Picasa:

Az aranygubó ében pillangója

Picasa:

(Tisztelgés a szuprametamor Nneka előtt – @Jam'in'Berlin, 2015)

 

szavannák szellőin felszökkenő

sziklaszügyű fényantilop

a hajnal zsenge

peremén mint

szitakötő szárnyain

a megcsurranó

mézga illan

tova selyembábjából

a pillangó ében

álma a szürkület lomha árnyékát

cipelve liheg fel a

lépcsőház ázott kartonillatának

harmadik emeletére

 

penészes pincéket a tetőterasszal

egybeszövő molylepke

haránt csíkos köntösöd

finom hímporát a

horizonton végighintő

gőgtől és alázattól megtartózkodó

kerge lóbogár

 

miféle istenhez miféle

szerelemhez tartozol kicsi gyöngy

hogy a kagylópáncél

sűrű öleléséből felfelé

zuhansz immár

igbó húrjaid szilaj

támaszától miképpen

rugaszkodtál sötét fények

felé az éj szelíd trónjának

csillagvásznát széjjelszakítva

Nneka

földrészeken átröppenve

kikacagva jót és rosszat

északi óceánok jégálmába

pottyantja petéit

zuhanórepülésben

zokban zajban zendülésben

zeng a zénekszó

 

nem lenni nem lehet

lenni meg nem annyira jó

három kakukk fészkében

ki lesz majd a hunyó

(alfele aluszik de

a torka tűzhányó)

 

koponyavarratain a

múltnak szúja zsizseg

ám talpában már

a holnap bugija bizsereg

fájdalma kicifrázva

gondja gigászi

sereg – de mikor a hat húr

megfeszül pöttöm

kínon ugyan ki kesereg

Nneka

fegyver csereg haló

hereg

kecses bokái körül

a vágyak siklója tekereg

 

ahogy óránkból a homok

lassan mind kipereg

kacajom tarka szőnyegén a

tegnap rakoncás agara hempereg

filiszteushad sistereg

át a kócos sivatagon –

kinek morcos világvége

kinek idilli vadon

mindegy csak jussunk túl e

karcos kőszínpadon

 

pörög-pereg sürög-sereg

élet fáján fény tekereg

hosszú kígyó feje tarka

foga közt van már a farka

(bőre zsarát szíve barka)

Nneka

hajamon a harmat kihajt

kitart ó karomban az ősi

erő arcom sápad hűti

eső csilingelő keblem a

mennyekből az isteneket

mind kirázza s ördögfiak

szöknek elő a pokolmanzárd

borostyánpaplanjainak

bársonyszodómiájából

 

babilon...

...babilon

 

isten az izmomból az

erőt mind

kivágja

esténként elteszi

reggelre kívánja

(még az sem zavarja

ha mindezt a mája

bánja

kövül a heréje

dagad a gigája)

Nneka

a részeges óratoronynál

részleges agyvérzést

kaptam amikor a valkűr

pénisze váratlanul

a combom álmába hasított

a fácánzsír sercegett

a kukta a jég hátán egyre

csak visított

 

ahol összezavarodott az idő

 

sorvad minden másodpercem

időd savában ó uram

vacognak az enyészet

óramutatói

hozzád vagy hozzám

kérdi e pillanat de

mikor utána kaptam

a pillanat elröppent

mint riadt szerelmes rigó

éneke borzszagú

rossz fogú belterjes reggeleid

egyikén testvérem az

erjesztő boldog kárhozatban

 

orrnyergeden a fénypatakok

szikrázó pisztrángjai

énekelnek

uram add nekem a kősivatag

jajszavát a zeniten

éjmadaram szorítja szárnyai

közé a csillag rakoncátlan

amőbakarjait

a világ visszazuhant önmagába

a saját satnya segglyukán

keresztül hozsánna minden

sanda világszelepnek testvérem

a felhőtelen kacagásban

a kőteve meghal a fénykócsagok

némán dominóznak

a király álmában szikrázó

holland gyöngyvilághagymákkal

fingja tele a világűrt

cincogja a fekete lyuk belsejébe

egy magabiztos meteorkő

az univerzum ismét kivirágzik

hideg hónalja alól újra előkúsznak

a tiszta ész meztelencsigái

gyöngyútjukon apró ördögök

görkorcsolyáznak

 

félhomály táncol még rengő

hasfalán a napnak

ahogy lassanként kacagásba

álmodja magát

táskás szemeire a feledés

aludttejes uborkaszeleteit

ejtik a sebtében távozó

sorsistennők udvarhölgyei

 

a tegnap öröme a holnap

rücskös íbisztojásaival

vajúdik a józan ész sikamlós

peremén

 

(elfogyott ím már most

mesémnek hímpora

nyugodjunk békében

ez itt most ekkora)

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: pinterest.com
Fekete kéz Két évvel ezelőtt történt velem valami, és csak most, tizenhét éves fejjel fogom fel, hogy valójá...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Rapos Emma
„Pont annyira színes és csillogós” A nevem Rapos Emma, tizenkilenc éves vagyok, Muzslyán élek, és jelenleg az Újvidéki Egyetem Bölcs...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: lifehack.org
Jogi Kar, te drága! DAY 295: A ZÚJÉVI FOGADALOM

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Gojira – Fortitude Nyitott szemmel 1. – „Az igazi forradalom az, ami bennünk virágzik”

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Öt év halálfém
A szerbiai hullaház története A Mortuary zenekar korai kiadványai egy CD-re sűrítve

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Az aranygubó ében pillangója (Tisztelgés a szuprametamor Nneka előtt – @Jam'in'Berlin, 2015)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Garai Bálint fotója
„Életem végére otthon leszekˮ Már az vagány dolog, ha középiskolásként hazai és külföldi folyóiratokban látod viszont a verseid...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 101. 101. rész – Foghíjas chili

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Több figyelmet a szezonban – kullancsok! Immár május hónapba érkeztünk – a hideg, borús napokat végre napsütés és meleg időjárás váltja fel.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Határátkelő Nicosia sétálóutcáján
A görögök földje, a törökök otthona Ciprus az az ország, amiről mindig is tudtam, hogy különleges, de amíg saját szememmel nem láttam...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Járjunk ki az Exitre! Önbizalommal telve vág neki az idei évnek a Balkán legnépszerűbb tömegrendezvénye

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ha nyár, akkor szabadegyetem Nagy örömünkre szolgál bejelenteni, hogy egy év kihagyás után megtörik a jég, és ismét a Kátai ta...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Szalai Bence (fotó: Pongó Gábor)
Aki választ: Szalai Bence Szalai Bence vagyok. Színész, gitáros. Mikor melyik. Van, hogy mindkettő egyszerre, van, hogy egy...

0 Hozzászólás | Bővebben +