Ezer szállal kötődünk a természethez, a bennünket körülvevő mindenséghez, és nem győzzük eléggé és elégszer hangsúlyozni, hogy minden módon meg kell védenünk, sőt a helyzet mára olyan katasztrofálissá vált, hogy nem elég megóvni, hanem lépéseket kell tennünk a gyógyítása érdekében is. Már nem elég szelektálni a szemetet, összeszedni a hulladékot, kitisztítani a folyókat, csökkenteni a műanyaghulladék mennyiségét, és várni, hogy majd a természet mindent elintéz. Segíteni kell a természetet, ha azt akarjuk, hogy a kedvező változás minél előbb beálljon, és a természet és az ember közötti kapcsolat újra szoros lehessen; nem az kell, hogy úr-szolga viszony alakuljon ki, a cél a harmonikus együttélés, az egyenlő felek közötti tudatos vagy ösztönös testvériség. Április vége és május első napjai remek lehetőséget adtak ahhoz, hogy kivonuljunk a természetbe, felfedezzük a szépségeit, gyönyörködjünk benne, és kapcsolatba kerüljünk az alkotóelemeivel, a növényekkel, az állatokkal, ugyanakkor arra is lehetőséget kaptunk, hogy meglássuk a betegségeit, kiderítsük, hogyan is tudnánk segíteni neki, hogy minél hosszabb ideig megmaradjon olyannak, amilyennek megismertük és megszerettük.

Kisemberek vagyunk, a szavunk alig hallatszik, de talán egy-egy erőtlen szó is megváltoztathatja a hallgatóság gondolkodását, és talán napról napra többen lesznek azok, akik, ha erőtlenül is, de hallatják a hangjukat a természet megóvása érdekében. Naponta egy műanyag palackkal kevesebb, egy eldobott zacskóval kevesebb, egy szívószállal kevesebb, egy eldobható pohárral kevesebb, egy köbméter kipufogógázzal kevesebb, egy környezettudatosan gondolkodó személlyel több, és az emberiség máris egy hatalmas lépést tett a szülőbolygója megóvása érdekében, és ha ez folyamatosan hatványozódik, rövid időn belül látható eredményeket tapasztalhatunk. Mindehhez, persze, jó nagy adag kitartásra lesz szükségünk, és utunk során minden bizonnyal több kudarcban is részünk lesz, de tudjátok, a versben is azt mondja egyik legnagyobb költőnk:

Csak akkor születtek nagy dolgok,
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.

Tartsuk ezt szem előtt, és legyünk olyanok, mint az idézett vers főszereplője, Prométheusz, aki az istenekkel is szembeszállt az emberek érdekében. Napjaink istene a pénz, ő az, akit mindenki követ és szolgál, és aki mára teljesen elszabadult, és feltétlen alázatot követel az emberektől. Millió Prométheusz kell, akik lépésről lépésre, a fenti gondolatok nyomán, felgyalogolnak az Olimposzra, és rendet tesznek az istenség köreiben, hisz a globális kipusztulást csak azok tudják megállítani, akik a legtöbbet profitáltak, profitálnak bolygónk kizsigereléséből.

Képgaléria: