:

Prés alatt 1.

:

Első rész – A neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok

Felgyorsult életünk állandó kihívása a stressz, amit gyakorlatilag ki sem kerülhetünk. Éppen ezért kell beszélnünk arról, hogy milyen következményekkel jár, ha nem tanuljuk meg megfelelően kezelni a tartós stresszt. A most következő cikksorozat ebből a célból íródik.

A neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform – röviden szorongásos (manapság már kevésbé használatos nevükön neurosisok) – zavarok a leggyakoribb pszichiátriai kórképek közé tartoznak. A neurosis fogalma William Cullen skót orvos nevéhez fűződik (1769), aki a betegségeket a növényrendszertan mintájára próbálta osztályozni. A neurosist az „idegenergia” hiányára, illetve túltengésére vezette vissza. Ma már a neurosis maradványfogalom. Neurosisban nincs idegrendszeri szervi elváltozás, sem egyéb szervi betegség, és nem is elmebetegségről van szó.

A szorongás (anxietas) folyamatának az alapja az idegrendszer „háttértevékenységének”, azaz az aktivációs szintjének a megváltozása. A betegekből hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek az aktivációt a legkülönfélébb helyzetekben is optimális szinten tudják tartani. Ennek következtében a szorongó egyén gyakran kerül túlaktivált állapotba. Így elkerülő magatartásra hajlamos.

A szorongás az élő szervezetek működésének egyik fontos sajátossága. Az ún. normál szorongás fontos, hisz a szervezet riasztóberendezése vészhelyzetekben. A kóros szorongás kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő esemény hatására lép működésbe. A szorongás mint tünetcsoport számos szorosan együttjáró testi és lelki tünet együttese. Szorongásról mint önálló betegségről akkor beszélünk, ha a fenti tünetcsoport önállóan fordul elő. Nincs tehát éles átmenet a fiziológiás és a kóros szorongás között. Elkülönítésében a folyamat súlyossága, tartóssága, a kiváltó esemény és a bekövetkezett reakció közötti meg nem felelés játszik szerepet elsősorban. A szorongó egyén többnyire külső okokat jelöl meg, amelyek miatt fél, aggódik, holott nyilvánvaló, hogy a probléma súlya a személyén belül rejlik, s a valóság sajátos átélésének következménye.

Kevés olyan pszichiátriai kórkép van, amelyben a szorongás mint tünet nem játszik kisebb-nagyobb szerepet. A szorongás hiánya psychosis vagy személyiségzavar tünete lehet. Testi betegségeknél is sokszor számolnunk kell szorongással, amely a szomatikus tüneteket jelentősen befolyásolja. Minél súlyosabb a szorongás, annál több szervrendszer kapcsolódik be. Mindenki által ismertek a szorongás vegetatív-testi tünetei, például elpirulás, hideg, nyirkos kéz, lagymatag kézfogás, a száj kiszáradása, halk, tompa hang, nyelési kényszer, torokköszörülés, izzadás, tág pupillák, gyakori pislogás, könnyes szem, szemkontaktus kerülése, mély lélegzetvételek, sóhajtások, céltalan mozgás (kezével dobol, járkál, lábát rázza). Ezekre az emberekre a negatív élménymód jellemző. A negatív önkép a szenvedés legfőbb forrása. A szorongó létezésére az jellemző, hogy a múltja nem zárul le, a jövő ellenben eleve zárt. Nem tud elszakadni a múlttól, a jövőképe ugyanakkor eleve elrendelt fenyegetettség kivetülése (például a vizsgám úgysem fog sikerülni, úgysem élek soká stb.). Így azt mondhatjuk, hogy a szorongó időnyila legalábbis átmenetileg megfordul, és a jövőből a múltba tart.

A szorongásos hajlam döntően a gyerekkori fejlődés során alakul ki, tartósan kedvezőtlen szociális erőtérben.

A neurosisra hajlamosító gyermekkori szocializációs hatások közül bizonyítottan szerepe van a következőknek:

  • nyílt vagy rejtett érzelmi elutasítás a szülő részéről,

  • a családban uralkodó kedvezőtlen érzelmi légkör,

  • durvaság, brutalitás,

  • csonka család,

  • a szülők patológiás személyisége,

  • nagymértékű szerepelvárás („ideális szülő, gyerek” képe),

  • nevelési hibák (túlzott teljesítményelvárás, kizárólag büntető szankciók),

  • bármi, ami a gyerek biztonságát súlyosan és tartósan veszélyezteti.

A neurosis tüneteit éppen ezért elsősorban a személyiség szerkezete határozza meg. Beavatkozás nélkül a szorongásos-neuroticus zavarok krónikus, változékony, de többnyire előrehaladó, rosszabbodó lefolyást mutatnak.

(Folytatjuk)

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: A Futaki úti kaszárnya napjainkban
Ha a falak beszélni tudnának 12. Újvidék épületeinek története Donka Stančić könyve alapján

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Lakatos Adrián
A kollégium biztonságot nyújt Lakatos Adrián vagyok. Adai. Joghallgató.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A luxusremete Fajismertető szatíra

0 Hozzászólás | Bővebben +
: www.corporatefinanceinstitute.com
Jogi Kar, te drága! DAY 145: A MATEMATIKA ÉS ÉN A JOGON

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Jelenet az előadásból
Egy NEM semmi előadás! A diploma, a szerelem, Isten, a bankkártya, a sport, vagy a barátok?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Picsába a zsánerekkel! (Avagy az irodalom és a filmművészet egyik legszerencsésebb találkozása)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Lugaw
Sporhetsztori 72. 72. rész – Ave Cesar!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ha tészta, legyen sajtos 2. Szóval, egyenesen a lábasba szórtam a fél marék sót is, ami ekkora mennyiségre inkább kevés, mint...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Prés alatt 1. Első rész – A neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Furcsaságok Észak-Amerikából Az emberek furcsák, ez tagadhatatlan. Érdekes módon egyes földrajzi területeken belül a furcsaság...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Búzás Zsuzsanna (fotó: Huszár Krisztián)
Aki választ: Búzás Zsuzsanna Búzás Zsuzsanna vagyok. A Pannon RTV munkatársa már 13 éve.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hatodik 2019. 04. 11., csütörtök, Budapest

0 Hozzászólás | Bővebben +