A nyár közeledtével várhatóan újra egyre nagyobb érdeklődés fog mutatkozni a külföldi kirándulások és nyaralások iránt, így nem meglepő, hogy a vízi sportok is előtérbe kerülnek majd a forró hónapokban. Hazánkban korlátozottak a lehetőségek az extrém vízi sportok élvezésére, de aki egyszer betekintést nyer a mélyvízi búvárkodás rejtélyeibe, lépten-nyomon keresni fogja az alkalmat egy újabb merülés megszervezésére.
A SCUBA (ang. – Self-Contained Underwater Breathing Apparatus) búvárkodás az extrém sportok csoportjába tartozó tevékenység, amelynek már az angol elnevezése is az autonóm búvárfelszerelés használatára utal a víz felszíne alá történő merülés során. Mélyvízi merüléssel lehetséges foglalkozni hadi, ipari, illetve természettudományos célokból, az elmúlt évtizedben azonban a rekreációs célból való merülés vált a legnépszerűbbé. Ezen tevékenység alkalmával a búvár a víz felszíne alá merül megfelelő felszerelés alkalmazásával, és a mélyben töltött idő alatt a felszereléshez tartozó palackból jut levegőhöz a regulátor nevű készülék segítségével. A rekreációs célból történő merülés időtartama megközelítőleg 30–40 perc, a mélység növelésével azonban arányosan csökken a biztonságosan mélyben töltött idő hossza is. A búvárkodás során elért mélység a tereptől függően változik, de az esetek többségében 10 és 30 méter között mozog.
A búvárkodás során a búvár szervezetében számos élettani változás játszódik le, amelyek megértéséhez elengedhetetlen néhány fizikai törvényszerűség ismerése. Tudjuk, hogy a mélység növelésével arányosan növekszik a környező nyomás is, ami szárazföldön 1 bart tesz ki. Minden 10 méter mélységnövelés során az 1 bar nyomáshoz még egy bar nyomás hozzáadódik, így például 20 méter mélyen a nyomás 3 bar lesz. Ugyanez a törvényszerűség érvényes a palackban levő gázkeverékre is – vagyis a búvár által belélegzett levegő egyre sűrűsödik.
Az említett nyomáskülönbségek állnak a búvárkodás alkalmával fellépő leggyakoribb sérülés hátterében, ami nem más, mint a dekompressziós betegség. Ez a sérülés akkor következik be, amikor a merülés végén a búvár fokozatosság nélkül, gyorsan halad a víz felszíne felé. A már említett magas környező nyomás miatt a belélegzett gázok feloldódnak a búvár vérében, amíg ő a mélyben tartózkodik, s a hirtelen bekövetkező nyomáscsökkenés miatt ezek a gázok buborékká alakulnak, és elzárhatják a vérereket. Ilyenkor beszélünk dekompressziós betegségről.
Nagyon fontos figyelni arra, hogy a búvár betartsa az előírt dekompressziós megállásokat, vagyis a felszín felé haladva minden három méteren legalább három percig tartó megállót tartson. Ezek a megállók azért szükségesek, mert ilyenkor a búvár a tüdőn keresztül kilélegzi a vérben oldott gázokat, így azok a további mélységcsökkenés alkalmával nem alakulnak buborékokká, és nem gátolják a vérkeringést.
Ha a dekompressziós sérülés bekövetkezik, fontos minél előbb észrevenni, és reagálni a kialakult helyzetre. Ennek a betegségnek több fajtája ismert, attól függően, hogy melyik szervek érintettek. Legkevésbé veszélyes formaként ismert a bőrt érintő elváltozás, ez viszketéssel, elszíneződéssel, kiütésekkel jellemezhető. Ennél súlyosabb klinikai képet okoz az ízületeket és izmokat károsító forma, amikor a gázgömbök a fájdalommentes mozgást gátolják. A központi idegrendszert érintő sérülést szédülés, fejfájás, hányinger, gyengeség, majd súlyosabb esetben bénulás jellemzi. Dekompressziós betegségre gyanakodva mielőbb cselekedni kell. Az egyetlen ez ideig elfogadott hatékony gyógymód az emelkedett környező nyomás állapotának a visszaállítása, így a buborékok újra feloldódnak a vérben, majd pedig a nyomás fokozatos csökkentése orvosi felügyelet mellett. Erre a folyamatra hiperbárikus kamrában van lehetőség. Fontos megemlíteni, hogy mélyvízi búvárkodást követően 12, lehetőség szerint 24 órán belül szigorúan tilos légi járművel utazni.
Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a búvárkodás egy teljesen más közeghez való alkalmazkodást jelent, így a mélyben töltött idő alatt az ott uralkodó feltételek szerint kell viselkedni. A környező nyomásra való figyelés csak egy a sok új és ismeretlen tényező közül. Mégis, aki egyszer betekintést nyer a víz alatti világ csodáiba, következő alkalommal is vállalni fogja a kockázatot!
0 Hozzászólás
Szólj hozzá