Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Vers, 2. hely

Végtelen egyperces

sajnálom, hogy csak úgy,

minden szó nélkül itthagyok neked

egy fecnit magamból,

melyet úgy hét perce dobtam össze

a zötyögő buszon két kanyar között,

vagyis őszinte vagyok,

még mindig a buszon ülök,

de ha leszállok a végállomásnál,

csak ez marad neked,

egy apróra összehajtogatott,

piszkos kézzel összefogdosott,

valahol még végtelen egyperces;

azért azt sose felejtsd el,

hogy minden véges és megszámolható,

talán ez az egyperces sem tart majd örökké …

Csillag alakú libabőr

Nézzük együtt, ahogy a sínek átölelik a mozdonyt meg a vagonokat.

Azt, ahogy a külvárosban sok magas gaz között zakatol.

Nézzük egymást, meg hogy miként is szeretlek téged.

A folyamatot, ahogy libabőr fut végig a karomon, a tarkómon és mindenhol, ahol lehetséges.

Aztán neked is. Te is tiszta libabőr leszel.

Nézzük, ahogy együtt fürdünk meg a hűvös, zúzmarás reggelben.

Később az éjszakában és az égben.

Csillagos a víz.

Nem lehetne, hogy együtt nézzük végig az életet?

Reklámokkal és ebédszünettel.

De kérlek, ne válts adót,

ezt nézzük végig!

Fehérítő

a fürdőben már évek óta csöpög a csap

az elején nagyon utáltam ezeket a hangokat

meg azt is, hogy a fehér mosdótálat

rozsdaszínűre festette be a vasas víz

aztán jött a fehérítő meg a csípős szag

az egész fürdőben

a mamám mindig azzal tüntette el a foltokat

majd rájöttem, hogy a vízcseppek

anyám halott könnyei

szóval megszerettem őket

hagytam, hogy a tenyerembe essenek

de egyet sem tudtam sokáig megtartani

minden véges, csak egy folt vagyok

önts le fehérítővel

Képgaléria: