Volt idő, amikor Pest és Buda két külön város volt. Ebben az időben Pesten a magyarok kisebbségben voltak. Ráadásul azok a nemesek, akik magyar anyanyelvűek voltak, inkább németül beszéltek, mert az számított előkelőnek. Az ország kormányzása is külföldön zajlott. Idegen katonák védték a számukra idegen országot. Ezt egy maréknyi radikálisan gondolkodó ifjú megunta, és úgy döntöttek, hogy tesznek ellene. A törzshelyükön összegyűltek, és kifundálták, hogy mit is kívánhat a magyar nemzet. Petőfi megírta a Nemzeti dalt, a sajtószabadságot követelő Táncsics Mihályt kiszabadították a börtönből, és kitört a ’48-as forradalom.

A mai Budapesten sétálva meglátogathatjuk azokat a helyeket, ahol a nagy események zajlottak.

Pilvax kávéház

A Pilvax emléktáblája a belváros szívében található. Nem messze tőle, az Astoria mögött építették újra a híres kávéházat, amit ma Pilvax Restaurant néven találhatunk meg. Az 1840-es években a Pilvax kávéház nagy népszerűségnek örvendett a feltörekvő írók, gondolkodók körében. Alkoholos kávét, forralt bort és forró sört szolgáltak fel, és már akkor is biliárdoztak – állítólag Petőfinek és Jókainak is saját biliárddákója volt ott. Ételeket is felszolgáltak, de a szegény írók sokszor csak melegedni és újságot olvasni tértek be a Pilvaxba. Miután Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, a kávéházat átnevezték a Szabadság Csarnokának. Az 1900-as évek elején bontották le.

Nemzeti Múzeum

Viták folynak arról, hogy Petőfi a 12 pontot felolvasta-e a Nemzeti Múzeum lépcsőjén vagy sem, azt viszont biztosan tudhatjuk, hogy több ezren voltak a múzeum kertjében megtartott gyűlésen. A napközben gyártott röplapokat, amelyeken a nép követelései és a Nemzeti dal szerepelt, kiosztották a tömegnek. A Nemzeti Múzeum Magyarország első múzeuma, ami az 1800-as évek elejétől működik. A főépület 1847-ben készült el. A Nemzeti Múzeum a nemzeti szabadság jelképe a mai napig is.

Nemzeti Színház

A Nemzeti Múzeumból átmentek Budára kiszabadítani a raboskodó Táncsicsot. Este a Nemzeti Színházban kérésre Katona Bánk bánját játszották, de az előadást félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Jókai kihirdette, hogy eltörölték a nemesi megszólításokat, kiharcolták a sajtószabadságot, és kitört a forradalom. A Bánk bán zavartalan bemutatója egy héttel későbbre tolódott. Petőfiék Pesten, Kossuth és Széchenyi pedig Bécsben támogatta a magyar szabadságharcot.

És körülbelül így lett a legszentebb, legszabadabb magyar ünnep a március 15-e!

Képgaléria: