A szabadságvesztésnek több formája van, de mi e helyütt beszéljünk a börtönről. Természetesen mindannyian különbözünk, így a különböző országokban különböző börtönökre bukkanhatunk, hol jobb, hol pedig igazán rosszabb feltételekkel. Ebből kifolyólag pedig felmerülhet a kérdés: Vajon a börtön átok, vagy egyes országok esetében valódi megváltás?

HALDEN (Norvégia)

Ha egy börtön nevezhető emberségesnek, akkor a norvégiai Halden e tekintetben egy mintabörtönnek számít. Egy aránylag fiatal intézményről beszélünk, melyet pár száz rab befogadására terveztek. Nagyjából kétszázötvenen lakhatják. Az itteni börtönőrök egy része nő, és a fegyverhordozás is ritkának számít az őrök esetében.

Ez az ország második legnagyobb zárkája, a tervezője díjat is nyert vele. Norvég állampolgárok mellett gyakran kerülnek itt rács mögé külföldiek is, akiknek lehetőségük van angolul és norvégül is tanulni.

A biztonság érdekében magas és tömör falak veszik körül a börtönt, emellett az őrök kamerákon keresztül is figyelik az eseményeket, gondot viselve természetesen a rabok magánéletére.

Egy cella tíz négyzetméteres, van bent tévé, asztal, hűtőszekrény, mini fürdőszoba, és vannak ablakai. Minden tíz szobához tartozik egy közös nappali, konyhával. A rabok szabadon dönthetnek arról, hogy reggel nyolctól este nyolcig mivel töltik el az idejüket. Lehetőségük van videojátékozni, edzeni, főzni, tanulni és olvasni a könyvtárban. Látogatókat heti kétszer fogadhatnak két órára.

Ami a személyzetet illeti, a megközelítőleg 350 fő között vannak börtönőrök, tanárok, edzők és egészségügyi munkások, akik sok időt töltenek el a rabokkal (például együtt esznek, sportolnak stb.).

Itt a cél az, hogy az emberek bebörtönözésük ellenére továbbra is a társadalom részének érezzék magukat.

* * *

Sorozatunkban természetesen csak egy kis ízelítőt adhattunk a világ börtöneiről, és számos jelentős büntetés-végrehajtó intézményről nem ejthettünk szót. Éppen ezért hagyjuk, hogy a képek tovább beszéljenek helyettünk.

(Vége)

Képgaléria: