:

Hátrányos megkülönböztetés

:

A legtöbb embert élete során érte valamilyen fajta hátrányos megkülönböztetés, vagyis diszkrimináció. Maga a fogalom a szociológiából származik, és kirekesztő magatartást jelent, legyen az akár szándékos, akár ösztönös. Szándékos hátrányos megkülönböztetésről volt szó például akkor, amikor a zsidó származású embereket nem engedték be egyes üzletekbe. Ez a folyamat az egyik első lépés volt a későbbi gázkamrákhoz.

A hátrányos megkülönböztetés nem mindig rosszindulatú, és nem mindig szántszándékkal történik. Egy tanárom mesélte, hogy keleti utazásai során meglátogatott egy olyan országot is, ahol akkoriban gyakran történtek kisebb-nagyobb robbantások, amik több-kevesebb áldozattal jártak. Amikor ő szakállas, meglett emberként, tömött táskájával a kezében fölszállt a buszra, ijedtséget vélt fölfedezni az utasok szemében, akik aztán az első adandó alkalommal le is ugrottak a járműről, és gyalog folytatták útjukat. Az is többször előfordult, hogy amikor az idegen városban segítséget kért volna a járókelőktől, azok inkább nagy ívben, szapora léptekkel elkerülték őt. És nem azért, mert azt gondolták, hogy egy táskát szorongató, ismeretlen embert, akinek ráadásul szakálla is van, ki kell zárni a közösségből. Egyszerűen megijedtek, hogy robbantani fog, és ezért menekültek a közeléből. De ettől még a tanárom ugyanolyan rosszul érezte magát, mintha rosszindulatból fakadóan kerülték volna el.

Hasonló folyamatok játszódnak le akkor is, amikor a budapesti villamosra fölszáll egy cigánygyerek, és hirtelen minden utas a táskájához kap, hogy védje az értékeit. Sokszor még azok is, akik egyébként igyekeznek elkerülni a diszkrimináció minden formáját, és nem hiszik, hogy minden cigány egyben tolvaj is. De a kulturális berögződések náluk is megjelennek, ezért az első, ösztönös reakciójuk nekik is az, hogy magukhoz szorítják azt a táskát.

Az emberi jogi okmányok is mind tartalmazzák a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Erre az egyértelműség kedvéért van szükség. Lehet, hogy számunkra magától értetődő, hogy egy kisebbségi társadalmi csoport tagjai éppúgy emberek, mint bárki más, de ha ez nincs határozottan kimondva (feketén-fehéren leírva), akkor nagyon könnyű kijátszani a szabályokat. No, nem úgy, hogy egy alapvetően békés társadalomban kijelölünk egy embercsoportot, és gázkamrába zárjuk őket, hanem szépen fokozatosan, lépésenként. Például előbb csak egyes munkakörökbe nem vesszük föl őket, aztán egyes üzletekbe nem mehetnek be, végül elzárjuk őket mindenki mástól. De hozhatnám példának a sorozatként való földolgozás hatására nagyon népszerűvé vált A szolgálólány meséjét is. Gileád kiépítése sem úgy kezdődött, hogy összefogdosták a szülőképes nőket. Először a pénzhasználattól tiltották el őket, utána a munkavállalástól, és csak a legvégén került sor az embertelen állam végső formájának kialakítására.

Az emberi jogok mindenkire vonatkoznak, és ezt külön ki is emelik a különféle nyilatkozatokban és egyezményekben. Így az emberi jogok és szabadságjogok úgy vonatkoznak minden emberre, hogy közben nincsenek tekintettel az egyes társadalmi csoportokhoz való tartozásra, véleményre vagy bármilyen körülményre. Ezek közé tartozik például a nem, a nyelv vagy a társadalmi származás, de a lakóhely és a politikai vélemény is. Ezeket védett tulajdonságoknak is nevezzük, és az ezek alapján történő hátrányos megkülönböztetés jogellenes.

jogok

Fontos leszögezni, hogy mindez nem azt jelenti, hogy akinek védett tulajdonsága van, az automatikusan előnyt élvez másokkal szemben. Létezik az előnyben részesítés elve, de nem ugyanazt jelenti, mint a diszkrimináció tilalma. Előbbi azt jelenti, hogy két egyformán alkalmas ember közül azt választjuk, akinek védett tulajdonsága van, ezzel esélyt adva egy kirekesztett csoport tagjának az érvényesülésre, és egyben segítve a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. Utóbbi pedig arra vonatkozik, hogy nem rekesztünk ki senkit azért, mert védett tulajdonsága van: nem verjük meg, nem nézzük le, beengedjük a szórakozóhelyre, fölvesszük a munkahelyre, eladjuk neki a termékeinket.

A társadalmunk szerkezete alapvetően olyan, hogy bizonyos tulajdonságokat jobban díjazunk másoknál (még ha bújtatottan is), így a fehér bőrűeknek, a férfiaknak, a heteroszexuálisoknak, a keresztényeknek, az egészségeseknek több lehetőségük van az életben, mint a sötét bőrűeknek, a nőknek, a homoszexuálisoknak, a muszlimoknak vagy a fogyatékkal élőknek. Nem beszélve a fehér bőrű, ép és hetero férfiakról, akik ráadásul még keresztények is!

Mivel ezek az előnyben részesítések általában nem tudatosak, nagyon nehéz föllépni ellenük. Hiszen nem tehetünk róla, hogy a szocializációnk úgy alakult, hogy a jómódban élőket minden alap nélkül is szimpatikusabbnak találjuk a legszegényebb rétegből valóknál. A hátrányos megkülönböztetés tilalma annak próbálja elejét venni, hogy ez a hajlamunk a tetteinkben is megmutatkozzon. Például egy kocsmába pultost keresünk, és két jelentkező közül választhatunk: az egyik egy csinos, de képzetlen lány, a másik egy idősödő, de nagy tapasztalattal rendelkező férfi. Föltéve, hogy a fizetési igényük és minden más körülményük ugyanaz, melyiket fogjuk választani? Sok kocsmában a csinos lányt alkalmazzák, s ezzel diszkriminálják a másik jelentkezőt. Hiszen ő képzettebb, tapasztaltabb, pusztán a neme és a kora miatt utasítják el.

Vannak olyan tulajdonságok, amiket nem neveznek meg a jogszabályok, mégis hátrányt jelentenek az embereknek. Ilyen például a kövérség: a kövéreket hajlamosak vagyunk elutasítóan kezelni. De ilyen a szépség is: ha valaki „túl szép”, gyakran úgy gondoljuk, hogy akkor buta is, aztán meglepődünk, ha tudományos sikereket ér el. Önmagában valamit gondolni még nem diszkrimináció. A diszkrimináció ott kezdődik, ha az elgondolásunk a tetteinkben is megnyilvánul. Amikor mindig a nőt küldjük ki értekezlet alatt kávét főzni, amikor a kövér beszélgetőpartnert nem vesszük komolyan, amikor a más nyelvet beszélőt nem hívjuk meg a bulira, amikor a velünk ellentétes politikai nézeteket valló ismerősünket megpróbáljuk besározni, az ugyanúgy (bár természetesen nem ugyanolyan mértékben) diszkrimináció, mint elgázosítani a zsidókat, vagy megtiltani a nőknek, hogy könyvet olvassanak.

Azt is fontos elmondani, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy mindenkinek mindig úgy kell viselkednie, hogy az senkit, semmilyen körülmények között ne hozzon hátrányos helyzetbe. Ez lehetetlen lenne. Az viszont fontos, a társadalmi együttélés szempontjából különösen, hogy egy olyan befogadó közeget igyekezzünk magunk köré teremteni, ahol mindenki egyenrangú félnek érzi magát.

jogok

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2. cikk:

Mindenki bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm, vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

jogok

Az Európai Emberi Jogi Egyezmény, 14. cikk:

A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

:
Zene a nap huszonnégy órájában Bajusz Krisztina vagyok. Adai. Zenész.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: www.lendkey.com
Jogi Kar, te drága! DAY 162: VALAKI TALÁLJON KI AUTOCORRECTET A BESZÉDHEZ IS

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hátrányos megkülönböztetés A legtöbb embert élete során érte valamilyen fajta hátrányos megkülönböztetés, vagyis diszkriminá...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: We are angry family
Metál fesztivál brokkolival 1. Brutal Assault 2019

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A mai napig Tarja birtokolja a metál díva címet
Akiket látni kellett 2. EXIT Fesztivál 2019

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Vontatóhajó és uszálya Green Future 2019

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: A Green Future Facebook-oldala
DJ-k és környezetvédelem a medencénél Green Future 2019

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Koutsoupia egyik strandja
Sporhetsztori 76. 76. rész – Egy kis múlt és jelen

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Megcsípett! Mit tegyek? Vidékünkön gyakoriak a különféle rovarcsípések.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az újhullámos török dark zene Szerbiában (is) Az MH Concerts és Serbian Hellbangers szervezésében ismét elsötétül Belgrád.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Szögi Csaba (fotó: Mucsi Attila)
Aki választ: Szögi Csaba A homokpuszta közepén láttam meg a holdvilágot egy ködös november végi éjszakán;

0 Hozzászólás | Bővebben +