: www.trusens.com
www.trusens.com

A zújvidéki lány esete Pesten

: www.trusens.com
www.trusens.com

EGY KARNYÚJTÁSNYIRA A SZOMSZÉDOKTÓL

Egy pesti panelben lakom. Nem nevezném otthonnak azt a néhány fehér falú szobát, de kezdetnek megteszi. Aki már élt Pesten, sokat tudna mesélni arról, hogy mit is jelent egy pesti panelben lakni. Hisz ez is, a forgalomhoz képest, egy külön fogalom. Elképzelésem sem volt arról, hogy mit jelent az, hogy panel. Beton épület. Mondjuk ez sem adott további felvilágosítást. Azt kellett volna mondani, hogy a falba nem lehet szöget verni, egy kép felakasztása megköveteli a hilti birtoklását és használatát, a vezetékek szarok, a konnektorokat a jóisteni akarat tartja, nyáron klíma nélkül nagy eséllyel megdöglik az ember, ugyanis a beton szereti felfogni és meg is tartani a hőt, és habár a falak meglepően jól hangszigeteltek, nem lehet elfeledkezni a tényről, hogy a szomszédok ott vannak a néhány centis fal túloldalán, valóban csak egy karnyújtásnyira. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha úgymond „egymásnak” tolunk két ágyat, a kettőnket elválasztó fal ellenére nagy az esélye annak, hogy ha a szomszéd rúg egyet álmában, akkor azt az én vesém sínyli meg. Remek.

 

SZOMSZÉDUNK A KUTYÁS KISCSAJ

Nem fogom tagadni, hogy a nevem nem éppen a legegyszerűbb. Kétségem sincs afelől, hogy azt, hogy Patarica még senkinek sem sikerült elsőre még csak kiolvasni sem, de Szerbiától eltérően, reméltem, hogy az Ildikóval azért itt nem lesz gond. Az ajtómra, a postaládára és a kapucsengőre is kiragasztottam a nevem. Feketén, fehéren, érthetően. De mindennek ellenére is, a folyosónkon csak úgy lettem ismert, hogy a kutyás kiscsaj. Ez lennék én, na de lássuk a többieket.

Ott van az antiszoc közgyűlés. Ez azért vicces, mert az antiszociális szomszédok ilyen kb. öt-hat fős csoportban szoktak kint állni és társalogni. A fele cigizni jár le, a másik fele pedig kutyával jön. Erre szokott esténként elmenni néhány órám. Pedig csak kutyát indultok sétáltatni, és sosem tervezek leállni beszélni. Itt lehet hallani a legjobb történeteket.

Akkor ott vannak a baloldaliak. Mondjuk Zugló nem éppen egy nagy Fidesz-fan. Van egy néni a folyosón, akinek mai napig nem tudom a pontos nevét. De azok sem tudják, akik már évek óta itt laknak. Az igazság az, hogy nagyon sok mindenkinek nem tudom itt a nevét. De a nemérdekeltség kölcsönösnek nevezhető. A fent említett nénit megkérdezte az egyik szomszéd, hogy beszáll-e az éppen megérkezett gyorsabb, jobb oldali liftbe. Ha lett volna valami a számban, azt biztosan kiköptem volna, amikor a vénlány úgy szólt vissza, hogy NEM, ÉN BALOLDALI VAGYOK. Oké, oké.

A pestiek. Nem pestiek. Ezt a fajt úgy lehet felismerni, hogy magasabbrendűnek tartja magát, fennhordja az orrát, és nem köszön. Ezen mondjuk nem szoktam szívbajoskodni. Ha a jónapotomra, vagy jóreggeltemre nem jön válasz, akkor gyorsan, és lehetőleg hallhatóan azt is hozzáteszem, hogy AKKOR NE LEGYEN JÓ NAPJA!

Barátocskánk a vak csávó. Úgy mutatkozott be, hogy ő vak. Aztán kiderült, hogy csak rosszul lát, aztán hogy majdnem megvakult, na ugye, sántít a történet. Róla még nem döntöttük el, hogy magát képzeli extrémül okosnak, vagy inkább mindenki mást néz a környezetében hülyének. Azzal, hogy vaknak tetteti magát, tulajdonképpen néhány év börtönt úszott meg. De ha jobban megfigyelem a csávót, akkor arra jövök rá, hogy ő „vakon” jobban lát, mint én szemüveg nélkül. Szoktam néha figyelni. A-a, nem vak. Ez az egész nem is lenne baj. A gond az, hogy van neki egy cuki szőrmókocskája. Ez a szőrmók egy alig egyéves negyven plusz kilós német juhász, amelyet nem vakvezetőnek képeztek ki, emellett pedig roppant agresszív, és a póráza is túl hosszú. Egy hajszálnyira vagyunk attól a konfliktustól. Csávókám vs. az egész épület. Ennek pedig nem lesz túl jó vége. Az a kutya engem is szétkapna két másodperc alatt. Hősies mutatványnak számít, hogy egyáltalán megsimogattam. De nem a kutyával van gondom, hanem azzal az állattal a póráz másik végén.

A kutyás szomszédok két csoportja. Először is ott van a pasink, Max. Egy bluenose stafford. Zabálni való. Ő meg még néhány kutya alkotja azt a csoportot, akivel a kutyáim jóban vannak. De a kutyás szomszédokat nem ez alapján osztom két csoportra. Vannak a normálisak, meg a többi. A többi, mint például az, akinek nagyon ugat a kutyája, szóval inkább visszafordul, ahelyett hogy megszorítaná a pórázt és elmenjen mellettünk. Vagy ott van a kilencediken lakó néni meg Shakira, a túlméretezett chihuahua kutyája. Itt nagy divat ilyen kis szőrmepapucsokat sétáltatni.

Pest

Fotó: Patarica Ildikó

Az aww de cuki szomszédok. Ezek egy külön kategóriát képeznek. A csoportot kerek két ember alkotja. Az egyik egy macskás nő, aki kint szokott cigizni, vagy a szemetet viszi ki, de amikor meglát, akkor rendszerint felajánlja, hogy segít. Kinyitja a bejárati, vagy a liftajtót, hogy ne nekem kelljen tartanom (akrobatáznom), amíg az idős kutyám becammog a fájó lábával. Az ajtó kinyitása vagy megtámasztása megpakolva, ráadásul két kutyával valóságos tornászmutatvány, ami három alig pár méteres kezet, meg néhány igazán flexibilis lábat igényel. Szóval tök rendes az asszony, mert akkor is szalad ajtót nyitni, ha éppen elemében vannak a kutyák, és simán megoldanám magam is a dolgot. A másik meg egy pasi, akihez egyszer majdnem visszamentem, hogy megkérdezzem, van-e barátnője, ha pedig nincs, akkor legyen olyan kedves és vegyen feleségül. Párszor már taliztunk, de igazán csak akkor vett le a lábamról, amikor egy éjszaka felértem Pestre, és egy fordulóval akartam mindent felpakolni. Szóval húztam egy koffert, vittem a laptopom, a hűtőtáskát, a táskámat meg vezettem a két kutyát, erre a drága kizárta az épület ajtaját, majd utánam szaladt, hogy azt ki is nyissa előttem. Aww... Gyűrűt még nem fedeztem fel a kezén. De idővel barátnőt az oldalán igen.

Pszichopaták. Ez az az embercsoport, amit mágnesként vonzok. Magamat okolom azért, amiért néha túl kedves vagyok. Sok kellemetlen eseménytől kímélhettem volna meg magam, ha egyből elküldeném az embereket a jó édes anyjukba.

Az ismeretlen ismerősök. Minden egyes találkozás alkalmával úgy tűnik számomra, hogy először látom ezen csoport tagjait, viszont az adott illető úgy szokott köszönni, mintha már vagy százszor taliztunk volna, s reggel is együtt ittuk volna a kávét. Elképzelésem sincs, hogy hol lakik, vagy mi a neve. Lehet, sok minden változna ezt a csoportot illetően, ha elkezdenék szemüvegben lejárni sétálni.

Homicide squad, a gyilkos osztag. Itt csak hárman vagyunk. Mint legbetegebb, én vagyok a tervező, de csak úgy mondanám, hogy én vagyok az ész, aki részletes tervet gyárt arról, hogy hogyan is tehetnénk el valakit láb alól. Akkor ott van az a magyarországi csávó, aki simán elmenne egy tipikus balkáninak. Ő az az ember, akinek mindenre van valamilyen eszköze, méghozzá kéznél. Nincs olyan, hogy lehetetlen. És végül ott a végrehajtó, vagy akár kivégzőnek is nevezhetnénk azt a 155 centiméter tömör gonoszságot. Na, ő az, aki mosolyogva vágná le az ember fejét. Kár, hogy csak elméletben létezünk.

És ilyen felhozatal mellett is sikerült tök jó fejeket találnom.

 

NEGYEDIK NAP

És hogy mit csináltam az első három napban? Takarítottam. Takarítottam, annak ellenére, hogy ugyanazt csináltam abban a néhány napban is a költözésem előtt, amikor szó szerint csak azért jöttem fel, hogy kitakarítsam a lakást. Egészen jól kezdődött a történet. Szinte biztos voltam benne, hogy az ötödik napon holtan fognak megtalálni egy ronggyal vagy dörzsikével a kezemben, elterülve a padlón, ugyanis a tisztítószerek nem csokiból szoktak készülni, hanem irgalmatlanul veszélyes méregből, aminek már csak a gondolatától is köhögni kezdek.

(Folytatjuk)

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Hátsó oldal: Topolya a részletekben lakozik – Csizmadia Helga
Nyugodjál meg! Lassan, de biztosan közelednek az ünnepek, és habár még csak november vége van, és egyetlen szál ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: www.trusens.com
A zújvidéki lány esete Pesten EGY KARNYÚJTÁSNYIRA A SZOMSZÉDOKTÓL

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Ha a káosznak van hangja, akkor az az Esoteric
Sötét, lassú, nyomasztó Esoteric- és Saturnus-koncerten voltunk Újvidéken

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az Ozzfest virtuális helyszíne (decentraland.org)
Metál a metaverzumban Növekszik a virtuális fesztiválok és koncertek népszerűsége

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Illés Viktória – DJ Yamina (fotó: www.facebook.com)
A jó DJ ismérve a kitartás és az alázat DJ Yaminával zenéről, karrierről, női DJ-kről

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Mandulalisztes keksz – csúnya, de finom! – saját fotó
Sporhetsztori 120. 120. rész – Mandulás ez-az

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Kataklysm
Kataklysm és Soilwork Belgrádban Szinte félve írom le ezeket a sorokat. Az utóbbi időben gyakran harangoznak be eseményt jó előre,...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Idén is Brutál Igen-igen. Nem csalás nem ámítás.

0 Hozzászólás | Bővebben +