Interjú a Fran Palermo frontemberével

A Cinema City szervezet az idei évtől két napos pop-up eseményt indít Cinema Now elnevezéssel október 27-én és 28-án. Az esemény párhuzamosan négy teremben zajlik a kora délutáni óráktól. A délutáni filmbemutatókat beszélgetés követi az alkotókkal, majd az éjszakát hangos rockzene mellett tölthetjük az újvidéki Svilara előtt. Szombat este a hazai E-Play mellett a magyarországi Fran Palermo lesz az éjszakai program sztárvendége, a vasárnap pedig a Repetitor zenei aláfestésével telik.

A Fran Palermo 2011-ben alakult budapesti rock zenekar, urban rock, indie rock, valami olyan, amilyen a mai világ szeretne lenni, lendületes, laza, intelligens, művészi, kozmopolita és örökifjú. Közkedvelt fesztiválzenekar, a budapesti éjszakai élet elmaradhatatlan részesei. Nemrég a Jeoparady című új dalukhoz készítettek videót, amely egyben Hartung Attila FOMO című első nagyjátékfilmje főcímdala. A Cinema Now rendezvénynek köszönhetően október 26-án szombaton este 21 órától nézhetjük meg őket az újvidéki Svilara előtti téren. Az alábbi rövid e-mail beszélgetés a zenekar vezetőjével Henri Gonzoval készült a fellépés apropóján.

A legenda szerint szemtelenül fiatalon kezdtetek zenélni, és azonnal sikerült egy rajongói bázist magatok mögé állítani. Mi volt a titka a korai sikereteknek?

– 15-16 évesen kezdtük a gimiben. Akkoriban mindenki Sum 41 tribute zenekart csinált vagy épp a raszta korszakát élte. Hozzám egyik sem áll igazán közel, és beindult nálam egy zenei felfedező időszak, ami azóta is tart. A korai közönségünk nagyon díjazta, hogy nem azt csináljuk, amit a többiek. Nem illettünk bele az addigi zenés puzzle-be, és ez lett az első sikereink kulcsa.

Kik azok az előadók, akikre felnéztetek akkoriban, és jelenleg is követendő példaként láttok magatok előtt?

– A hazai előadók közül a Kistehén, a Heaven Street Seven, a Péterfy Bori & Love Band és az Erik Sumo. A külföldi előadók közül a korai időszakban a Devotchka, a Beirut, a Fleet Foxes és mások.

A Fran Palermo 2013-ban feloszlott, viszont 2015 óta ismét zenéltek. Szükséges volt a zenekar feloszlása? Különbözik a két korszak egymástól?

– Persze, nagyon erősen különbözik a kettő. 2013-ban költöztem Angliába, és 2015-ben jöttem vissza Londonból. Ekkor vettem fel az első nagylemezt. Az azelőtti Fran Palermo nagyon gyerek volt még. Sokat ért a projekt, míg a pincében tároltuk.

Kilenc tagú a zenekar. Okoz ez nehézséget?

– Persze. Macerás minden próbát összeegyeztetni és drága utaztatni.

Indie folk, jungle rock, afro pop, barokk pop, vagabond rock! Sok laikus számára semmit sem mondanak ezek a meghatározások, viszont a leggyakrabban ezeket a jelzőket aggatják rátok. Te hogyan írnád le a zenéteket? Miként győznél meg valakit arról, hogy elmenjen a fellépésetekre?

– Ha taxival megyek egy fellépésre, mindig megkérdezik, hogy mit játszunk. Azt szoktam mondani, hogy egy kilenctagú fiatal indie-rock and roll banda szörfös gitársounddal, fúvósokkal, kongával és fülbemászó dallamokkal. Ilyesmi...

Dalszövegeitekben a kezdetektől az angol nyelvet részesítitek előnyben. Mennyire jelent ez piaci előnyt, illetve hátrányt?

– Hátrányt jelent, hogy konkrétan emiatt évek óta nem játszik minket például a Petőfi Rádió. Előny, hogy amúgy mindenki tud már angolul, és a világon bárhol fel lehet lépni vele. Van spanyol dalunk is, és néha magyarul is játszunk. Azért nyomjuk angolul, mert a kezdetekkor angol szövegek inspiráltak, másrészt sokan jártunk nulladikba, ahol az angolt heti 12 órában kaptuk, szóval gyakorlásnak is jó volt.

Mennyire tartjátok a Fran Palermót a jelenlegi a Magyarországi pop-piac szerves részének?

– Az underground „pop-piacon” egész jól elvagyunk, de reméljük, hogy lesz ez még jobb is. A generációnkban szépen kirajzolódott a figyelemre méltó zenekarok listája, és örülünk, hogy a legjobbak között szerepelünk és a legexportképesebbnek is szoktak nevezni bennünket.

Mi a véleményetek a magyarországi popzene jelenlegi helyzetéről?

– Elkeserítő. Ízléstelen, primitív zenékkel van tele a média. Rengeteg előadó és rádió kifejezetten népbutító hatással van a közönségre, ami számunkra megvetni való. Néha hallgatjuk a rádiót, és nem hisszük el, hogyan képesek a mostani nagy „rap” és pop előadók ilyen rossz szövegeket írni. Ugyanakkor az underground fiatal indie közeg egy nagyon szép korszakát tapasztalhatjuk meg a magunk kis buborékjában.

Évek óta rendszeres fellépői vagytok a Sziget Fesztiválnak. Ti hogyan élitek meg Európa (elvileg) legrangosabb zenei eseményét?

– A Sziget Fesztiválra mi már későn érkeztünk. A Sziget már rég nem a helybeli előadókról és közönségről szól. A Sziget olyanokról szól mint Lana del Rey vagy Snoop Dogg. Szerencsére a tánctér tele volt, amikor mi felléptünk, de tízszer akkora figyelmet kapnak a külföldiek mint a hazaiak. Mi igazán jó saját közönséget nem ott tapasztaltunk, hanem a Bánkitón, a Kolorádón meg hasonló rendezvényeken.

Sikeres zenekar vagytok. Milyen receptet tudnátok ajánlani a kezdő zenekaroknak?

– Írjanak jó zenét. Ha jó a zene, van karizma és elmennek egy olyan tehetségkutatóra, mint a Kikeltető, akkor hamar meg fogják kapni a kezdőlöketet.

Október 26-án a Cinema Now rendezvény keretein belül léptek fel Újvidéken. Jártatok már Szerbiában? Ismeritek a Szerbiai zenei mezőnyt?

– Nyáron voltunk a Dev9t fesztiválon Belgrádban. Egy nagyon érdekes, kicsit Burning Man-szerű fesztivál volt ez. Sokat nem láttunk a városból. Összességében nagyon jó hangulatú volt. A zenei mezőnyt nem igazán ismerjük.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

– Nemrég tértünk vissza Seoulból, ahol koncertezni voltunk a zenekarral. Újvidék után november elsején Budapesten lesz egy nagykoncertünk, azután pedig Londonba készülünk felvenni az új lemezt.

A Fran Palermo a facebookon

A Cinema Now a facebookon

Részletes program

Képgaléria: