kuruc vár, Munkács alá. Itt tartózkodott a tizenkét éves Rákóczi az édesanyával és nővérével, Juliannával. Zrínyi Ilona két évig védte a várat a császáriakkal szemben. A legnagyobb ágyútűzben is a katonák között volt, és lelkesítette őket. A várfalakra többször vele tartott az ifjú Rákóczi is. Végül Zrínyi Ilona 1688 januárjában kénytelen volt feladni a várat. Két gyermekével együtt Bécsbe vitték. Rákóczi és Julianna az atyai végrendelet szerint I. Lipót gyámsága alá kerültek. Rákóczi soha többé nem látta az édesanyját. 1692-ben Thököly egy elfogott császári tábornokért cserébe kiváltotta a feleségét a fogságból. Zrínyi Ilona a fiát is magával akarta vinni, de ezt nem engedték meg neki, sőt még azt is megtagadták, hogy elbúcsúzzon tőle. Nem csoda, hogy Rákóczi szívből gyűlölte a Habsburgokat. Barátja, Bercsényi Miklós gróf szüntelenül arra biztatta, hogy kövesse anyja példáját, és szálljon szembe a császárral. Házasságkötése volt első lázadásainak egyike. A király terveit figyelmen kívül hagyva 1694-ben feleségül vette Sarolta Amália hesseni hercegnőt.

II. Rákóczi Ferenc címere

II. Rákóczi Ferenc címere

1697-ben Thököly bujdosó kurucai felkelést robbantottak ki Tokaj-Hegyalján. A kurucok Rákóczit szerették volna megnyerni vezérüknek, de a felkelés szervezetlensége miatt ezt ekkor Rákóczi még nem vállalta. Megfelelő nemzetközi hátteret akart biztosítani egy Habsburg-ellenes felkelésnek. 1700-tól fogva leveleket írt XIV. Lajosnak, a Napkirálynak, pénzbeli és fegyveres segítséget kért tőle. A francia királynak írt leveleit azonban egy császári tiszt a bécsi udvar kezébe juttatta. Rákóczit nagysárosi várában letartóztatták, és Bécsújhelyre hurcolták. Ugyanabba a börtönbe zárták, amelyben harminc évvel korábban a nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott, mielőtt a vérpadra vitték volna. Rákóczira is kivégzés várt, de a felesége segítségével megszökött a börtönből, és Lengyelországba menekült. Ott ismét találkozott Bercsényivel. Újból felvették a kapcsolatot XIV. Lajossal, és várták az alkalmas időpontot a felkelés elindítására.

Benczúr Gyula: Rákóczi elfogatása a nagysárosi várban

Benczúr Gyula: Rákóczi elfogatása a nagysárosi várban

1701-ben kitört a spanyol örökösödési háború a Habsburg Birodalom és Franciaország között. A harcok miatt 1703-ban a császári csapatok nagy részét a nyugati hadszínterekre vezényelték. Magyarországon mindössze harmincezer császári katona maradt. Ekkor Rákóczi elérkezettnek látta az időt. 1703. május 6-án Bercsényivel kiadták a breznai kiáltványt, amelyben hadba szólították a magyarokat. Esze Tamás a breznai kiáltvánnyal és a Rákóczitól kapott zászlóval május 21-én kirobbantotta a tiszaháti felkelést. Ezzel kezdetét vette a Rákóczi-szabadságharc. A zászlón a következő felirat állt: Cum Deo pro Patria et Libertate, azaz Istennel a hazáért és a szabadságért. Maga Rákóczi a Vereckei-hágón átkelve június 16-án tért vissza Magyarországra és állt a felkelés élére. A pár ezerfős sereg néhány hónap alatt több mint tízezresre duzzadt. Ostrom alá vették Szatmárt, Munkácsot, Tokajt és Ungvárt, majd elfoglalták Szolnokot. Ezt követően pedig birtokba vették a Duna–Tisza közét. 1704-ben szinte egész Erdély felszabadult. Június 6-án Gyulafehérváron az erdélyi rendek Rákóczit fejedelemmé választották. A következő évben, 1705-ben I. Lipót meghalt, utódja a fia, I. József lett. Az új uralkodót a kurucok nem ismerték el magyar királynak, helyette az 1705 szeptemberében összehívott szatmári országgyűlés Rákóczit Magyarország vezérlő fejedelmévé választotta, az 1707-ben összeült ónodi országgyűlés pedig kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.

Greguss Imre: Rákóczi lovon

Greguss Imre: Rákóczi lovon

A hadiszerencse azonban megfordult. A franciák több vereséget is elszenvedtek az osztrák csapatoktól. Így a kurucokat már nem tudták támogatni. 1708-ban Rákóczi hadai a trencséni csatában nagy vereséget szenvedtek. Rákóczi közben új szövetséges után nézett, és ezt Nagy Péter orosz cárban találta meg. Az oroszok azonban a svédekkel vívtak háborút, így a várt segítség elmaradt. 1710-ben a kurucok újabb nagy vereséget szenvedtek el Romhánynál. Rákóczi 1711-ben Lengyelországba ment, hogy ott tárgyaljon egy esetleges magyar–orosz együttműködésről. A kuruc csapatok irányítását Rákóczi távollétében Károlyi Sándor látta el. Neki az lett volna a feladata, hogy időhúzás céljából a császáriakkal tárgyaljon a békéről. Ehelyett Károlyi Sándor megegyezett Pálffy János császári tábornokkal, és a kurucok Majténynál letették a fegyvert, majd megkötötték a szatmári békét, amely rendkívül enyhe feltételeket szabott, büntetlenséget biztosítva magának a fejedelemnek is.

A majtényi fegyverletétel, ahol tizenkétezer kuruc átadta hadi zászlóit a császáriaknak

A majtényi fegyverletétel, ahol tizenkétezer kuruc átadta hadi zászlóit a császáriaknak

Rákóczi azonban nem ismerte el a békét, Károlyit pedig árulónak nevezte. Lengyelországban maradt. Francia segítséget szeretett volna szerezni a szabadságharc újraindítására, de 1715-ben XIV. Lajos meghalt.

Than Mór: Rákóczi visszautasítja a szatmári békét

Than Mór: Rákóczi visszautasítja a szatmári békét

Rákóczi 1717-ben érkezett Törökországba, és maroknyi hű emberével Rodostóban telepedett le. Vele volt Mikes Kelemen is, aki megrázó leveleiben örökítette meg a száműzetés keserű mindennapjait. Rákóczi idegen földön, Rodostóban halt meg 1735. április 8-án. Hamvait 1906-ban hozták haza, Wekerle Sándor miniszterelnökségének idején. Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai székesegyházba szállítják 1906-ban

II. Rákóczi Ferenc hamvait a kassai székesegyházba szállítják 1906-ban

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: A Vatikán palota nyáron
Ha a falak beszélni tudnának 7. Újvidék épületeinek története Donka Stančić könyve alapján

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása
II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulóját.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: www.blg.com
Jogi Kar, te drága! DAY 124: INDOKOLT ESET

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Biztonság az interneten Az internet egy olyan áldás, ami nélkül ma már az idősebb generáció tagjai sem nagyon lennének me...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Steve, Andy és a Kifi képviselői
„Tele vagyunk hosszú távú tervekkel” Fesztiváli interjú a sokadszorra visszatért Messiah zenekar két tagjával

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kinevetni a háborút Január 22-én kettős ünnep volt Topolyán, a magyar kultúra napja mellett a Mara Amatőr Színház leg...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A bűnügyi regény apoteózisa Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret (Das Versprechen) – 1957

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Folyamatosan fejlődni A futásnak számos pozitív hatása van a szellemre és a fizikumra is

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 67. 67. rész – Savanykodjunk

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A személyiségzavarok 2. A BORDERLINE (HATÁRESET)-SZEMÉLYISÉGZAVAR

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A lengyel progresszív rock/metál éllovasai Belgrádba látogatnak A varsói Riverside zenekar 2001-es megalakulása óta hét lemezt adott ki, és talán leginkább a pro...

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Podolszki József publicisztikai pályázat! A bácsfeketehegyi Feketics Művelődési Egyesület Podolszki József Emlékbizottsága meghirdeti a 22....

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kéziratpályázat fiatal szerzők részére Az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet pályázatot hirdet 35 évnél fiatalabb vajdasági magyar szerző...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Aki választ: Khargash (Burai Károly) Szociológus, zenész, a Khargash és az Obscured zenekarok frontembere, a Terrorhammer zenekar bass...

0 Hozzászólás | Bővebben +