Első nemzetközi VR/AR kiállítás és konferencia – Interjú Zlatan Osmanagić fő szervezővel

A virtuális valóság nem új technológia, de a nagyközönség számára csak pár éve vált elérhetővé. Míg a virtuális valóságban tapasztaltak mindenkit lenyűgöznek, maguknak az első generációs eszközöknek csak mérsékelt üzleti sikerük van, elterjedésük sokkal lassabb a vártnál. Szerencsére ez nem tartja vissza a fejlesztéseket, így már a műszaki területeken kívül is sokan meglátták benne a lehetőségeket. Bizonyítja ezt az Újvidéken, november közepén megtartott NSVirtual konferencia, ahova a kultúra, az építészet és a marketing szakértői jöttek bemutatni a technológia gyakorlati felhasználási módjait.

A résztvevők is ezekről a szakterületekről érkeztek, így az előadók igyekeztek rögtön az elején tisztázni az alapvető kifejezések mögötti jelentéseket. A kibővített valóságban (augmented reality, AR) a valódi, mobileszközzel élőben kamerázott képre kerülnek mesterségesen generált részletek, amik követik a kép mozgását. A Pokémon Goval és a hasonló játékokkal népszerűvé vált ez a technológia. A konferencián azonban újságban elhelyezett reklámok keltek életre a telefonom kijelzőjén, és autókereskedők mutatták be a legújabb modelljeiket – amik még nem is érkezhettek meg a szalonokba. A virtuális valóság (virtual reality, VR) szemekre helyezett kijelző (HMD) viseletével teljesen áthelyez bennünket az előre felvett, 360 fokos videó középpontjába vagy a valós időben generált interaktív térbe. Míg a videót akármilyen mobiltelefon le tudja játszani megfelelő, fejre illeszthető adapter segítségével, a virtuális térbeni jelenlét teljes érzetét csak a dedikált eszközök adják át, pl. a HTC Vive vagy az Oculus Rift. Az NSVirtual kiállítói gyártósorok vezérlésének betanítására, valamint lakások belsőépítészeti lehetőségeinek bemutatására használták a virtuális valóságot. A kevert valóság (mixed reality, MR) szintén fejen viselt eszközt feltételez, ám nem zárja ki a valódi világot, hanem interaktív tartalommal egészíti ki azt. Ezeknek a HMD-knek még nincs igazán kiforrott végfelhasználói változatuk, a Microsoft Hololens és a Magic Leap One is csak a tartalomfejlesztőknek készült.

Térségünkben először szerveztek szakmai konferenciát VR/AR technológiákról. Zlatan Osmanagić fiatal okleveles közgazdász (MBA) fő szervezővel beszélgettünk.

Honnan jött a kiállítás ötlete?

– Egy manchesteri egyetemi kollégámmal azon gondolkodtunk 2015-ben, hogyan indíthatnánk saját vállalkozást. Ő akkor még amatőr módszerekkel foglalkozott új interaktív technológiákkal. Elhatároztuk, hogy HTC Vive-t veszünk, talán elsőként rendeltük elő itt Szerbiában. Így kezdtük el közösen kutatni a VR lehetőségeit. Egy évvel később alapítottuk meg a Bom Solutions nevű cégünket, majd két év és tíz sikeres projektum után, több külföldi céggel együttműködve érkeztünk el ide, hogy megszervezhessük a saját konferenciánkat. Az NSVirtual minden munkánk koronája. Szeretnénk megismertetni a hazai közönséget, valamint a piaci szereplőket ezzel a technológiával, hogy ők is a legtöbbet hozhassák ki az üzletükből.

Tartalomkészítők vagytok, vagy műszaki megoldásokat készítetek?

– A Bom Solutions műszaki vállalat. Törekszünk arra, hogy a VR-t az ipari gyakorlatban használjuk, valós üzleti környezetben. A VR/AR egy új piac, ami most keresi az érvényesülési lehetőségeket, így a cégünk is több területen tevékenykedik. Voltak marketing, ingatlanüzleti és e-commerce projektjeink. A harmincfős csapatunkban gépész- és villamosmérnökök is vannak, akiknek a tudásával közvetlenül alkalmazhatjuk a VR-t az iparban.

A konferencián több cég és egyetemi projekt is képviseltette magát. Vajon mindenki itt van, aki az országban VR-rel foglalkozik?

– Az országban, sőt a bővebb régióban sem elég fejlett még ennek a technológiának az alkalmazása. Igyekeztünk, hogy az NSVirtual híre minden érdekelthez eljusson. A szervezés során mégis azt tapasztaltuk, hogy nincsen elegendő tartalom azon létesítmények számára, amelyek érdekeltek lennének a VR/AR-ben. A jelenlevő kiállítókon kívül vannak még tartalomkészítő cégek, de az ügyfeleikkel kötött szerződéseik miatt nem tehetik közzé a projektjeiket, ezért nem jöhettek el, de mindenképpen kevés a tartalom, függetlenül attól, hogy milyen területről van szó. Az emberek ismerete szintén alacsony szinten van. Az NSVirtuallal az a célunk, hogy az elkövetkező években is folytassuk az interaktív technológiák alkalmazási lehetőségeinek tanítását. A szerbiaiaknak ez még idegen, de a VR-nek és az AR-nek kézzelfogható, valós alkalmazási lehetőségei vannak, ahogyan ez itt a kiállításon is látható.

A virtuális valóság körül nagy volt a felhajtás két-három éve, amikor piacra kerültek az első generációs eszközök. Most mintha egy kicsit elcsitult volna a lelkesedés. Te mit gondolsz a VR jövőjéről?

– Ez csak látszat. Áprilisban voltam a francia Laval városban, a világ egyik legjelentősebb VR/AR rendezvényén, a Laval Virtualon. Ott láttam meg, hogy valójában mennyit nem tudok, annak ellenére, hogy évek óta ezzel foglalkozom. Úgy gondolom, hogy ezeknek a technológiáknak a felhasználása egyre gyorsabban, szinte exponenciálisan bővül. A mi kis közösségünk, amit kialakítottunk itt az országban, jó úton halad, hogy kifejlesszen valamit, ami kedvező hatással lesz a gazdaság minden ágazatára, különösképpen a marketingre, az ingatlanüzletre és az egészségügyre. Az biztos, hogy külföldön sokkal távolabbra jutottak el, de büszkék vagyunk arra, amit elértünk, függetlenül attól, hogy még rengeteg tanulnivalónk maradt – miközben a szélesebb közönség ismereteit is bővítenünk kell.