Lassan egy éve annak, hogy a pandémia okozta felfordulás a világ minden pontját érinti, és ezekben a hónapokban maga a vírus, a különböző vírusmutációk és a vakcináció okozta dilemmák az egészségügy és a média teljes figyelmét vonják magukra. Kétségtelen, hogy a világjárványhoz való alkalmazkodás igencsak megterheli a már egyébként is túlterhelt egészségügyi rendszert, de nem szabad elfelednünk, hogy az egészségügyi dolgozók és a páciensek a járványhelyzet kialakulása előtt is nap mint nap néztek szembe olyan kihívásokkal, amelyek a népesség jelentős százalékát érintik és súlyos következményeket vonnak maguk után, ezek a megoldandó problémák azonban most háttérbe szorultak.

Nem szabad szem elől téveszteni, hogy Szerbia a 18. helyen áll Európában a rákos megbetegedések előfordulásának listáján, az elhalálozási arány vizsgálatakor viszont a második helyre kerül. A leggyakrabban diagnosztizált malignáns megbetegedések a mellrák, tüdőrák, prosztatarák, vastagbélrák és a méhnyakrák.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrés és a korai felismerés fontosságát a rákos megbetegedések kezelésekor, a gyógykezelés idejében történő megkezdése ugyanis jelentősen növeli a túlélés és a felépülés esélyét. Maga a screening az addig nem felismert betegség diagnosztizálását jelenti a látszólag egészséges, tünetmentes célcsoportban. A szervezett szűrés a célcsoport tagjainak tömeges hívása tesztelésre és az eredmények elemzésére, amire néhány évente kerül sor, a betegség előfordulásának és az aktuális egészségügyi kapacitásoknak a függvényében. Szerbiában 2012-ben kezdődött a szervezett screening fokozatos bevezetése, és azóta folyamatosan történik a mellrák, a vastagbélrák és a méhnyakrák felismerésére irányuló vizsgálatok végzése a célcsoport tagjainál.

A méhnyakrák korai felismerésére irányuló screening-program célcsoportját a 25 és 64 év közötti nők képezik, a vizsgálatot pedig 3 évente végzik (amennyiben azt két negatív teszt előzi meg egy éven belül). A tesztelést leggyakrabban az egészségházakban végzik a választott nőgyógyásznál, és Papanikolau (Pap) citológiai törletvétellel történik a méhnyak nyálkahártyájáról. Ha az eredmény elváltozás meglétére utal, a pácienst további vizsgálatokra utalják.

A mellrák screening-program keretében vizsgált populáció az 50 és 69 életév közötti nők csoportja, a vizsgálatot pedig kétévente végzik. A tesztelés általában az egészségházakban történik mammográfiai vizsgálattal, az eredményeket pedig két radiológus szakorvos elemzi, az esetleges pontatlan értékelés elkerülésének érdekében. Ha a mammográfiai vizsgálat eredménye nem egyértelmű, további elemzésre kerül sor, például ultrahangos vizsgálat keretében. Malignáns elváltozás felismerése esetén a nőgyógyász szakorvos ajánlja a további vizsgálatok elvégzését és a terápiás eljárásokat, radiológus szakorvossal egyeztetve.

A vastagbélrák korai felismerésére irányuló törekvés az 50 és a 74 életév közötti férfiak és nők csoportját érinti, és a szűrővizsgálatot kétévente végzik. A tesztelés az egészségházakban történik iFOB teszt alkalmazásával, azaz okkult (rejtett) vér vizsgálatával a székletben. Ha a teszt eredménye elváltozást mutat, további vizsgálatok elvégzése szükséges, mint amilyen a kolonoszkópia és az elváltozás helyéről vett szövetminta elemzése. Ezek pontos információt adnak a betegség stádiumáról.

Szerbiában évente 600 nő veszíti el a harcot a méhnyakrákkal szemben, 2000 nő nem éli túl a mellrákot, valamint 3000 férfi és nő hal meg vastagbélrákban. Ezek a számok egyértelműen felhívják a figyelmünket a szűrővizsgálatok rendszeres végzésének a fontosságára, és arra buzdítanak mindannyiunkat, hogy fordítsunk kellő figyelmet az egészségünkre. Legyünk felelősségteljesek, és vigyázzunk az élet nevű ajándékra.

Képgaléria: