:

Vallásszabadság

:

A vallásszabadság egyszerűen fogalmazva annyit jelent, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja azt a vallást, amelyik számára a legtöbbet tudja nyújtani, ebbe nincs senkinek semmiféle beleszólása, és senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés azért, mert valamelyik vallás mellett foglal állást. A szabad vallásgyakorláshoz mindenkinek joga van, és ezt mindenkinek tiszteletben is kell tartania.

Ebbe nemcsak az tartozik bele, hogy aki katolikus, az szentmisére járhat, de az is, hogy mások előtt hirdetheti a hitét, és megpróbálhatja elmagyarázni nekik, miért lenne jó, ha ők is csatlakoznának. Persze a korlátai ennek a szabadságjognak is megvannak, hiszen mások személyiségi jogait a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva sem szabad megsérteni.

Bár a szó szoros értelmében nem vallás, de az ateizmusra is ugyanezek a szabályok vonatkoznak, éppen ezért talán szerencsésebb a világnézetek szabadságáról beszélni. A vallásszabadság tekintetében tehát a vallás fogalmát sokkal tágabban kell értelmezni, mint a mindennapi nyelvhasználat során. Hiszen egy ateista sosem mondaná, hogy ő vallásos – mégis ugyanúgy hirdetheti és terjesztheti az eszméit és a világnézeti meggyőződéseit, mint bármelyik keresztény vagy iszlám szomszédja. A vallásszabadság alatt tehát azoknak a világnézeti eszméknek a szabad megválasztását értjük, amelyek a világmindenség eredetére és/vagy céljára vonatkoznak. Ilyen az is, hogy Isten teremtett minket, az is, hogy a nagy bumm során létrejött atomokból keletkeztünk a merő véletlennek köszönhetően, de akár az is, hogy valójában egy szimulációban élünk, és az általunk ismert világ nem is valódi, vagy hogy zöld marslakók raktak minket össze sárból meg egy kis csillagporból.

A szabad vallásgyakorlást általában nem az ismerőseinktől kell félteni, hanem az államtól. A középkori Európában például nemigen létezett a vallásszabadság, ott mindenkinek kereszténynek kellett lennie. A boszorkányokat a sátán megtestesítőinek tartották, így őket üldözték, a távoli vidékek bennszülöttjeit tudatlannak gondolták, akiket fel kellett világosítani, és meg kellett téríteni, aki pedig szabad hitet hirdetett, arra azt mondták, eretnek.

vallás

A vallásszabadság többféleképpen is sérülhet. Ilyen például a vallásüldözés, amikor az egyik vallást kötelezővé teszik, és mindenkit megbüntetnek, aki más vallást gyakorol. De ilyen az is, amikor egy államban mindenféle vallást betiltanak, és a racionalizmust, a tudományos világnézetet és ezzel együtt az ateizmust teszik kötelezővé.

A vallás és az állam sokáig erősen összefonódott, és ez csak később kezdett szétválni. Ma már jószerével elképzelhetetlen, hogy ne választott képviselők, hanem papok hozzák meg a társadalmi együttélés szabályait. Ebbe a folyamatba illeszkedik az is, hogy az állami iskolákban nem lehet kötelezővé tenni egyik vallás gyakorlását sem. Nem kötelezhetők például arra a tanulók, hogy vasárnaponként misére járjanak, de azt sem engedheti meg magának egy állami fenntartású iskola, hogy imádkozásra vagy vallási jelképek viselésére kötelezze a tanulóit. Országonként változó, hogy mennyire alapos az iskola és a vallás szétválasztása. Van, ahol a tanároknak és a diákoknak egyaránt tilos bármiféle vallási jelkép használata, például a nyakukban lógó láncon nem függhet kereszt.

A szabad vallásgyakorlás azt is jelenti, hogy senkit nem lehet megkülönböztetni azon az alapon, hogy milyen istenben hisz vagy nem hisz. Így például egy felvételin vagy egy állásinterjún nem kerülhet hátrányba az, aki az interjúztatókkal ellentétes nézeteket vall. A gyakorlatban ezt nagyon nehéz megakadályozni, hiszen nincs az a munkáltató, aki nyíltan megmondaná, hogy vallási alapon választott a két jelölt közül.

Mivel a vallás az ember egyik legszemélyesebb magánügye, ezért érthető, hogy nem szívesen engedjük az államnak (meg senki másnak), hogy beleszóljon. Hiszen az, hogy milyen istenben hiszek, illetve hiszek-e egyáltalán istenben, alapvetően meghatározza a személyiségemet. Például mielőtt csokit lopok a boltból, elgondolkozhatok rajta, hogy mit fog szólni ehhez az én istenem (vagy adott esetben isteneim), büszkék lesznek-e vagy megharagudnak, mivel fognak büntetni, aztán ehhez mérten eldöntöm, tényleg ellopom-e azt a csokit. A világnézeti különbségek természetesen ennél sokkal nagyobb horderejű dolgokban ütköznek ki igazán, elég csak olyan megosztó kérdésekre gondolni, mint az abortusz vagy az eutanázia.

vallás

Legtöbbünk a Ki vagyok én? kérdésre is olyan választ ad, ami magában foglalja a vallási hovatartozásunkat is. A legtöbb keresztény számára fontos a saját kereszténysége, mint ahogy az ateisták is büszkék az ateista mivoltukra. Így aztán a hit és a vallás olyan elválaszthatatlan részei a személyiségünknek, hogy tényleg nem csoda, ha igényünk van arra, hogy megvédjük a szabadságát.

Ennek ellenére a szabad vallásgyakorlás sem teljesen korlátlan: éppen addig lehet gyakorolni a vallásszabadságot, míg mások jogait meg nem sértjük vele.

Az például rendben van, ha valaki templomba jár. Azzal sincs semmi baj, ha valakit éppen a parkban ér a déli harangszó, ezért ott térdel le, Allahot imádva. És még a krisnások is gond nélkül leszólíthatnak bárkit az utcán, hogy a világnézetükről beszélgessenek vele. De az már nincs rendben, ha ugyanezek az emberek bármelyik vallási közösség tagjai elleni erőszakra buzdítanak, vagy gyűlöletet szítanak mások ellen, mint ahogy az is problémás, ha kényszerrel érik el, hogy mások is csatlakozzanak hozzájuk.

Amikor a vallásszabadságról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy mi mindent tehetünk meg vallásos meggyőződésből. Valójában azonban ide tartozik az is, hogy semmit sem muszáj megtennünk. Az istenhitünket firtató kérdésekre nem muszáj válaszolnunk, sőt vannak helyzetek, amikor ilyen kérdést fel sem tehetnek nekünk (mint például az előbb már említett felvételi vagy állásinterjú). Ha nem akarunk részt venni egy vallásos szertartáson, akkor arra nem kényszeríthet minket senki. Ez azt is jelenti, hogy hiába megy el mindenki más az istentiszteletre, semmiféle negatív következménye nem lehet annak, ha valaki erre a lehetőségre nemet mond. Nem véletlen, hogy a hittan csak választható tantárgy a polgári nevelés mellett – ha ez nem így lenne, az sértené a vallásszabadságot, hiszen sok tanulót kényszerítene arra, hogy vallásos oktatásban vegyen részt, a meggyőződése ellenére.

A vallásszabadságunkhoz nagyon is érdemes ragaszkodnunk. Nem is elsősorban azért, mert annyit számítana a személyes meggyőződésünk, hanem inkább azért, mert nekünk magunknak rengeteget számít; része az önmeghatározásunknak, a személyiségünknek, az énképünknek. Így aztán a vallásszabadság jelentősége kétségbevonhatatlan.

vallás

EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA

18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Hátsó oldal: Topolya a részletekben lakozik– Andrej Krulj
A vérengző állatvédőkről Magatok elé tudjátok képzelni azt a jelenetet, ahogy lelkes állatvédők falkába gyűlnek, és megtám...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Felvilágosodás? A Kitömött barbár és a Black Lives Matter

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„Tenni kell a jövőnkért” A nevem Turkály Emma. Doroszlón élek, itt végeztem el az általános iskolát.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: thetechlawyered.com
Jogi Kar, te drága! DAY 278: AZ ÚJ KÖNYV

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Vallásszabadság A vallásszabadság egyszerűen fogalmazva annyit jelent, hogy mindenki szabadon gyakorolhatja azt a...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Type O Negative (Type O Negative Official Instagram)
Eltemetett legendák 1. Peter Steele és a Type O Negative

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Fenséges zenei gyötrődések Anguish Sublime: Maelstorm Imperium. Silent Watcher Records

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Érdekes zene kíváncsi embereknek
Kitör a szavak börtönéből Trottel: A Talayapa project – 2020

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az autóversenyek királykategóriája Formula 1: Hajsza a túlélésért (2019)

0 Hozzászólás | Bővebben +
MOLNAR EDVARD: Fotók: Molnár Edvárd
A lovat Mercedesre cserélni Ha a dugiszalonna munkásszállón töltött életéről szólna az előadás, akkor ugyancsak rövid lenne, ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Füstölés katonás rendben
Sporhetsztori 95. 95. rész – Pisztrángpástétom

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Alvás egy kicsit másként Az idei év előző cikkeiben az alvási rendellenességekkel, valamint a kontinensek közötti utazás o...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Mosjøen és a zöld fal
Skandináv horror, kicsit másképp Van az a rettenetes filmes klisé, amikor a magát szorult helyzetbe keverő fiatal társaság nagyon ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Molnár Edvárd (fotó: Bezzeg Gyula)
Aki választ: Molnár Edvárd Molnár Edvárd szabadkai fotográfus (fény, kép, ész) vagyok. Színház, jazz, sajtó, szubjektív való...

0 Hozzászólás | Bővebben +