: Az Alcatraz cellái
Az Alcatraz cellái

Börtön – átok, vagy áldás? – 1. rész

: Az Alcatraz cellái
Az Alcatraz cellái

A tetteinknek következményei vannak. Azt hiszem, az én generációm ezt igazán fiatal korban megtanulta. Tagadhatatlan, hogy csintalanok voltunk, a szüleinknek pedig újabbnál újabb büntető módszerekkel kellett előrukkolniuk. De ami a felnőtteket illeti, itt már nem kérdéses, hogy a kukoricán térdepeltetés nem oldja meg a gondokat. Az ország kisajátította a büntetéshez való jogot, és a szankciókat illetően nem éppen széles skálával rendelkezik – pénzbüntetés, közérdekű munka, börtön.

A szabadságvesztésnek több formája van, de mi e helyütt beszéljünk a börtönről. Amit tudni kell, azt Szerbia büntetőjogi törvénykönyvének 45. szakaszában találjuk meg, világosan megfogalmazva:

(1) A börtönbüntetés legrövidebb tartama harminc nap, leghosszabb tartama pedig húsz év.

(2) Az 1. bekezdés szerinti börtönbüntetés kiszabása teljes években és hónapokban, legfeljebb hat hónapig pedig napokban is történik.

(3) A legsúlyosabb bűncselekmények és a súlyosabb bűncselekmények súlyosabbnak minősülő esetei miatt az 1. bekezdés szerinti büntetéshez kivételesen harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. A harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetést teljes években kell kiszabni.

(4) A harminc vagy negyven évig terjedő börtönbüntetés nem szabható ki arra, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem töltötte be a 21. életévét.

Természetesen mindannyian különbözünk, így a különböző országokban különböző börtönökre bukkanhatunk, hol jobb, hol pedig igazán rosszabb feltételekkel. Ebből kifolyólag pedig felmerülhet a kérdés: Vajon a börtön átok, vagy egyes országok esetében valódi megváltás?

Újvidék városa még a huszadik század elején kapott börtönt. A valahai börtön napjainkban a levéltárnak ad otthont. A börtön 1986-tól a Proletár utcában, a Klisa városrészben található, egy gyümölcsfákkal körbeültetett épület, a lakóházakkal szemben, amelyek hatalmas falakra néznek. A falakon belül találhatunk templomot, valamint egy mini egészségházat. Börtönünk több száz férőhelyes, és szinte egy karnyújtásnyira található az ártatlanoktól.

Szerbia „büszkélkedhet” egy olyan börtönnel is, amelyet egyszerűen csak az Alcatrazhoz hasonlítanak. A legzordabb börtönnek a Zabela számít, ahol a legkegyetlenebb bűnözők töltik börtönbüntetésüket. Kamerák, rácsok és szögesdrót, a cellákban ágy, televízió meg valami fürdőszobaszerűség. De nem a szabadságvesztés, valamint az állandó ellenőrzés az, ami pokollá teszi a bentlakók életét, hanem az erőszak, ami nem ritka eset ezen bűnözők körében. Drog, (nemi) erőszak, homoszexualitás. Egy fogoly ebben a börtönben napi húsz euró költséget jelent az államnak. S aki itt kerül rács mögé, nem csak egy hétvégi kiruccanásra érkezik.

Ennek a börtönnek van egy külön osztálya, ami tulajdonképpen börtön a börtönben, és valójában emiatt hasonlítják az Alcatrazhoz. Itt ülnek a háborús bűnösök, terroristák, akik a nap 23 óráját egy szoba négy fala között töltik, ahol egy ágynak és egy asztalnak is alig jut hely. Ők még étkezés céljából sem hagyhatják el a cellát. Akik itt töltik a büntetésüket, naponta csak egy órára hagyhatják el a cellájukat, és azt is csak felügyelettel. Hetente esélyük van egy tízperces telefonbeszélgetésre, melyet néhány kivételtől eltekintve persze rögzítenek.

Alcatraz szigete

Alcatraz szigete

ALCATRAZ (USA)

Az Alcatraz talán a világ egyik legismertebb börtönének számít, habár napjainkban már inkább turistalátványosságként tartják számon. Számtalan dokumentumfilm készült, valamint könyvek is születtek az alcatrazi fegyházról. Itt olyan bűnözők töltötték büntetésüket, mint például Al Capone.

Ez az erődítmény Kalifornia államban található, az Alcatraz-szigeten, a San Francisco-öbölben. Börtönként 1934-től 1963-ig szolgált, és a legkegyetlenebb bűnözők számára volt kitalálva. Az első csoport fogoly 1934. augusztus 11-én a délelőtti órákban érkezett, s többnyire gyilkosokból és bankrablókból állt.

Működése alatt több rab is megpróbált megszökni a börtönből. Huszonkilenc év alatt tizennégy ilyen eset volt. A szökéssel próbálkozókat vagy lelőtték, vagy elkapták, de olyanok is akadtak, akik vízbe fulladtak, a hideg vízben ugyanis szinte lehetetlennek számított a partra úszni. A legjelentősebb szökési kísérletnek a Frank Morris, John Anglin és Clarence Anglin által 1962-ben elkövetett számít, akik kanállal, villával és hasonló fém tárgyakkal vájtak maguknak utat a falban. A hangzavart könnyű volt elfedni, akkor ástak ugyanis, amikor éppen zeneidő volt, munkájuk eredményét pedig egy álfallal takarták el.

Habár a szökésüket alaposan kitervelték, az FBI aktái szerint a foglyok vízbe fulladtak menekülés közben. Egyes feltevések szerint viszont hármuknak sikerült élve megúszniuk.

1963-ban a börtön bezárta kapuit. Sokan úgy vélték, hogy ennek a szökési kísérletek voltak az okai. Alátámasztott tény, hogy a valódi okok a magas költségek voltak, egy ilyen börtönt ugyanis egy vagyonba került fenntartani.

Diyarbakir

Diyarbakir

DIYARBAKIR (Törökország)

Ezt a törökországi börtönt még a múlt században alapították, és az idők során többnyire az embertelen bánásmódról volt híres, valamint arról, hogy jóval több rab volt a falai között, mint ahogyan azt eleve eltervezték. Működésének első évében gyakoriak voltak a sérülések, amelyek tulajdonképpen kínzás eredményei voltak, és nem egy fogoly vesztette életét. Férfiak és nők mellett gyerekek is töltötték büntetésüket ezen börtön rideg falai között.

Még a leggyakoribb bántalmazások listája is igen hosszúra nyúlik. Itt felsorolható a verés, hajráncigálás, levetkőztetés, halálos fenyegetések, sértegetések, étel és ital megvonása, túlzott edzés magas hőmérsékleten, szexuális erőszak, a foglyok kényszerítése, hogy egymást verjék, megalázzák, illetve egymásra vizeljenek, a hozzátartozók megerőszakolása a foglyok jelenlétében, testrészek (különösen a nemi szervek) megcsonkítása.

Elbeszélések szerint az új foglyot veréssel üdvözölték a börtönőrök, ezt pedig egy fürdő követte egy ürülékkel teli kádban. Már az első években magas volt a halálesetek száma. Aki nem a kínzásokba halt bele, az öngyilkos lett, esetleg szökés közben halt meg.

Carandiru

Carandiru

CARANDIRU (Brazília)

1920-ban épült. A célja az volt, hogy megfeleljen a büntetőtörvénykönyvnek. Afféle modellnek számított, nagyjából nyolcezer fogolynak adott helyet, és szörnyű körülmények között működött. Az egyik legnagyobb gondnak a kosz számított. Öt fogolyból legalább egy szenvedett a HIV vírustól. 2002-ig szolgált börtönként, most pedig múzeumként tárja ki a kapuit az odalátogatók előtt.

A börtönzavargások 1992-ben kezdődtek, egy focimeccs után, amikor a két csapat egymásnak esett. A pár ezer fogoly késekkel és csövekkel támadt egymásra, a tizenöt börtönőrnek pedig esélye sem volt. A helyi rendőrséghez fordultak segítségért, nekik pedig eszük ágában sem volt alkudozni a bentlakókkal, hanem kegyetlenül rájuk támadtak. Ennek eredményeként több mint százan meghaltak, és a sérültek száma is meghaladta a harmincat. A mészárlásért több mint ötven rendőrt ítéltek el akár hatszáz év börtönbüntetésre is.

2016-ban a bíróság semmisnek nyilvánította a tárgyalást, azzal az indoklással, hogy a rendőrök önvédelemből cselekedtek. A börtön azóta is a Carandiru-mészárlásról ismert.

(Folytatjuk)

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal és hátsó borító: Nagy Kornélia
Nehézkes nyitás A két héttel ezelőtti Trianon-különszámunkat követően ezúttal egy (mondjuk így) normál Képes Ifit...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Détári Apollónia
„Szervezettség kérdése az egész” Détári Apollónia vagyok. Nagykikindai. Barna hajú. Zöld hajú. Türelmes. Nagylelkű. Segítőkész. Ta...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jogi Kar, te drága! DAY 219: AMIKOR ELTŰNIK A PROFESSZOR

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mi is az a diktatúra? Fehéroroszországban egy hónappal ezelőtt a korábbi elnök ismét megnyerte az elnökválasztást, mégp...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Minden szigorúan az intézkedésekkel összhangban történt
Járvány járt a lombok alatt A fertőzés neve: Jó zene – Szubjektív élménybeszámoló a nyár legjobb négy napjáról

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Tian Haisu alkotása
Az egysejtű Az egysejtű egy nagyon fejletlen szervezet. Egy sejt.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Tian Haisu alkotásai
Szerződés az ördöggel Mire szoktak szerződni az ördöggel?

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Horror, krimi, fantasy A szabadkai székhelyű Kerülj Be Ifjúsági Közösségi Tér ifjúsági irodalmi pályázatot hi...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az Alcatraz cellái
Börtön – átok, vagy áldás? – 1. rész A tetteinknek következményei vannak. Azt hiszem, az én generációm ezt igazán fiatal korban megtan...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Szerda Zsófia
A plafonról leereszkedő emberindák Ha valaki megérdemelt már egy önálló kiállítást, akkor az Nagy Kornélia, aki a Mag című kiállítás...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Patócs László
Aki választ: Patócs László Három nappal a Challenger, három hónappal Csernobil előtt. Zenta, Újvidék, Bécs, Újvidék, Zenta, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +