:

A színfalak mögötti dráma

:

Avagy mi kell egy jó sportos dokumentumfilmhez?

A koronavírus-járvány miatt az év elején teljesen megállt a sportélet. Hónapokig az sem látszódott igazán, hogy miképpen mászik ki ebből a járványból épségben a sport, ám most úgy tűnik, hogy a legtöbb pénzt generáló labdarúgáson kívül a többi ágazat is talál módot arra, hogy megrendezze legalább a legfontosabb nemzetközi versenyeit. A karanténidőszakban azonban hirtelen nagyon sok lett abból, amiből előtte és talán már utána is kevés volt: az időből. Egyrészt ennek a szabadidőnek is köszönhető, hogy a The Athletic nevű sportportál összeállította minden idők 100 legjobb sportfilmjének a listáját. Lássuk, mi kell egy jó kis sportos szórakozáshoz, és merre tart a sportok filmes iparága!

A The Athleticnél előre meghatároztak pár kritériumot – ez érthető, hiszen néha nehéz egyértelműen eldönteni, mi számít sportfilmnek, melyik a dokumentumfilm és melyik a fikció. A portál elég érdekes szempontokat vett figyelembe: csak filmek kerülhettek fel, sorozatok nem, de kitétel volt az is, hogy az alkotás rendelkezzen legalább egy Oscar-díj-jelöléssel, vagy szerepelnie kell a Kongresszusi Könyvtár Nemzeti Filmnyilvántartásában, vagy legalább egymillió dolláros bevételt kellett hoznia a pénztárakban, vagy egész egyszerűen akkora kulturális értékkel bír, hogy nem maradhatott le. A legjobb 10-ben olyan filmek kaptak helyet mint az O. J. – Egy amerikai hős, A nagy Lebowski, a Kosaras álmok, a lista élén pedig – természetesen – a Rocky zárt. Kétségtelen, hogy a 120 újságíró véleményét tükröző és összegző összeállítás remek alkotásokat tartalmaz, az elmúlt években ezeknél a filmeknél is minőségibb dokumentumfilmek vagy éppen -sorozatok láttak napvilágot.

A 2019-es budapesti asztalitenisz-világbajnokság egyik kiemelt sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy Magyarországon film készül az ország korszakos pingponglegendájáról, Klampár Tiborról. A műalkotásban rajta kívül megjelenik majd Jónyer István és Gergely Gábor is, hiszen a trió gyakorlatilag elválaszthatatlan volt a múlt század hetvenes éveiben. Nem újkeletű kezdeményezés ez a magyar sportéletben, hiszen 2009-ben már bemutatták a Puskás Ferenc életét feldolgozó Puskás Hungary című filmet, de ott van például a Magyarok a Barcában című mozgókép is, és a nemzetközi színtéren is bőven találunk példát hasonló tevékenységekre. Amiről azonban most írni szeretnék, és ami ennek a rovatnak a fő témájául szolgál majd, az az új médiafogyasztási szokásainkra épülő forma: a Netflix-dara.

A médiaszolgáltató a közelmúltban több olyan, valószínűleg hosszú távon is meghatározó szériával rukkolt elő, amik szöges ellentétei a The Athletic jegyzékén szereplőknek. Nem csorbítva a nagy elődök érdemeit, illik megjegyezni, hogy mindegyik (dokumentum)film kiválóan felépített forgatókönyv és rendezés eredménye, de valahogy mégis igaz rájuk, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. A Netflix (és a többi on-demand tartalmat előállító platform) ezt a szépített, korrektúrázott világprezentációt zárja ki. A filmek, sorozatok és ismeretterjesztő remekművek kendőzetlenül mutatják be a valóságot: betekintést kapunk a színfalak mögé, nem sípolják ki a káromkodásokat, és nem cenzúrázzák sem a sportolók, sem a szakvezetők dühkitörését – ne áltassuk magunkat, mindkettőből van elég! Nem is olyan régen a Michael Jordan karrierjét bemutató The Last Dance óriási kritikai és nézői elismerést vívott ki magának, de ugyanígy megemlíthetjük a Formula 1: Verseny a túlélésért, az Icarus, az Athlete A vagy éppen az Antoine Griezmann: A világbajnok dokumentumfilmeket és -sorozatokat. A felsoroltakban közös, hogy az utolsó részletig úgy mutatja be az adott sportágat és/vagy versenyzőt, hogy teljes képet kapjunk róla – egyedül a titkos szerződésekről nem kapunk információt, de ezekről a való életben is vajmi keveset tudunk. A kamera viszont akkor is forog, amikor ezeknek a szerződéseknek a részletei felmerülnek egy-egy négyszemközti beszélgetésben, és a hatalmi harcokat mindig élvezetes látni: a tárgyalóasztalnál diskuráltak építik fel a későbbi drámai pillanatokat.

Az elkövetkező hetekben, hónapokban ezekről a momentumokról olvashattok a Sportdokuban.

(Folytatjuk)

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Csikós Tibor a gyerekekkel
„A fejlődésed kulcsa ott van a kezedben” Csikós Tibivel tavaly nyáron találkoztam először. Szabadegyetem volt.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Enis és az úszók egy csoportja
„A hobbim a munkámmá vált” Enis Beharović vagyok. 24 éves. Zentán születtem. Kommunikatív. Kitartó. Segítőkész. Találékony. ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jogi Kar, te drága! Day 231: LÓG A LÁBA LÓGA

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Biztonság és szabadság Kisgyerekként számtalanszor hallottuk a szüleinktől, hogy ezt sem szabad, azt sem szabad.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Aki gyűlöletből gyilkol, annak gyilkol a riffje is
Járvány járt a lombok alatt 2. A fertőzés neve: Jó zene – Szubjektív élménybeszámoló a nyár legjobb négy napjáról

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A színfalak mögötti dráma Avagy mi kell egy jó sportos dokumentumfilmhez?

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Francia almás kalács
Sporhetsztori 87. 87. rész – Kettőhúsz a változás éve

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tehetsz a szíved egészségéért A szívünk a vérkeringés központi szerve, a mellkasban a tüdőszárnyak között helyezkedik el.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Olvasási verseny középiskolásoknak A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete a középiskolás korosztálynak meghirdeti a Gion Nándor O...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A La Sabaneta börtön
Börtön – átok, vagy áldás? – 2. rész A szabadságvesztésnek több formája van, de mi e helyütt beszéljünk a börtönről.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Munjin Andrea (fotó: Szerda Zsófi)
Aki választ: Munjin Andrea Munjin Andrea (Vörös). Harminc éve születtem. Szenttamáson éltem, most szabadkai lettem.

0 Hozzászólás | Bővebben +