Növekszik a virtuális fesztiválok és koncertek népszerűsége

Egyre több zenekar és előadó jelenik meg az úgynevezett metaverzumban. Például Ozzy Osbourne Ozzfestje a metaverzum világába költözött novemberben. Úgy tűnik, a zeneipar piaci rést talált a virtuális fogyasztói társadalomban.

Ez egy bonyolult és összetett téma. Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy mi is az a metaverzum. Aki valaha is játszott valamilyen videójátékkal, az tisztában van azzal, hogy a képernyőn elénk vetődött világban egy karaktert irányítunk általában, ami kinéz valahogy, esetleg felszerelései, eszközei is vannak. Ez egy virtuális tér, nem valós, mégis létezik. Nos, a metaverzum lényegében egy ilyen virtuális világot jelent, ahol létrehozhatunk egy karaktert, formálhatjuk, személyre szabhatjuk. Ez lesz az úgynevezett avatárunk, aminek a képében megjelenünk a virtuális térben. Ebben a világban ugyanúgy csinálhatunk szinte bármit, mint a való világban. Elmehetünk múzeumba, állatkertbe, vásárolhatunk, beszélgethetünk és még sok minden egyebet tehetünk. Viszont míg a való világban elmegyünk egy boltba ruhát venni, meg tudjuk nézni az adott ruhadarabot, fel is próbálhatjuk, az online vásárlás során leginkább csak képet láthatunk róla, viszont otthonunkból, vagy szinte bárhonnan vásárolhatunk bármit, ami a futárszolgálatnak köszönhetően egyenesen otthonunkba érkezik. A metaverzumban barangolva betérhetünk a kedvenc boltunkba, és akár meg is tekinthetjük virtuálisan az adott terméket, mielőtt megvásárolnánk. A reklámpiac már súlyos pénzeket fektet be a virtuális világba, hogy minél jobban kiaknázzák a metaverzumban rejlő marketing-lehetőségeket.

Amennyiben a kereskedelemről és a metaverzumról beszélünk, lépten-nyomon belebotlunk az NFT fogalmába. Nem árt pár szót ejteni ezzel kapcsolatban, hisz nem olyan egyértelmű dolgok ezek. Az NFT, azaz angolul non-fungible token, magyarul nem helyettesíthető token-t jelent. Ez így önmagában még nem mond sokat. Nos, az interneten a kripto-valuta elterjedésével jött létre a blokklánc technológia. Ennek röviden az a lényege, hogy a bloklánc egy osztott adatbázis, ami egy folyamatosan növekvő adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi. Különlegessége, hogy nem egy központi szervere van, hanem több, egymástól független hálózat ellenőrzi a lista hitelességét. Nagyon leegyszerűsítve: egy adott dolgot egyedivé tesz a virtuális térben. Ebből az fakad, hogy például egy grafikus művész készít egy képet, amiből NFT-t csinál. Ekkor az a kép egyedi lesz a virtuális világban. El lehet adni, meg lehet vásárolni. Sőt, azt is nyomon lehet követni, hogy ki készítette, ki birtokolta, vagy éppen mikor és mennyiért vásárolta meg. NFT lehet kép, zene, vagy kismillió egyéb dolog. Úgy néz ki, egyre jobban teret hódít, és egyre nagyobb tőkét mozgatnak meg ezek a nem kézzelfogható, virtuális dolgok. Például Jack Dorsey, a Twitter korábbi vezérigazgatója NFT-t csinált az első, 2006-ban posztolt tweetjéről, amit aztán 3 millió dollárért adott el. 2021 karácsonyán a Vodafone NFT-ként árverezte el 130 ezer euróért a világ első 2 szóból álló sms-ét. Ezek nagyon sarkalatos példák, viszont azt mutatják, hogy komolyan kell venni.

Mégis, hogyan kapcsolódik a metaverzum a zeneiparhoz? Nos, egyszerű. A pandémia idején fesztiválok, koncertek, turnék tömegei maradtak el. Eléggé kézenfekvő volt, hogy ha a közönség nem tud eljutni a koncertre, akkor a koncertet kell eljuttatni a közönséghez. Rengeteg zenekar tartott online koncertet valamelyik stream platformon. Nagyobb figyelmet kaptak az online játékok, amelyek közössége folyamatosan növekszik. Ezt kihasználva több olyan online játékkészítő cég is együttműködött különböző előadókkal, akik az adott játék világában, metaverzumában virtuálisan felléptek. Gondoljunk csak a Fortnite-ra, ahol több popsztár volt látható és hallható, többek között Ariana Grande és Justin Bieber. A World of Tanksre, amely együttműködött a Sabaton és a The Offspring zenekarokkal. Ez utóbbi egy speciális alkalom keretein belül volt látható és hallható virtuálisan a játékban. A leghíresebb példa mégis a Pentakill nevű virtuális zenekar, amely a League of Legends játék világához köthető. A zenekar három albumot jelentetett meg. Olyan zenészek működtek közre a Pentakill lemezein, mint Jørn Lande az Ark-ból, ZP Theart a Dragonforce korábbi énekese, vagy Tommy Lee, a Mötley Crüe dobosa. A Pentakill legutóbbi lemezét, a Lost Chaptert egy online, interaktív koncert keretein belül a virtuális térben mutatták be.

Mindezek mellett november 10. és 13. között a híres Ozzfest is virtuális térbe költözött. A Decentraland Metaverse Music Festival keretein belül rendezték meg, teljesen ingyenesen. A fellépők között ott volt Ozzy, a Motörhead, a Megadeth, a Black Label Society és a Skid Row is.

Annyira felkapott lett a virtuális tér kihasználása, hogy a Slipknot is összeállt a The Sandboxszal, ami egy metaverzum platform, és létrehozták a Knotverse online teret. Ebben a térben különböző NFT-ket lehet vásárolni, valamint különböző koncertesemények lesznek megtartva.

Őszintén szólva, látva egy-két ilyen eseményt, engem személy szerint nem győzött meg, azt viszont el kell ismerni, hogy a metaverzumnak és a virtuális zenei fesztiváloknak is vannak előnyei. Ezek is egyfajta közösségi élményt nyújtanak, ráadásul olyan zenekarokat is meghallgathat valaki, amik már nem is léteznek, mint például a Motörhead.

Egyre több időt töltünk a virtuális terekben, így szinte törvényszerű, hogy felmerülnek olyan igények, hogy minél komfortosabbá tegyük magunknak ezt a környezetet is. Persze ez a technológia még gyerekcipőben jár, de folyamatosan fejlődik. Főleg a különböző virtuális valóság kompatibilis eszközök hétköznapi elterjedésével.

Amíg viszont a való világban megtehetjük, menjünk el koncertekre, mert végül is azt az élményt nem lehet virtuálisan helyettesíteni.

Képgaléria: