:

Mindenki egészsége

:

Mindannyiunknak jogunk van ahhoz, hogy egészségesek lehessünk. Például a boltban megvásárolható élelmiszereket betiltják, ha egy ellenőrzés során kiderül, hogy mérgező anyagokat is tartalmaznak. A csapból folyó vizet szűrik és tisztítják, a boltban szappant vehetünk, amivel evés előtt kezet mosunk. Az iskolákban kötelező a tornaóra, hiszen a mozgás egészséges. A kisgyerekeket rendszeresen látja orvos, és felnőttként is részt vehetünk szűréseken, hogy minél előbb kiderüljenek az esetleges betegségeink, így növelve a teljes gyógyulás esélyét.

Ebbe a sorba illeszkednek a gyógyszerek és a védőoltások is. Ezek a szerek az elmúlt évszázadokban emberek százmillióinak mentették meg az életét. Ma sokan vannak, akik szinte istenként, az emberiség megmentőjeként tekintenek a gyógyszeriparra, mások pedig pont ennek az ellenkezőjét gondolják. Így aztán nemcsak az a trend erősödött fel, hogy minden bajunkra bekapunk egy tablettát, és semmi mást nem teszünk, hanem az is, hogy elutasítjuk az oltásokat, nem járunk orvoshoz, ehelyett a természetes gyógymódok felé fordulunk.

Az állandó fejfájást enyhítheti ugyan a fájdalomcsillapító, de valószínűleg jobban járunk, ha nem szedjük nyakra-főre, inkább elmegyünk egy kivizsgálásra. Ha ezt nem tesszük meg, akkor csak a tünetet kezeljük, miközben semmit nem teszünk az okok megszüntetéséért, vagyis az egészségünkért.

Az oltások elutasítása szintén nem bölcs döntés. Sok városi legenda szól arról, hogy az oltásokkal milyen mérgező anyagokat juttatunk a gyerekeink szervezetébe, és még több arról, hogy olyan betegségeket próbálunk velük megelőzni, amik ma már nem is léteznek. Az oltásellenesség pont ilyen elgondolásokból indult útjára. Az MMR védőoltás a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen véd. A vádak szerint egyrészt autizmust okoz, másrészt olyan betegségek ellen véd, amik már nincsenek is jelen. Így végül is az oltásellenességtől nem kapjuk meg a remélt hasznot, de lehetővé tesszük vele, hogy rég elfeledett fertőző betegségek újraéledjenek.

Mondhatnánk, hogy rendben van, az oltás jó dolog – de majd én egyénileg eldöntöm, hogy élek-e ezzel a jó dologgal. Nem kényszer a disznótor, miért akarják mindenkire ráerőltetni a védőoltásokat? Hiszen a mai, modern világban nagyon szeretjük a jogainkat, szeretünk élni velük, és nem szeretjük, ha mások mondják meg, mit hogyan csináljunk.

egészség

Ezzel az érveléssel az a baj, hogy általában a jogaink nem végtelenek, hanem vannak természetes korlátaik. Az alapelv az, hogy az én szabadságom addig terjed, amíg ezzel nem korlátozom a te hasonló mértékű szabadságodat. Jogom van tehát például a véleménynyilvánítás szabadságához, még akár rasszista gondolataim is lehetnek, és ezeket is nyilvánosságra hozhatom. De nem kelthetek gyűlöletet és nem uszíthatok sem egyes emberek, sem embercsoportok ellen, mert ez már kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalmát. A szólásszabadság pedig nem terjed ki a gyűlöletbeszédre.

Jogom van a személyi szabadsághoz is, azaz senki sem zárhat be egy szobába, és nem kényszeríthet különböző tevékenységek elvégzésére. Ha ez a szabadságjog korlátozások nélkül megvalósulna, boldog jövő várna a bűnelkövetőkre. A bűnözőket ugyanis az emberi jogokkal összhangban is be lehet zárni a börtönbe. Nem elsősorban azért, mert így jól megbüntetjük őket, és majd ebből tanulnak, és nem is azért, mert édes a bosszú. Hanem azért, mert meg kell védeni a többi embert, hiszen mindenkinek vannak szabadságjogai. Jogunk van ahhoz, hogy sétáljunk az utcán, akár sötétben és egyedül is. Ha a rablókat, gyilkosokat, erőszakolókat nem zárnánk be, akkor ez a jogunk nem tudna érvényesülni. Tehát elsősorban azért szükséges korlátozni a bűnelkövetők személyi szabadságra vonatkozó jogait, hogy ne sérüljön az összes többi ember ugyanerre vonatkozó joga.

Ugyanez a gondolatmenet érvényes akkor is, amikor az egészséghez való jogról beszélünk. A döntésem szabadsága (hogy akarom-e az oltást vagy sem) nemcsak rám lesz hatással. Ha egy tízfős ovis csoportban kilenc gyereket beoltanak, egyet meg nem, azzal még nem igazán növekszik meg egy járvány valószínűsége, és arra sincs túl sok esély, hogy az az egy gyerek megbetegszik. De ha az egyiknek lehet, akkor a másiknak is: amikor tízből már öt gyerek nincs beoltva, akkor többszörösére növekszik a kockázat. Hiszen bármelyik beoltatlan gyerek megbetegedhet, majd a lappangási időszakban sorra fertőzheti a többieket. Nem mindenki saját döntés következtében utasítja el az oltást: van, akinek bizonyos betegségek vagy a gyenge immunrendszere miatt nem ajánlott. Nekik különösen vigyázniuk kell arra, hogy ne kerüljenek kapcsolatba a kórokozókkal, hiszen a szervezetük nem tud védekezni ellenük. A szándékosan nem beoltott gyerekek miatt közvetve ők is nagyobb veszélybe kerülnek.

Az oltásellenesség addig-addig erősödött, hogy mára már elég nagy egészségügyi kockázatot jelent. New Yorkban olyan sok a megbetegedés, hogy a minap szükségállapotot rendeltek el a kanyaró miatt, a leginkább érintett területeken pedig kötelezővé tették a védőoltást. Pedig ez egy olyan betegség, ami régen sok áldozatot szedett, de mára a fejlett országokban szinte teljesen sikerült visszaszorítani.

egészség

Az oltás tehát nem azért kötelező, hogy az állam és a világhatalom ezzel is kifejezze a hatalmát az egyszerű állampolgárokkal szemben, hanem azért, mert mindenkinek joga van az egészséghez. Azért kell korlátozni a döntési jogot, hogy mások egészséghez való joga ne sérüljön.

Az is érdekes kérdés, hogy miért lesz valaki oltásellenes. A többségük nem azért, mert szándékosan ártani akar a gyerekének vagy akárki másnak. Amikor az ember szinte naponta tapasztalja az egészségügyi rendszer hibáit (például mert sokat kell várni a vizsgálatokra, bármiféle kivizsgálás nélkül írnak fel fogamzásgátlót vagy undokul és lekezelően beszélnek az emberhez), akkor nagyon érzékennyé válik az alternatív lehetőségekre. Ekkor támadnak az oltásellenes kampányok: megalapozottnak és jóindulatúnak tűnnek, és ez sokszor már elég ahhoz, hogy meggyőzzék az embert. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha több forrásból is tájékozódunk, és nem hiszünk el mindent csak azért, mert szimpatikus ember mondja. Az egészségügyben dolgozók is sokat tehetnek. Már az is segít, ha fenyegetés és nemtörődömség helyett kedvesek és támogatóak a betegeikkel, hiszen ez szimpátiát kelt, és nem rossz érzésekkel fognak visszagondolni az ápolóra és a doktornőre, akik gyógyszert vagy védőoltást ajánlottak.

Ha elismerjük, hogy a védőoltás kötelező, mert mások egészségét is védjük vele, akkor teljesen jogosan merül fel, hogy akkor miért nem tiltjuk be a műanyagot és a károsanyag-kibocsátást, miért nem vonjuk ki a forgalomból az összes autót. Ezek mind környezetszennyezők, károsítjuk vele a saját egészségünket és másokét is. Egyrészt az orvostudomány hosszabb múltra tekint vissza, mint a környezetvédelem, így több ideje volt megerősödni, és nagyobb lobbierővel rendelkezik. Másrészt a környezetvédelemhez nem kapcsolható olyan erős, nyilvánvaló és rövid távú gazdasági érdek, mint az egészségügyhöz. Aki beteg (vagy akinek a gyereke beteg), az nem dolgozik, nem termel, nem hoz pénzt. A gyógyszerek és az oltások gyors segítséget hoznak, az ember egykettőre visszatérhet a munkaerőpiacra, hogy termelje a GDP-t. A környezet szennyezésének jelentős visszaszorítása viszont nem járna azonnali és látványos gazdasági eredménnyel. Márpedig akármennyire szeretnénk is, hogy ne így legyen: a modern világot a pénz irányítja.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: A Futaki úti kaszárnya napjainkban
Ha a falak beszélni tudnának 12. Újvidék épületeinek története Donka Stančić könyve alapján

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Lakatos Adrián
A kollégium biztonságot nyújt Lakatos Adrián vagyok. Adai. Joghallgató.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A luxusremete Fajismertető szatíra

0 Hozzászólás | Bővebben +
: www.corporatefinanceinstitute.com
Jogi Kar, te drága! DAY 145: A MATEMATIKA ÉS ÉN A JOGON

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Jelenet az előadásból
Egy NEM semmi előadás! A diploma, a szerelem, Isten, a bankkártya, a sport, vagy a barátok?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Picsába a zsánerekkel! (Avagy az irodalom és a filmművészet egyik legszerencsésebb találkozása)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Lugaw
Sporhetsztori 72. 72. rész – Ave Cesar!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ha tészta, legyen sajtos 2. Szóval, egyenesen a lábasba szórtam a fél marék sót is, ami ekkora mennyiségre inkább kevés, mint...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Prés alatt 1. Első rész – A neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Furcsaságok Észak-Amerikából Az emberek furcsák, ez tagadhatatlan. Érdekes módon egyes földrajzi területeken belül a furcsaság...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Búzás Zsuzsanna (fotó: Huszár Krisztián)
Aki választ: Búzás Zsuzsanna Búzás Zsuzsanna vagyok. A Pannon RTV munkatársa már 13 éve.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hatodik 2019. 04. 11., csütörtök, Budapest

0 Hozzászólás | Bővebben +