A méregtan vagy toxikológia olyan tudományág, amely a különböző anyagok káros hatásaival és azok szervezettel való kölcsönhatásaival foglalkozik. Kevés olyan méreg létezik, amelynek van ellenszere (antidotuma), legtöbbször marad a tüneti kezelés. Mérgezések történhetnek véletlenül, de öngyilkossági kísérlet formájában is. Mikor gondolhatunk mérgezésre? Ha egyidejűleg több személy lesz rosszul megmagyarázható ok nélkül, főleg ha egy helyiségben tartózkodtak, vagy ha ugyanabból az ételből ettek.

A leggyakoribb mérgezések közé tartozik a különféle gyógyszerek, vegyszerek által történő mérgezés, élelmiszer-mérgezések, gázok okozta mérgezések (szén-monoxid, szén-dioxid, klórgáz, butángáz). Mérgezési tünetek például a hányás, hasmenés, könnyezés, pupillatágulás/szűkülés, felgyorsult/lelassult szívverés, izzadás, különféle tudatzavarok, kóma, légzésdepresszió. A kezelés célja megakadályozni a méreg további felszívódását és hatását, majd enyhíteni a méreg által kiváltott tüneteket. A mérgezett beteg feltétlenül kórházi megfigyelésre szorul.

A méregtelenítés egyik jól bevált módszere a hánytatás. Sok esetben a hányás spontán történik, így a méreg természetes módon távozik a szervezetből. Ha ez nem következik be, akkor a beteggel langyos vizet itatunk, és a torok ingerlésével hányást váltunk ki. Ha a beteg eszméletlen, tilos hánytatni.

A mérgek eltávolítására sok esetben gyomormosást is lehet alkalmazni, ha a mérgezéstől számítva nem telt el több 1-2 óránál. Ezt gyomormosó szonda segítségével végezzük. A műveletet általában többször meg kell ismételni, végül pedig orvosiszén-szuszpenziót kell adni a betegnek. Gyomormosást nem szabad végezni, ha sav- vagy lúgmérgezésről van szó, mivel ezek annyiszor okoznak nyálkahártya-károsodást, ahányszor érintkeznek a nyálkahártyával. Ilyenkor néhány deciliter vizet itathatunk a beteggel, hogy felhígítsuk a maró anyagot. A gyomormosás szintén nem alkalmazható olyan esetekben, amikor a mérgezést valamilyen habképző anyag okozta, például tusfürdő, habfürdő.

Az alkoholmérgezés a vegyszermérgezések közé tartozik. A gyermekek különösen veszélyeztetettek. Az enyhe mérgezés tünetei jól ismertek, súlyos alkoholmérgezés esetén a halál egyik leggyakoribb oka a félrenyelés, a kihűlés vagy a légzésbénulás. A súlyos esetek kórházi megfigyelésre szorulnak, detoxikálásra különféle infúziókat, illetve intravénásan adott B6 vitamint alkalmazunk. Sajnos ma már a kábítószer-mérgezés sem ritka. Az opiát hatású szerek (például heroin) túladagolása esetén a betegek általában légzésbénulásban halnak meg.

A gyógyszermérgezések közül az egyik leggyakoribb a különféle nyugtatók szándékos túladagolása. Szerencsére a terápiás adag többszörös túllépése a legtöbb esetben nem okoz halált. A mérgezett mélyen alszik, amiből akár ébreszthető is, vagy pedig mély kómában van. Létezik ellenszer injekció formájában.

Gázmérgezéseknél nagyon óvatosnak kell lennünk, nehogy mi is veszélybe kerüljünk. A lényeg, hogy a helyszínre érve gyorsan nyissunk ajtót, ablakot. Ha esetleg nem nyithatók, ki kell törni, és huzatot csinálni. A gáztérből a beteget szabad levegőre kell vinni.

A bőrre jutott és felszívódó mérgek (például permetszerek) esetén az érintett területet mossuk le bő tiszta vízzel, használhatunk szappant is, a folyamatot ismételjük meg néhányszor. Ha a méreganyag a szembe került, akkor is a bő vízzel való mosás a legjobb módszer, de legjobb szakemberre bízni.

Az ételmérgezések az egyik leggyakoribb mérgezések közé tartoznak, szerencsére az esetek többségében a tünetek enyhék. Az ételeket ne tartsuk hosszú ideig hűtés nélkül, főleg ne a forró nyári napokon. Főzés és evés előtt mindig mossunk kezet! A húst és a tojást mindig alaposan süssük vagy főzzük meg! Az ételmérgezés tünetei gyorsan kialakulnak, leggyakrabban hányás, hasfájás, hasmenés formájában. A kezelésben a legfontosabb a bő folyadékfogyasztás. Ha a panaszok nem enyhülnek, ajánlott orvoshoz fordulni.

Képgaléria: