:

Méltányosan vásárolni

:

A környezetvédelem jegyében az elmúlt évtizedekben valamennyire átalakultak az emberek mindennapjai. Ha tehetjük, szelektíven gyűjtjük a szemetet, ha csak a szomszéd utcában van dolgunk, nem ülünk autóba, és műanyag palackos vizet csak akkor veszünk, ha otthon felejtettük a kulacsunkat, és már tényleg nagyon szomjasak vagyunk. Ezzel együtt sokan megpróbálják elkerülni a nagyobb üzletláncokat, részben azért, mert a nagy távolságokra történő szállítás egyáltalán nem költségkímélő, részben meg azért, mert reneszánszát éli minden, ami házi készítésű. Tojásért a piacra megyünk, zöldségekért a termelőkhöz fordulunk, apróságokat a kézművesektől vásárolunk. A lelkünk ettől máris megnyugodhat: egyszerre teszünk az egészségünkért, a környezetünkért és a közösségünkért is.

Mindent természetesen nem vehetünk meg a szomszédainktól, hiszen kicsi rá az esély, hogy valamelyikük mosógépeket tákol össze az udvarán, kávécserjét nevel és dolgoz fel az erkélyen, vagy műanyag tárolódobozokat készít a sufnijában. Gyárakra és kereskedelemre mindaddig szükségünk lesz, amíg nem vagyunk hajlandóak lemondani a civilizáció kényelmi vívmányairól. Ha nem akarunk kézzel mosni (sem pedig piszkos ruhában járni), akkor valahol le kell gyártani a mosógépeket, aztán el kell őket szállítani az üzletekbe. Ha ragaszkodunk a napindító feketekávénkhoz, akkor a cserjéket valakinek fel kell nevelnie, a termést fel kell dolgoznia, és el kell szállítania a boltokba. Ez pedig mind környezetszennyezéssel jár.

world

Van valami, amit talán még a környezetszennyezésnél is jobban érdemes figyelembe vennünk. Nem mindegy, hogy milyen körülmények között jön létre a termék, amit végső formájában megveszünk. Hogy hány fát vágtak ki azért, hogy fagyasztott, zacskózott sült krumpli legyen a vacsora, nem olyan fontos, mint az, hogy hány orangutánbébi pusztult el ugyanezért. Persze fát kivágni nem jó dolog, a fák termelik az oxigént, nyáron árnyékot teremtenek, ha kell, felfogják a szelet. De fából mindig lehet újat ültetni. Az orangután viszont mára az egyik legveszélyeztetettebb fajjá vált, nemcsak a vadászat miatt, hanem azért is, mert a pálmaolajhoz olajpálma-ültetvény kell, ahhoz meg terület, ahhoz meg erdőirtás... A pálmaolaj pedig szinte mindenben benne van, az előre csomagolt, fagyasztott sült krumpliban is.

Nem túl elterjedt fogalom, de pontosan ráillik erre a helyzetre a fajizmus szó. Ez azt jelenti, hogy az ember általában többre tartja magát az állatoknál, és erre alapozva olyan sajátos jogokat határoz meg a maga számára, amelyek az állatokra nem érvényesek. A fogalom körül nagyon sok a vita. Állatvédők, állatjogi aktivisták szerint a fajizmus semmivel nem jobb, mint, mondjuk, a szexizmus vagy a rasszizmus, és igenis kötelesek vagyunk egyenlő félként tekinteni minden állatra. Az ellenkező vélemény szerint viszont az ember köteles a saját fajának a védelmére, ezért például semmiféle etikai vagy erkölcsi megfontolásból nem szabad betiltani a gyógyszeripar számára a patkányokon való kísérletezést, és a vágóhidak létezése is rendjén való dolog.

world

Csakhogy egy dolog az orvostudomány vagy az élelmezés oltárán feláldozni néhány állat életét, miközben igyekszünk elkerülni, hogy feleslegesen szenvedjenek, és más dolog az ember felsőbbrendűségére alapozva kizsákmányolni az állatokat. Az, hogy a pálmaolaj rengeteg termékben megtalálható, elsősorban kényelmi és gazdasági igényeket szolgál. Nagyon olcsó és hosszú ideig eltartható, nagyon sok mindenre felhasználható, az már csak járulékos veszteség, hogy mennyi erdőt irtanak ki emiatt, és hány orangutánt fosztanak meg természetes élőhelyétől.

Persze mondhatnánk, hogy jó, szegény orangutánok, tényleg szomorú a sorsuk, de hát ez van. Emberek vagyunk, ha már felküzdöttük magunkat a tápláléklánc csúcsára, hadd érvényesítsük szabadon az érdekeinket. De van egy nagyon fontos probléma, amit ezzel a gondolkodásmóddal figyelmen kívül hagyunk: aki lelkiismeret-furdalás nélkül teszi tönkre az állatok élőhelyét, és szenvtelenül nézi végig a szenvedésüket, az többnyire nem bánik sokkal jobban a neki kiszolgáltatott emberekkel sem.

Indonéziában a pálmaolaj-termelők a hatalom támogatása mellett egész falvakat tüntethetnek el a térképről, ha éppen arra szeretnék továbbterjeszteni az ültetvényeiket. A világ számos országában dívik a gyerekmunka, van, ahol a napi 16 órás műszak egyáltalán nem szokatlan. A cél a profit, illetve az európai és az észak-amerikai kultúrák kényelmének biztosítása. Mert nekünk kell az új ruha, kell a mobiltelefon, kell a reggeli kávé, a külföldi nyaralás, kellenek a hobbieszközök és a konyhai kiegészítők. Hogy ezeket a termékeket kik, hol és milyen körülmények között gyártották, az gyakran meg sem fordul a fejünkben. És ha megfordulna, vajon mihez kezdhetnénk vele? Ha nem veszünk meg semmit, amivel az állatvilág vagy a harmadik világbeli országok (gyerek)munkásainak kizsákmányolását támogatnánk, akkor előbb-utóbb kiszakadunk a modern világból, mert nem lesz semmi technikai kütyünk, és nem lesz szép ruhánk, amivel társaságba járhatunk.

world

Az embertelen munkakörülmények felszámolása érdekében hozták létre a méltányos kereskedelem (fair trade) mozgalmat azért, hogy a termelő megkapja az őt megillető pénzt a terményéért. Aki fair trade megjelölésű terméket (például kávét vagy teát) vásárol, az tudja, hogy a termelő megfelelő munkakörülmények között, megfelelő fizetésért dolgozott. A harmadik világbeli munkások jóléte mindenki számára fontos, aki hisz az olyan alapelvekben, mint az egyenlőség, az igazságosság vagy a globális felelősségvállalás. A fair trade pedig nemcsak közvetlenül segít a termelőkön, de közvetve is, hiszen mesterségesen beavatkozik a piaci viszonyokba, hogy ezáltal erősítse a helyi gazdaságot.

A mozgalom kritikusai eközben arra hívják fel a figyelmet, hogy önmagában az, hogy egy terméken megtaláljuk a fair trade logót, még nem jelent semmi biztosat, hiszen előfordult már, hogy ennek használati jogát olyan cégek is megkapták, amik nem igazán a méltányosságukról híresek. Eközben pedig vannak olyan cégek, amelyek méltányos kereskedelmet folytatnak ugyan, de valamiért nem csatlakoznak a mozgalomhoz, és nem használják a megjelölést sem.

A globális környezetvédelem, az állatvédelem és az emberi jogok védelme elsősorban nem az egyes embereken múlik, hanem a nagyhatalmak kormányain és az óriáscégeken, akik a világgazdaságot alakítják. Mi a magunk szintjén legfeljebb annyit tehetünk, hogy odafigyelünk a szokásainkra, és megpróbálunk olyan döntéseket hozni a mindennapi életünkben, amelyek a lehető legkevésbé vannak a környezet, az élővilág és más emberek kárára. Ennek egyik módja, ha lehetőség szerint igyekszünk fair trade termékeket tenni a kosarunkba. De a legméltányosabb kereskedelem még mindig az, ha közvetlenül a termelőtől vásárolunk akár a piacon, akár vásárban, akár a kézművesek online felületén keresztül. Így erősítjük a kisközösség gazdaságát, ráadásul mindig biztosak lehetünk benne, hogy a pénzünk nem nyerészkedő üzletemberek zsebében végzi, hanem azoké lesz, akik a tényleges termelői munkát elvégezték.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Kiss Natália: Magasság (grafika – síknyomás, algráfia 2019.)
Hátsó oldal: Topolya a részletekben lakozik – Búcsú Péter
Hogy merészelik?! Még szeptember végén érkezett a hír, hogy a 16 éves, svédországi környezetvédő aktivistát, Greta ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Csíkos Dani
Folyamatos pörgésben Csíkos Dani vagyok. Valakinek Dáni. Tordai. Egy kicsit újvidéki is. Egyetemista. De tévés is. Köz...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: www.scienceandtechnologyresearchnews.com
Jogi Kar, te drága! DAY 165: AZ ÉREMNEK IS KÉT OLDALA VAN

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Méltányosan vásárolni A környezetvédelem jegyében az elmúlt évtizedekben valamennyire átalakultak az emberek mindennapjai.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Petőfi Zenei Díjátadó,2016:az év felfedezettje
Magyarországi sztárvendég a Cinema Now Fesztivál zenei programjában Interjú a Fran Palermo frontemberével

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Testament – Mint a jó bor, úgy öregszünk
Metál fesztivál brokkolival 2. Brutal Assault 2019

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A háttér csupán fotó, Boriból továbbra is csak egy van
Egy őSZINte beszámoló Egy nap a Szegedi Ifjúsági Napokon

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Király Ernő (1919–2007)
Citrofónia – avagy: „Soha nem lesz csend” In memoriam Király Ernő – 1919–2007

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Virrasztás egy fotelban Az ágyú forró volt. Ez a címe Vladimir Kecmanović regényének, amely Orovec Krisztina fordításában...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 77. 77. rész – Döglött ajvár/Ajvár a másvilágon

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A fertőző betegségekről általában A fertőző betegségeket fertőző ágensek (baktérium, vírus, rickettsia, gomba, protozoon, parazita)...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Marseille
Úton A forró napsütésben a lépcsők még magasabbnak tűnnek

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Dopethrone zenéje kannibalizmusra és egyéb kétes tevékenységekre ösztönöz
A legmocskosabb stoner (vagy valami hasonló) banda Zentára látogat A kanadai Dopethrone zenekar mindenről ismert csak a jó közérzetet garantáló dalokról nem.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az idén is VIFÓ Gólyabuli A Gólyabuli a Vajdasági ifjúsági Fórum, vagyis a VIFÓ egyik legrégebbi, tradicionális programja, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Zebra – Felhívás középiskolások részére A hatvanéves újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Zebra – Irodalmi és nyelvtani szafari címm...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Lássuk azt az nagy örmény medvét! 2020. június 17-én Budapestre érkezik a SOAD

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Verebes Judit (fotó: Bodó Zoltán)
Aki választ: Verebes Judit Verebes Judit vagyok, színész. Zentán születtem, most is itt dolgozom.

0 Hozzászólás | Bővebben +