: Szász Csongor
Szász Csongor

A muskátlizene és a pálinka őszintesége

: Szász Csongor
Szász Csongor

Áramszünet, Eltörött a hegedűm, Matuska, Pálinkafilm-Extraktum Vitalis. Aki látta az említett filmeket, abban mély nyomot hagyott a csantavéri Szász Csongor világa. Nem filmrendezőnek, hanem egyszerűen filmesnek tartja magát, aki szereti Tarr Béla világát és az életet úgy megjeleníteni, ahogy van. Többször észrevettem már, hogy szünet nélkül figyel, fejben jegyzetel, továbbgondol, és szinte mindig hallom forogni azokat a bizonyos, alkotásra teremtetett fogaskerekeket.

Mikor alakult ki benned a film iránti szeretet?

– 11-12 éves lehettem, még Csantavéren éltem, ahol volt egy Pinoccio videókölcsönző, ahonnan rendszeresen hoztam ki a filmeket és egy videólejátszót. Sose felejtem el a VHS illatát, nagyon nagy varázs volt ez nekem tizenvalahány évesen. A szüleimnek ez azért volt jó, mert így felszabadítottam őket, elmehettek bulizni, és a nagyszülőket sem terheltem le. A család a kilencvenes években emigrált Magyarországra, nekem akkor még nem alakultak ki ottani barátságaim, és a felhalmozódott egyedüllétet rengeteg filmezéssel töltöttem ki. Az akkori M1 tévécsatorna remek művészfilmeket adott, én pedig faltam őket. Hatott rám, és értettem a filmművészetet.

Kik voltak rád a legnagyobb hatással?

– Az évek során alakult ki, hogy kiket szeretek, sokáig csak ismerkedtem a szerzőkkel. Hosszú ideig a mainstream filmek kötöttek le, a sci-fik, a Predator, az Alien. Az Alien 2-t 100–150 alkalommal láttam, a többi részt csak 50-szer, 60-szor. Egyébként állítólag ötször simán megnézhetsz egy filmet úgy, hogy mindig mást veszel észre benne, máshogy próbálod elemezni. Én igazi fanatikus vagyok az Alien-filmek terén.

Szász Csongor

Csongor mint operatőr

A rengeteg filmnézésen kívül mire van még szükség ahhoz, hogy valaki filmrendező legyen?

– Nem árt, ha valaki jegyzetel filmnézés közben, hiszen meg kell tanulnia forgatókönyvet vagy szinopszist írni. Nem árt, ha a látottak alapján meg tudja fogalmazni a gondolatait, és ezáltal artikulálhatja a saját ötleteit. Bennem valójában soha nem fogalmazódott meg az, hogy filmrendező szeretnék lenni, inkább filmesnek nevezem magam, mivel én nemcsak rendezek, hanem vágok és operatőrködöm is. Valójában a szerkesztést is többen végezzük, mivel az alkotótársam beleszól a munkába. Engem minden ilyen jellegű munka érdekelt. Valójában a rendezőnek mindent át kell látnia, ezért meg kell tennie az, úgymond, kötelező lépcsőfokokat, gondolok itt például a vágás vagy az operatőri feladatok elsajátítására. Erre kiváló terepnek tartom a dokumentarizmust, ami most nagy népszerűségét éli. Egyre menőbb dokumentumfilmet nézni. Másrészt ez azért is izgalmas, mert sok esetben fel kell találnod magad, és nem egy kész hollywoodi séma alapján dolgozol. Itt tulajdonképpen úgy csinálsz filmet, hogy te mint szerző találsz egy vizuális formát annak, hogy kifejezd a saját gondolataidat a filmben.

Hol intézményesítetted a film iránti vonzalmadat?

– Videókölcsönzőben is dolgoztam, ez gyakorlati szempontból nagyon hasznos volt. Elvégeztem az egyéves képzésből álló, budapesti Polifilm Technikumot, amit Merza Gábor és Szőke András vezetett. Ekkor Budapesten tartózkodtam, és vidékiként rendkívül inspirált a főváros, ahol érdekes figurákkal találkoztam a szakmán belül és kívül is. Ezután bekerültem a Mediawave Fesztiválra, és több éven át főleg operatőrként dolgoztam ott. Ezt is egy iskolának tartom, mivel egészen speciális tematikája és hozzáállása volt a fesztiválnak. Nagyon szimpatikus volt a szemlélete, kitágította a világot, hiszen mindenféle területről érkeztek alkotások. Ezt követően elvégeztem a Duna Televízió képzését, a Dunaversitast, ennek a végén egy filmet kellett készíteni, és oklevelet lehetett általa szerezni. Az ott készült tanulmányfilmből született meg a Matuska című első, egész estés dokumentumfilmem. A következő állomás Pécs volt, ott filmelméletet tanultam.

Van olyan tanácsod, hogy mivel lehet még közelebb kerülni ehhez a világhoz?

– Fontos, hogy az ember jól használja a világhálót, hiszen ott sok mindent el tud olvasni és meg tud nézni. Kiemelném, hogy a film nem egy magányos művészet. Egy ideig lehet egyedül csinálni, de előnyös, ha ketten-hárman néznek meg egy filmet, és átbeszélik a látottakat, elmondják a véleményüket.

Dokumentumfilmeket készítesz, amelyekre a lecsupaszítottság, az őszinteség a jellemző. Fontos számodra ez az életszerűség és spontaneitás?

– Igen, és ha valaki helyi példát szeretne találni, akkor nézzen utána Želimir Žilnik angazsált film kifejezésének, amely azt foglalja magába, hogy a maguk természetességében veszi fel az alanyait, többféle nézőpontot kever, ami sokkal színesebben mutatja be a karaktereket. Nagyon emberközeli ez a szociális kamera, ami például feltárja egy-egy település problémáit. Engem a mikrovilág, az emberek és a mai valóság érdekel. Mindig befelé tekintek, és így dől el, hogy mit nézek meg vagy milyen filmet készítek el. A belső hangjaimra figyelek, és jól akarom érezni magam filmkészítés közben, mert máskülönben nem is születhetne jó film.

Szász Csongor

A Pálinkafilm forgatása közben

Szeretsz moziba járni?

– Igen, rettenetesen, és negatívum, hogy egyre népszerűtlenebbek a filmklubok és a mozik. Ha Budapesten vagyok, akkor az az első, hogy elmegyek egy moziba. Máshogy köt le a nagy vászon és a mozis filmnézés.

A már említett Matuska film egy legendás csantavéri alakról szól, aki tényleg egy különleges filmtéma. Miért szerettél volna filmet készíteni a pálinkafőzés kultuszáról is?

– Én egy kicsit elhittem, hogy Európán belül nálunk főzik a legjobb pálinkát, és ez nem is nagy tévedés, hiszen ha megnézzük a határon túli magyar településeket, akkor bátran kijelenthető, hogy a vajdasági pálinka minőségi és ízletes. A Pálinkafilm – Extraktum Vitalis című film készítésében segítő alkotótársam a magyarországi silány pálinkák miatt csak a film készítése közben kezdett el komolyabban megismerkedni ezzel a nedűvel, hiszen Vajdaságban tényleg más a kínálat. A Matuskában szereplő Bozsik Péternek van egy Pálinka-enciklopédiája, ami nekem nagyon tetszett, és idővel összeállt az egész. Minden menet közben formálódott.

Tudom, hogy sok mindentől függ, de mégis, mennyit dolgoztál a két egész estés filmeden?

– Mindkettő megszületéséhez öt évre volt szükség, de ehhez hozzá kell tenni, hogy mindenki ingyen és a szabadidejében dolgozott a filmeken. Lényeges az, hogy pihentessük a filmet egy nagyobb munkafázis után, érdemes 1-2 hónapig rá sem nézni.

Melyik a filmezés legkedvesebb és a legnehezebb része a számodra?

– Talán a forgatást szeretem a leginkább, jó érzés kimenni a szereplőkhöz, és felvenni az anyagot. A legnehezebbnek az operatőri munkát mondanám, de ez is attól függ, hogy van-e segítségem vagy nincs, és hogy milyen körülmények között dolgozunk.

Jelenleg mit szeretnél megfilmesíteni?

– Készül egy film, amelyben a muskátlizene, vagyis a sógorizmus kerül a boncasztalra. Ez a téma valójában mindenkit érint. A film bemutatja a bánáti és a bácskai muskátlizenészeket és azokat, akik a mulatós zenét hallgatják. Megpróbáljuk informatívvá és szórakoztatóvá tenni azt a világot, ami a vajdasági magyarság kulturális örökségének velejét jelenti. Nem tagadhatjuk, hogy innen származik ez a műfaj. Lagzi Lajcsi sem hízhatott volna meg, ha nincs a muskátlizene.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Gazsó Orsolya
Hátsó oldal: www.exitfest.org
Ne váljunk kompóttá! Sosincs késő új célokat kitűzni magunk elé. Itt vagyunk március elején, új hónap, új kihívások, ú...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Tanurdžić-palota nyáron
Ha a falak beszélni tudnának 9. Újvidék épületeinek története Donka Stančić könyve alapján

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Turi Orsi
„Szeretem a kihívásokat” Lavró Róbert vagyok. Sziváci. Segítőkész. Magabiztos. Precíz. Kitartó. Sportos. Művészet- és szín...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A kép forrása: www.teachermagazine.com.au
Jogi Kar, te drága! DAY 133: KARRIER VS. HÁZASSÁG

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Választójog, egyenlőség és a nőnapi virág Több mint száz éve ünnepeljük a nemzetközi nőnapot.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az egyik leghangulatosabb koncertzenekar
A mi rocklegendánk ELSŐ JELENET – amelyben Norbi azon gondolkodik, vajon a világnak szüksége van-e még egy Atheist R...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Szász Csongor
A muskátlizene és a pálinka őszintesége Áramszünet, Eltörött a hegedűm, Matuska, Pálinkafilm-Extraktum Vitalis.

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Áldás Ron Fricke: Világok arca: Baraka (Baraka) – 1992

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Cézár szerviz közben
Sporhetsztori 69. 69. rész – Ave Cesar!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az ifjú agy tragédiája A sclerosis multiplex

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Évekig úton 1. Interjú egy szerencsés világcsavargóval

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Fellépési lehetőség zenekarok számára a 2019-es Fekete Zajon Nagy sikerrel, szélesre tárt ajtón tért vissza a Fekete Zaj Fesztivál az elmúlt év rendezvényidős...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Izlandi atmoszférikus rock'n'roll a Petőfiben 2017 egyik leghangulatosabb bulija Belgrádban a Sólstafir/Myrkur fellépése volt.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
XII. Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokság 2019. május 18-án szervezik meg a Vajdasági Diák Menedzsment Bajnokságot középiskolás diákok szám...

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Gion Nándor olvasási verseny A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete a középiskolás korosztálynak meghirdeti a Gion Nándor o...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Dévai Zoltán (fotó: Juhász Tamás)
Aki választ: Dévai Zoltán Én vagyok a Dévai Zoli. Újvidéki – zentai. Színész. A kedvencek állandóan változnak, nem lehet ra...

0 Hozzászólás | Bővebben +