Meddig kell még ülnünk?

Meddig kell még ülnünk?

Riverside koncert a színházban – avagy túl sok kényelem a metálosoknak

A rockzene talán a múlt század ötvenes éveiben alapozta meg a létét, amikor a publikum elkezdett vállalhatatlanul viselkedni. A zenekar játszott, a közönség felkelt a székből és keringő helyett őrjöngésbe kezdett. A rockzene így sokáig a féktelenség zenei megfelelője maradt.

Aztán lőn XXI. század. Újvidéken 2020-ban másodszor (először a Let 3 koncerten pravoszláv újévkor) is leültetik a bulizni vágyókat.

A lengyelországi Riverside zenekar 2001 alapítása óta a különleges hangulatú progresszív rock/metál műfaj egyik legmegbízhatóbb támasza. Lemezről lemezre fejlődnek, és egyre több hívet tudnak maguk mögé állítani. A zenekar alapító Piotr Grudziński 2016-os halála óta pedig mintha még eltökéltebb lenne a zenekar, és a dupla albumokkal mintha fejjel menne a mai pop-biznisz elvárás-falának. A beharangozó szerint teljesen hagyományos Riverside bulit várhattunk az újvidéki fellépéstől, ami továbbra is a 2018-as Wastelands lemez turné része. A különbség a tavalyi belgrádi fellépéshez képest állítólag abból áll, hogy ezúttal több régi dalt játszanak.

A zenekar fellépését megelőzően az Újvidéki Ifjúsági Színház előterében arról duruzsol az egybegyűlt közönség, miért kell ennek a koncertnek színházteremben lennie?

Rakić Milannal, az esemény egyik szervezőjével beszélgetve kiderült, a helyszínt a zenekar választotta. Ő igyekezett meggyőzni a menedzsmentet, hogy ez egy pocsék ötlet, de lehetetlen volt rábeszélni őket egy hagyományos koncertteremre.

A közönség továbbra is a folyosón lézeng, az emberek félve kukkantanak be a székek közé, mire a színház ülésrend szervezői szépen betessékelik a bőrdzsekis (többnyire) lóhajú népet. Rohanva szabadul meg mindenki az italától, elvégre, ugye, színházban nem iszunk. Kissé zavarodottan tekingetnek egymásra az emberek, miután lehuppannak a fotelekbe, most ugye itt koncert lesz?

Az első hangokból kiderült, ez bizony metálzene, bármennyire is sokszínű és árnyalt. Szemet vakító és gyönyörködtető fények, kellemes telt meleg hangzás telepedett a színházra majd két órán keresztül. A hosszú dalok, a lélekbe maró verssorok, a végtelenségig elnyúló, de mindvégig izgalmas hangszeres futamok nem hatottak sem fárasztóan, sem túldramatizáltan. Sok rés, levegő és szabadság bújt meg a hangok között.

– A zenénk időnként üt, néha pedig simogat – mondta Mariusz Duda, a varsói banda énekese, valamikor a koncert felénél, amikor akusztikus dalokra váltottak.

Valóban ilyen volt az egész fellépés. Egyik pillanatban örültem a kényelmes ülésemnek, a következőben pedig lázadóként én is felálltam üvölteni magamból, ahogyan a koncert során többen is megtették.

A fellépés alatt a terem leginkább egy menedékhez hasonlított a mai igen zavaros, túlinformált és kaotikus világtól. Biztos helyen voltunk mindannyian, a hangokkal, a fénnyel, a zenei alapokkal, az őszinte mosolyokkal körbevéve. A zene átölelte a hallgatókat, pedig ők szeretetükkel ölelték vissza a zenekart. A közönség állva tapsolta vissza a lengyel prog metál bandát, és természetesen ezután már senki sem ült le.

– Nehéz továbbindulni, amikor padlóra küld a fájdalom, de fel kell állni és továbbmenni – konferálta fel a frontember a ráadás blokkot. Ezt követően két dalt hallhattunk az elhunyt gitáros emlékére, a Wish You Were Here című Pink Floyd átiratot, valamint a Shine of New Generation Slaves lemez egyik legjobb tételét, The Depth Of Self – Delusion címűt.

Végül miután a Riverside tagsága tapsvihar közepette levonult a színpadról, átszellemült mosolygós arcok hagyták el a termet, mindenki az élményeiben fürdött, amit igyekezett megosztani a hozzá közel állókkal.

Nagyon kevésen múlt, hogy ezen az esős péntek éjszakán elmentem a koncertre. Igazság szerint a második lemezük után valamiért nem hallgattam őket többé, unalmasnak ítéltem őket, a zenei érdeklődésem másfelé sodort. A koncertre a felejthetetlen basszusfutamú Out of Myself című dal miatt mentem, amit végül nem is játszottak el. Ennek ellenére hiányérzet nélkül jöttem ki, és ez már jelent valamit.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Külső borító: Kovács Flórián
Körbe-körbe Ha hinni lehet a számoknak és a minden irányból érkező híreknek, egyre többen kezdenek sportolni

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Tóth Johanna
„Tartom magam a tervhez” Tóth Johanna vagyok. Szabadkai. Odaadó. Keményfejű. Álmodozó. Kitartó. Feledékeny. Bohém. Excentr...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jogi Kar, te drága! DAY 200: A SOROK KÖZT OLVASVA

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Koronavírus a világ körül A globalizációnak számos előnyét tapasztaljuk a mindennapokban.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Meddig kell még ülnünk? Riverside koncert a színházban – avagy túl sok kényelem a metálosoknak

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A legutóbbi kiadvány borítója
Bánáti fém szelek A Downstroy magasba emeli a zene zászlaját Kikindán

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Támad a SKA!!
Kezdhetnénk talán a Büdösökkel Avagy Kommandante Állat Iván fűrészelt csövű sörétest nyom a herezacskómhoz

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Hajdú Tamás és Pámer Csilla
Az első szerelem a színházzal Szabadkának nemcsak két magyar színháza van, hanem több színjátszó csoportja is, ami fontos önkif...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az asztalon is kutyák (fotó: Horváth Zsolt)
A költő kutyái meg az én korcsaim Anti-Valentines Day – Rin Tin Tin, 2020. II. 15.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Vegessence étterem egyik csücske
Sporhetsztori 86. 86. rész – Reménysugár

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A csendes gyilkos Habár az idő enyhe, a fűtési időszak még tart. Télen gyakoribbak a szén-monoxid-mérgezések otthon...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hogyan és mikor? Podcastvilág 3. rész: Tippek és trükkök a podcastok hallgatásához

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tűz és kardok balánföldjén Idei koncertkörútja során az olasz Rhapsody of Fire zenekar márciusban Szerbiába is ellátogat – f...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Búbos Dávid (fotó: Szerda Zsófi)
Aki választ: Búbos Dávid Búbos Dávid vagyok, haveroknak Bubi. Színész vagyok a Kosztolányi Dezső Színházban immáron kerek ...

0 Hozzászólás | Bővebben +