A mondás szerint ha nem lenne utolsó pillanat, talán semmi sem készülne el. Van benne valami, hisz amíg az ember nem érzi úgy, hogy muszáj elkészítenie, megcsinálnia az elkészítenivalót, a megcsinálnivalót, addig talán nem is fog hozzá. Hajlamosak vagyunk arra, hogy halogassuk a munka elkezdését, halogatjuk a dolgokat, amíg csak lehet. Aztán meg... Aztán meg kapkodunk, naná, mi mást is csinálnánk, mert itt már felütötte a fejét a muszáj, ilyenkor már kötelességszaga van mindennek, és nincs mese, csinálni kell. Amennyiben az eddigiek során magatokon is megtapasztaltátok az imént olvasottakat, megnyugodhattok, nem kell aggódnotok, más is járt már így, azokat pedig, akik még csak nem is tudják, miről beszélek, nem tudom megnyugtatni, legfeljebb csak úgy, hogy nyugi, ti is meg fogjátok tapasztalni. Nincs ember, aki ezt ki tudná kerülni, ez az emberiség genetikai kódjának mélyén nyugszik, mint amolyan kis ördög, aki folyamatosan csak halogat, halogat, halogat.

Lassan itt a tanév vége. Aki olyan szerencsésnek mondhatja magát, hogy ezekben a koronavírusos, járványos időkben iskolába járhatott, annak minden bizonnyal lesz mit mesélnie a gyerekeinek, unokáinak, de még a szüleinek, nagyszüleinek is, mert nem mindennapi élményben volt része, maszkban a tanteremben, a folyosókon, ezt még háborús időben sem lehet megélni, plusz az online oktatás, vagyis a félig-meddig online oktatás, a tanórák tévén keresztül történő figyelemmel kísérése, mind-mind különlegességnek számít, és minden bizonnyal egy élmény volt azoknak, akik részt vettek benne – habár az is igaz, hogy sokakban felmerül a gondolat, hogy ha egyszer kórházba kerül, ne olyan orvos lássa el, aki a Covid ideje alatt szerezte a diplomáját. No de az iskola kapcsán nem is erről szerettem volna szót ejteni, hanem arról, hogy a tanulásban is érvényes a jelen vezércikk elején olvasható jelenség, mert a tanulásban is hajlamosak vagyunk a halogatásra, vagyis június elején szakad minden a nyakunkba, a muszáj és a kell is ilyenkor bukkan fel, és nincs mese, teljesíteni kell. Ha nem lenne június, diákjaink is sokkal kevesebbet tanulnának meg, mert a muszáj és a kell nagy úr tud lenni...

De hál'istennek, örömteli hírekkel is szolgálhatunk, az a szóbeszéd járja ugyanis, hogy az idei nyáron nem maradunk fesztiválok nélkül, szóval kitartás, és a kell és a muszáj után a nap is kisüt, eskü!

Képgaléria: