Öt országban éltem, négy városban. Képzőművészként szeretem definiálni magam, de nem csak képzőművészettel foglalkozom. Budapesten élek, Szabadkán születtem.
Az út mindig fontos, csak más és más szempontból. Nem hiszek a kedvencekben és a legekben, és nem csak azért, mert folyamatosan változom.

Melyik az öt legjobb könyv, amit olvastál?

Nem gondolom, hogy lennének „univerzális könyvek”, amiket bárkinek ugyanúgy ajánlanék. Pilinszky, Ady és József Attila versei közel álltak hozzám mindig is, mint ahogy ezzel más is biztosan van így, de velük is változóan állandó a viszonyom. Ott vannak azok a könyvek is, amik design termékként tekinthetők inkább. Azt hogyan említhetném egy felsorolásban a szépirodalmi kötetekkel? A művészeti albumok, amik egy művész művészetét járják végig valamilyen szempont(ok) alapján, aztán egy kiállításon találkozom ezekkel az alkotásokkal, és máris egy másfajta viszony alakul ki. Ebben az esetben a könyvet „indikátor”-nak nevezném, mégis meghatározóvá válik számomra.

Melyik az öt kedvenc filmed, és miért?

Minden ilyen egyszerű kérdés sok egyéb egyszerű kérdést vet fel bennem. Nem egy szempont alapján osztályozom a filmeket… itt is abba a szerencsétlen helyzetbe kényszerülök, hogy ki kell emelnem néhányat, de mégsem lehet eleget. Paul Thomas Anderson nagy kedvenc rendezőm. A La Haine szerintem megkérdőjelezhetetlenül nagy hatású alkotás. Jean-Luc Godard Adieu au Langage című filmje hatott rám, mégis azt gondolom, hogy az igazán meghatározó alkotásait nem az elmúlt évtizedben készítette. Itt már ki is kötöttem Jancsó Miklósnál, akinek láttam a régi filmjeit is, mégis a hexalógia is fontos számomra. Richard Linklater Waking Life című animációs filmje, ami annyi jó kérdést vet fel, hogy többször is meg tudtam nézni. Ott tartok, hogy máris kihagynám Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét, amit nem szeretnék, sem Herbai Mátét, a film operatőrét, aki egyik kedvencem. Eszembe jutott a Werckmesiter Harmóniák, és Tarr Bélánál nem lehet csak egy filmet említeni. Szerintem már rég kifogytam a sorokból, de még annyit kihagytam, hogy nem érzem így sem igazságosnak a sok csodás alkotóval és alkotással szemben.

Nevezz meg öt zenekart, akiknek a zenéjét szívesen hallgatod!

A lehetetlen újbóli megkísérlése, ez nem zenekar, csak úgy érzem, hogy megfelelő választ adni nem lehetséges számomra. Jelen énem ízlése alapján, vagy amiket azért hallgatok, mert szerettem, és van, hogy a mai napig jólesik? Nézzük meg a Spotify Top5-öm, valószínűleg az sem releváns.

1. The Doors – Nem igazán van olyan helyzet, amikor el tudnám képzelni, hogy nem fog jólesni.

2. Stand high patrol – 6-7 évvel ezelőtt ismertem meg a zenéjüket, jártam Brestben nemegyszer, koncertjükre mégsem sikerült eljutnom, de töretlenül szeretem őket.

3. Miles Davis Doo Bop albuma – És mégsem csak az.

4. John Coltrane – Itt már eléggé könnyen következik, azt sem gondolom, hogy ezt magyarázni kellene. Ez egy olyan kísérlet volt, ami még annyira sem sikerülhet, mint gondoltam.

5. Yann Tiersen – Rengeteget hallgattam alkotás közben (is).

Melyik az az öt étel vagy ital, aminek nem tudsz ellenállni?

1. Brunello de Montalcino;

2. Monkey 47;

3. Olasz ételek, főleg a paradicsomosak;

4. Sajtok, büdösek, penészesek, érleltek, kecske, juh…

5. Joghurt.

Mondj öt rád jellemző tulajdonságot!

1. Kitartó;

2. Őszinte;

3. Gyermeki;

4. Önmagával viaskodó;

5. Útkereső.

Sorolj fel öt tárgyat, amelyek nagyon fontosak a számodra!

1. Ecset – Képzőművész vagyok, hű társam, és mégis változó.

2. Bögre – Abból szeretem inni a kávém, sok évig szokott ugyanaz lenni a kávésbögrém.

3. Borospohár – Szeretem a jó borokat, és azokat a megfelelő borospohárból kell inni.

4. Hangszóró – A zene szeretete és fontossága miatt.

5. Festék – A festék nem kosz, a jégkék pedig az életünk állandó része.