:

Élni és élni hagyni

:

Mik azok az emberi jogok?

Az emberi jogokról mindenki hallott már, mégis kevesen tudnák egyértelműen meghatározni, hogy pontosan mit is jelentenek. Ez egyrészt azért van, mert a definíciók valóban nem egyértelműek és megmásíthatatlanok, másrészt pedig azért, mert az iskolában a másodfokú egyenletek és a több száz éve vívott forradalmak rejtelmeibe történő belemerülés mellett már nem nagyon jut idő arra, hogy valaki elmagyarázza a diákoknak, mik is azok az emberi jogok, kit és milyen alapon illetnek meg, és hogyan értelmezhetők.

Az emberi jogok nem egyik pillanatról a másikra jelentek meg, hanem hosszabb idő alatt, folyamatosan alakultak ki. Az „ember” helyett először csupán a felnőtt, fehér, keresztény férfit illették meg. A jogok fokozatosan terjedtek ki más embercsoportokra is: feketékre, nőkre, gyerekekre, más vallásúakra. Időközben maguk a jogok is kiterjedtek: míg kezdetben a törvény előtti egyenlőség és az élethez való jog is modern gondolatnak számított, később megjelent a tanuláshoz, művelődéshez való jog is. A Függetlenségi nyilatkozat és a francia forradalom már a 18. század végén deklarált bizonyos emberi jogokat, a németek a szociális jogok tekintetében jeleskedtek, a tanszabadság és a kulturális jogok megléte pedig a közép-európai államok tevékenységének köszönhető. A második világháború borzalmai is sürgették egy nemzetközi lépés megtételét. Az ENSZ végül 1948-ban meghozta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amelyben kimondta: az emberi jogok kivétel nélkül minden embert egyformán megilletnek.

Maga a fogalom viszonylag egyszerűnek tűnik: az emberi jogok azok a jogok, amelyek minden embert megilletnek, egyéb tulajdonságaitól teljesen függetlenül. Eközben mégis bonyolult, hiszen ki az ember, és miért illetik meg ezek a jogok? Hiába hangoztatjuk, hogy az emberi jogok mindenkit megilletnek, ha közben nem is vagyunk tisztában azzal, mi tesz bennünket emberré, tehát ki is az a mindenki. Ez alapjában véve egy megválaszolatlan (és valószínűleg megválaszolhatatlan) kérdés, csak közelíthetünk valamihez, amiről úgy gondoljuk, hogy az jó.

Például emberi jogi szempontból embernek számít-e a kegyetlen sorozatgyilkos, aki éppen ítéletre vár? A jelenlegi európai álláspont szerint igen, nem véletlenül nincs halálbüntetés az Európai Unióban. A közvélemény persze időről időre felhozza, hogy aki öl, az ezzel a tettével mintegy lemond a jogairól, hát mi se bánjunk vele kesztyűs kézzel, irány a halálsor. Még ennél is sokkal nehezebb dönteni a meg nem született magzat jogairól: élet az, vagy csak egy nagy rakás sejt egy kupacban? Mert ha egy élő emberről van szó, akkor vajmi keveset ér az élethez való jogával szemben a nők saját testük fölötti önrendelkezési joga. De ha csak egy sejtcsoportnak látjuk, akkor meg milyen alapon korlátozza az állam az abortuszt? Valószínűleg közelebb járnánk a kérdés megválaszolásához, ha először sikerülne egyértelmű, pontos és megkérdőjelezhetetlen definíciót találni arra, hogy egyáltalán mi az élet, de hát ez is csak nézőpont kérdése.

Ha túl is lépünk az emberi lét meghatározhatatlanságának a problémáján, akkor újabb akadályokba ütközünk: miért csak az ember? Mi legyen a majmokkal, a kutyákkal, a delfinekkel? Velük azt csinálunk, amit csak akarunk, pusztán azért, mert másik fajhoz tartoznak? Peter Singer ausztrál filozófus szerint ez nem más, mint a rasszizmus egy formája; ha fölháborodunk azon, hogy a más bőrszínűek a diszkrimináció áldozatai, akkor a disznóvágás ellen miért nem emelünk szót? Persze semmi sem olyan szép, mint ahogy első ránézésre tűnik: Singer szerint a már megszületett, súlyosan fogyatékos újszülötteket egyszerűen eutanáziával meg szabad ölni. A fogyatékkal élők érdekvédelmi csoportjai ezen jogosan fölháborodtak: hogyan is érhetne többet egy majom élete, mint egy beteg gyereké?

human rights

Fölmerül az a kérdés is, hogy miért, milyen alapon jár nekünk bármiféle jog. Figyelembe véve az elképzeléseinket a sötét középkornak az ember mint egyén jogaihoz való hozzáállásáról, talán kicsit hihetetlen, hogy az emberi jogok a középkorból eredeztethetők. A kereszténység ugyanis már akkor megfogalmazta, hogy isten előtt minden ember egyenlő. Ez persze nem akadályozta meg őket a keresztes hadjáratok lefolytatásában, de azért mégiscsak nyújtott egyfajta alapot annak, amit ma emberi jogokként ismerünk.

A kérdés tehát az, hogy hogyan is vagyunk mi jogosultak minderre. Pusztán azért, mert embernek születtünk? Ebben az esetben minden egyes emberi lényt megilletnek a nyilatkozatban fölsorolt jogok, kizárólag abból adódóan, hogy biológiailag embernek született. Ez így szépen hangzik, és első hallásra könnyű vele egyetérteni, de mint mindennek, ennek is vannak következményei. Ha az emberi jogok alapja a biológia, akkor a legutolsó kis kínai falu lakosságának ugyanúgy joga van mindarra, amire nekünk. Mivel azonban ők egy olyan államban élnek, amely mindezeket a jogokat nem biztosítja számukra, így ők ezen jogaiktól megfosztva kénytelenek leélni az életüket. Biztosan sokan vannak olyanok is köztük, akik sosem hallottak még az emberi jogokról, és fogalmuk sincs róla, hogy joguk van, mondjuk, olyan foglalkozást űzni, amilyet szeretnének. Az is könnyen lehet, hogy sokan közülük nevetségesnek tartanák ezt az ötletet. És itt jövünk a képbe mi, művelt, nyugati, fehér emberek: rájuk erőszakolhatjuk-e az emberi jogokat? Harcolhatunk-e az ő érdekükben az ő államukkal szemben? Jogunk van-e megmondani nekik, hogy milyen jogoknak kell őket megilletniük?

A másik elképzelés az, hogy az emberi jogok a kultúrától függenek. A nyugati társadalom a keresztény-zsidó értékeken alapszik, ebből származnak az emberi jogok is, melyeknek így megvan a létjogosultságuk. A kínai falu lakossága másik társadalomban élte meg az elmúlt pár ezer év eseményeit, más a kultúrájuk, így teljesen értelmetlen az emberi jogok nevében rájuk erőszakolni a saját értékrendszerünket. Ne is törődjünk vele tehát, ha a világ egy másik részén tízéves lányokat házasságra kényszerítenek? Hiszen az nem a mi dolgunk...

human rights

És még egy dolgot figyelembe kell vennünk, amikor arról beszélünk, hogy emberi létünkből következően bizonyos jogok megilletnek minket: mi van akkor, ha ezek a jogok összeütközésbe kerülnek egymással? A már említett abortuszkérdés mellett ilyen az is, amikor például a szabadságjogok mértékéről próbálunk dönteni. Senkit nem lehet szabad vallásgyakorlásában akadályozni, ugyanakkor kritizálni szabad, hiszen a szabad véleménynyilvánítás szintén egy alapvető emberi jog. De hol a határ a kritika és az akadályozás között? Hol a határ aközött, hogy szabadon gyakorlom a vallásomat, és aközött, hogy ezzel már mások jogait sértem – például a nyugodt és békés környezethez való jogot, ha a vallásom éppen vasárnap reggeli hangoskodással jár? Az általános vélekedés az, hogy addig van jogom valamire, amíg ezzel mások hasonló jogát nem sértem meg. A szabadságom korlátja tehát mások hasonló mértékű szabadsága. De akkor fölmerül a kérdés, hogy van-e fontossági sorrendje az emberi jogoknak? Mi a fontosabb: a tulajdonhoz vagy az élethez való jog? Ha az utóbbi, akkor nyilvánvalóan nincsen jogom agyonlőni a telkemre belopakodó betörőt, ha azonban a kettő egyforma súllyal esik latba, abból már könnyen levezethető ennek az ellenkezője.

Az emberi jogok esete tehát távolról sem nevezhető egyszerűnek: ki az ember, miért éppen ezek a jogok illetik meg, milyen mértékben, és mennyire szabad erőszakosan megkövetelni, hogy ezek a jogok minden embert egyformán megillessenek? Egyértelmű válasz nincs ezekre a kérdésekre, de az fontos, hogy mint európai állampolgárok tisztában legyünk a minket megillető jogokkal. Wass Albert azt írta, az egyetlen igazi jogunk ezen a világon az, hogy békében élhessünk, John Lennon szerint pedig szereteten kívül amúgy sincs szükségünk semmire. Az ENSZ náluk kissé bonyolultabban fogalmaz, de a lényeg ugyanaz: élj, és élni hagyj.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Szerda Zsófi. Hátsó borító: Berkes Miklós
Back to normal. Esetleg Machine Head. Szeptember elején minden bizonnyal mindenki valahogy két tűz között érzi magát.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Egyetemválasztó - El tudsz lopni egy egész vasutat? Állsz az ajtóban, nagy bőrönddel a kezedben.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Élni és élni hagyni Mik azok az emberi jogok?

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A fesztivál helyszíne madártávlatból
Ismét volt egy VOLT Ha nyár, akkor fesztivál, ez a nagy, sokszor és sokat hangoztatott igazság.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fesztiváli látkép
Miért maradnék én itthon, ha el tudok jutni a Csehekhez? Emlékek a XX. Brutal Assault fesztiválról, és a számára otthont nyújtó Jaromer városkáról, ahol s...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Terminátor – Genisys (2015) Gyermekkorom egyik kedvenc filmje a Terminátor.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A bor ... a Tanyaszínház 2015-ös haknija

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
1901-es évjáratú bort iszogattunk Kavillón A Tanyaszínház 2015-ös előadása mámorítóra sikeredett

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Ők ketten őrizhetik egy évig a vándorserleget
Kerek szám, kerek labda Ugyanúgy, mint nemrégiben a Budapest melletti Forma 1-es kanyarrengetegben, a Zenta melletti üdül...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A leves hozzávalóinak egy része
Sporhetsztori 10. Tizedik rész – Gondolatok a Gazpacho mellől

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Amiről szó van. Az Ezüst pavilon
Levelek Japánból 20. 20. rész - Ezüst pavilon

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Creepy Pferd – de már barátok vagyunk
Egy au pair naplójából 1. Minden kezdet nehéz

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Egy-egy pillanatra bárki képregényhős lehetett
Fesztivál mindenkinek 2015 nyara is bővelkedett fesztiválokban.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Aki választ: Pálfi Ervin 1980. augusztus 24-én születtem Szabadkán, Pálfi Ervin névre hallgatok.

0 Hozzászólás | Bővebben +