Újvidék épületeinek története Donka Stančić könyve alapján

Amikor elsétálunk a város egy-egy épülete mellett, talán más sem jut róla eszünkbe, mint egy halom tégla, amiből épült. Nap mint nap elsétálunk olyan düledező ház mellett, ami annak idején éppen egy neves költőnek adott otthont.

Ha a falak beszélni tudnának, és Újvidék valamennyi építményének, esetenként építészeti csodájának megeredne a nyelve, a város új értelmet nyerne. Nemcsak házakról beszélünk, hanem történelmi értékekről, amelyeket vagy magába ránt a föld, vagy a gyors fejlődésnek esnek áldozatul.

Mielőtt Újvidék egyetlen épülettömbbé válna, ahol az utcákba már a nap sem süt be, szeretném felfedni a város titkait, és sokaknak tudtára adni, hogy mitől is olyan különleges egy-egy bizonyos épület, amely mellett már vagy százszor elhaladtunk, de még csak meg sem fordult a fejünkben, hogy milyen idős is lehet az a ház, vagy mi volt eredeti célja, mielőtt az urbanizáció alapos változásokat hozott.

XII. A VATIKÁN

Újvidékről nem mondható el, hogy a tereiről híres, hiszen nem jellemző, hogy sok lenne belőle. Különösen tervszerűen megépített és alaposan átgondolt terekről nem beszélhetünk. Talán ezért is olyan jelentős a Mária neve központi templom mellett elterülő Katolikus porta, ami valaha temetőkert volt.

A teret övező épületek nem ugyanabban az időben épültek, ez abból is látható, hogy eltérő építészeti stílusokat képviselnek. Utolsóként közülük a Vatikán nevet viselő palota épült fel. A munkálatok az 1930-as években kezdődtek meg, miután a római katolikus egyház engedélyt kapott a háromemeletes objektum megépítésére. A mai palota helyén valaha négy lakóház állt, ezeket lebontották az építkezés miatt. A munkálatok mindössze egy évet vettek igénybe, és kilencmillió dinárt emésztettek fel.

A palota nagyjából 22 400 négyzetméteren terül el. Csak kevesek számára ismert a tény, hogy ez az épület huszonnégy üzlethelyiségnek, nyolc négyszobás, tizenöt háromszobás és három kétszobás lakásnak ad otthont. Három utcára nyílik, és hatalmas ablakokkal rendelkezik.

XIII. A STOTEKS ÁRUHÁZ

A múlt század hatvanas éveiben nagy lépéseket tettek a város fejlődésének érdekében.

Abban az időben hatalmas változásokra került sor, hosszú távra tervezték a fejlesztést, s nap mint nap folytak munkálatok városszerte. Fontos döntés volt, hogy Újvidék szívébe egy modern áruházat terveztek, önkiszolgálóval a földszinten. Az építkezés helyszínéül két forgalmas utca kereszteződését választották, ahol valaha a katolikus gimnázium épülete állt. A város igen korszerű és modern épületet kapott, a sokak által Bazárnak nevezett bevásárlóközpontot, amely ma több jelentős boltnak, valamint a mozinak is otthont ad.

Az épület, mondhatni, három egyenetlen részből áll, a teteje viszont egyenes, s ezzel lehetőséget ad az odalátogatóknak, hogy ebből a magasságból is szemügyre vehessék a várost. Az épület több oldalról is megközelíthető, így természetesen egynél több bejárattal rendelkezik. Szinte az egész földszintet, valamint az emeletet is boltok foglalják el, de emellett akadnak kávézók és éttermek is.

Az építész elsődleges célja az volt, hogy a helyiségek áttekinthetőek legyenek, és egy egészet képezzenek. Az idők folyamán az épület megtartotta jellegzetes kinézetét, a belső rész viszont kisebb átalakuláson esett át.

(Folytatjuk)

Az előző rész itt olvasható.

Képgaléria: