Akármerre fordulunk, az egészséges életmód fontosságára hívják fel a figyelmünket. A klasszikus médiumok, mint amilyen a rádió, a tévé és a különféle nyomtatott sajtótermékek, rendszeresen emlékeztetnek bennünket, külön rovatokat, műsorokat szentelnek a témának, és a világhálón is újra és újra szembejönnek velünk azok a cikkek vagy azok a tanácsadók, megmondó emberek, akik az egészséges életmódra akarnak megtanítani bennünket, s teszik mindezt úgy is, hogy nem követjük egyik vagy másik oldalukat. A figyelmeztetés mindig, mindenhol megtalál bennünket. Még a telefonjaink gyári beállításaival is képesek arra, hogy figyelemmel kísérjék azt, vajon eleget mozgunk-e, és ha esetleg úgy ítéli meg, hogy nem, folyamatosan rákérdez, hogy miért nem tesszük azt, és időnként feldob egy-egy életbölcsességet a mozgás fontosságáról, vagy éppen az iránt érdeklődik, hogy nem szeretnénk-e magasabb számot beállítani a lépésszámlálóban, hogy nagyobb legyen a kihívás, és ezáltal a sikerélmény, ha azt teljesíted, hogy ily módon is serkentsen a mozgásra. Szóval, ha szeretnénk, ha nem, akkor is elkezdjük figyelni az imént említett lépésszámlálót, hogy ma meglett-e a 10 000 lépés, vagy ha nem, mennyi hiányzik még, vajon tegyünk-e még egy kört a ház vagy éppen a lakótömb körül, esetleg több lépésre van szükség az áhított cél eléréséig, és akkor a buszozás vagy taxizás helyett inkább gyalog menjünk-e haza, egy kis sikerélmény reményében.

Persze szükség is van arra, hogy sikerélményhez kössük az egészséges életmódhoz való hozzászokást, mert a tudat, hogy ezzel kitartóbbak leszünk és ellenállóbbak a betegségekkel szemben, és egy csomó súlyosabb következményekkel járó rendellenességet is meg tudunk előzni, szóval mindennek tudása sem biztos, hogy rávenne bennünket egy kis sétára. De ha a telefonunk a 10 000 lépés megtétele után gratulál, sőt még egy virtuális serleget is átnyújt nekünk – nahát akkor tegyünk már meg még egy kört, nem igaz?.. Sajnos azonban (vagy talán hála istennek) a telefonok azt még nem tudják ellenőrizni, hogy mennyi zöldséget és gyümölcsöt, és ezzel szemben mennyi csipszet, nutellát fogyasztunk. Még ha telepítettünk is egy olyan alkalmazást a telefonunkra, ami a bevitt táplálék alapján kiszámolja az elfogyasztott kalóriákat, az sem ellenőrzi a tényleges bevitelt – azt számolja, amit elárulunk neki, bemondásra elhiszi, hogy én ma ezt meg azt ettem, és ennek alapján fog gratulálni, vagy éppen megcsóválja képzeletbeli fejét, és figyelmeztet, hogy ez túl sok kalória, túl sok édesség és túl kevés zöld, túl kevés idényjellegű zöldség és gyümölcs. Apropó, idényjellegű termények – a március a mindenféle idényjellegű zöldségfélék jegyében telik, amire szüksége is van a szervezetünknek így, tél végén. Szóval irány a piac (gyalog!), és zöldségeket a kosárba, onnan pedig a tányérra. Immunerősítés rulez!

Képgaléria: