:

Seres Lilla

:

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Értekező próza, 3. hely

 

Fáradtsággal benőtt utak

Szűts Zoltán: Versszelídítés. Forum Könyvkiadó. Újvidék, 1998.

 

Hosszú éveken keresztül meghatározó borítóval jelentek meg az újvidéki Forum Könyvkiadó Gemma könyvei, amely valójában az elsőkötetesek sorozata. Azóta a borítók az újabb grafikai irányzatokhoz igazodtak, de lényegében nem változtak, és a mai napig aktív publikációkkal rukkolnak elő. Szűts Zoltán első verseskötete, a Versszelídítés is így jelent meg 1998-ban. Az elsőre elavultnak tűnő kötet egy releváns témát boncolgat, különös figyelmet fordítva a hovatartozás és azon belül is a vajdasági identitástudat bonyolult mivoltára. Tehát nyíltan kijelenthetjük, hogy a témája sosem lesz idejétmúlt. A könyv kiadásának évéből és helyszínéből már sejthetjük a költő gondolatait. Fontos, hogy versei a délszláv háború ideje alatt íródtak, így a létező leghitelesebben ír az akkori érzésekről és nehézségekről, ami mindmáig pecsétet nyomott ránk, itt élőkre.

A kötetben Maurits Dániel mellékletei illusztrálnak egy-egy fejezetet. Ugyanazokat a lovakat és harcosokat ábrázoló motívumokat és ábrákat használja minden képen, de a pozíciójukat megváltoztatta, ezzel újabb mondandót és értelmet adva képeinek. A könyv borítóján és hátlapján szereplő lovak magába a könyvbe néznek bele, és mintha egyenesen beleszáguldanának az egyes fejezetekbe.

Alkotásai, mondhatni, egymásra épülnek. A rövid versektől egészen a prózai formáig jut el a kötetszerkezet szabadvers formában. Az Átokföldje című versében a háború identitásromboló tulajdonságáról ír.

„Ahol az áldozat értelmetlen és nem kifizetődő.
(...)
Ahol már nem értjük egymás szavát
(...)
Ahol nem tudunk önmagunk lenni,
és lassan már nem is akarunk.
(...)
Ahol sebességünk elaltat.
Ahol már semmiben sem hiszünk.
Ahol minden halálosan komoly és nevetséges.
Ahol magányunkat már magunk fokozzuk.
Ahol az egyetlen idő a múlt.
Ahol minden élesbe megy,
de a mindennapok eltompítják látásunk.
Átokföldje.” (Szűts, 1998, 10.)

A reménytelenség és a végeláthatatlan szenvedés fogalmazódik meg ebben az 1995 áprilisában írt versben. A boldogság csak egy pillanat erejéig tart, és a félelem konstans, szinte már életérzés. Minden értékünk hamuvá válik az életnek nevezett homokórában. Ahol már nem is reménykedünk, hogy valaki megfordítja ezt az órát, és valamikori létünk elhasznált darabkái a semmibe hullnak.

Szűts Zoltán: Versszelídítés

A költők nyomorban élnek és szegényen halnak meg című versében rendkívül keményen fogalmazza meg, hogy mit is von maga után egy háború. Mint minden harci időszakban, így itt is az anyagiak körül forognak a dolgok, míg a művészet háttérbe szorul, mivel a túlélés kerül a homloktérbe.

„vannak országok,
ahol a költő köp egyet,
mielőtt a postaládából kiesik
a gázszámla,
a villanyszámla,
a lakbér
a vízszámla,
a telefonszámla.” (Szűts, 1998, 12.)

Az eszmei értékek képviselői nincsenek eléggé tisztelve, helyette a cenzúrázás és az alábecsültség jutott nekik. A múltban élés úgyszintén megjelenik a versben:

„vannak országok,
ahol a hallgatással
övezett országutak
sárga fényei alatt
született gyermekek
nyakába a múltat
akasztják” (Szűts, 1998, 12.)

Egy másik versében a Szeged–Becskerek útvonal szomorúságát szövegezi meg. A szegénységgel fűtött buszt, a szorongást, a félelmet, illetve a jövő- és Isten-nélküliséget festi meg a lapokon. Az elfüstölt tüdő, az elidegenedés és a magány a szomorú tájak mellett mind helyet kapnak. A délvidéki depresszió már a címét nézve is a letargiát sugallja. A „kopott asztalok, műanyag székek, betört üvegek és ablakokat védő rozsdás rácsok” úgyszintén a nélkülözést idézik fel. A depresszió másik oka, hogy erőszakkal vitték harcolni az embereket: „tankok hosszú sora / indult meg a fővárosból / a szívünk felé”. Ettől a nagy tehertől már nincs kedve írni, csak a sivár lapot nézi: „az üres nyomtatópapír / és behívó fölött / összegyűrődik tekintetünk / arcomba robban a táj / a sok bújával és »ha majd« -jával együtt / idegeimmel méregetem / messze-e a határ / s milyen esélyem van a túlélésre” (Szűts, 1998, 22.). Az állandó stressz okozta depresszió enyhítésére pedig a lírai én az alkoholt találja ideiglenes megoldásnak a költeményben. Szinte egyfajta életérzéssé vált az egyén számára a folytonos bizonytalanság, a félelem.

A versből vett idézet, az: „évszázados fáradtság / és távolságokkal benőtt utak” jól leírják a délvidéki nemzet sorsát. Először Trianon, majd a délszláv háború levét issza a nép, amely mindkét országban idegennek minősül. Vajdasági magyarként számunkra ugyanolyan jelentős Jugoszlávia széthullása, mint egykor Magyarország feldarabolása. Tulajdonképpen ez az a téma, ami felett identitásunk megőrzése érdekében sohasem szabad átsiklanunk, ez teszi a kötetet a mai napig aktuálissá. A kettősség, hogy nekünk mindkét föld otthonunk kellene hogy legyen, de valójában csak keressük a magunk helyét, és sokszor egyiket sem érezzük a sajátunknak, csak a hontalanság érzése kavarog bennünk. Hazánkat „senkiföldjé”-nek is nevezi, ahol már nem saját nemzetünk oldalán harcolunk, hanem egy idegen országot védünk, de természetesen nem önszántunkból, hanem sokkal inkább kényszerből.

Papírra veti azt a korszakot is, amikor még fekete-fehér magyar filmeket lehetett látni az újvidéki tévén, erre az időre viszont már minden beszürkült, a tévé, az időjárás, az emberek. Mindig volt mit várni, az egész életet egy üdülésnek tekinti, ahol a két kikapcsolódás közti időszak csak úgy volt, egy nagy rendezetlenségben. Az állásokat pedig félteni kellett, mert a nem elfogadott politikai párthoz tartozás következményekkel járt. A sajtó nyilvánosságának korlátozása úgyszintén nagy elégedetlenségeket hozott magával. Szűts szavaival élve: az állam hol el-, hol összefoglalta az irodalmat. A szegénység motívuma meghatározó szerepet kap a kötet minden lapján. A két ország közti feketekereskedelemre is kitér, lényegében ebből éltek a határ menti települések. Versét feszült hangulattal zárja: „s a levegő, / a levegő sűrűbb maradt” (Szűts, 1998, 25.).

A költő egyik versében említi, sokan vagyunk itt, ezért elmegy, és minden elmenetelt egy kicsit újjászületésnek tekint, amit valóban komolyan gondolt, és ténylegesen Magyarországra költözött. Az elvándorlás térségünkben ekkor jelentkezett először, és azóta megállíthatatlanná nőtte ki magát. Szűts Zoltánnal együtt sokan döntöttek és döntenek úgy most is, hogy külföldön kezdenek új életet, a vendégmunkáslét azonban determinálja az embert, ezzel együtt egy macskaegérjáték indul meg, hiszen csak a materiális dolgok felé fut, önmaga irányába pedig egy lépést sem tesz. A távozással önmagunk egy részét, családunkat hagyjuk hátra. A kulturális életünk átalakul, a hagyományaink emlékeinkben megfakulnak, lassan kikopnak. Egyfajta csonka, újszerű képünk lesz önmagunkról, amit nem mindig tudunk feldolgozni, így ennek tagadása miatt nem is foglalkozunk vele. Egy egészséges önkép, identitás nélkül viszont a jelen és a jövő is élhetetlen.

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Szobor, 1. hely – Ercsi Anita

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Szobor, 1. hely – Ercsi Anita

Minél jobban elmerülünk a könyvben, annál inkább érezhetjük a gondolatok szétesését, kontrollálatlanságát. Ha még mélyebben fel szeretnénk tárni a dolgok struktúráját, kimondhatjuk, hogy mindennek a háború lehet az oka, illetve a vele járó testi-lelki meggyötörtség. A szétszórtság, a fáradtság és az elfáradás jellemzi, hiszen már a gondolatok kordában tartása is nagy erőfeszítést igényel.

Verseinek jelentős tulajdonága, hogy sokszor játszik a hangokkal. A hallott és a látott szavak nagyban eltérnek egymástól, a szóközök, kötőjelek és zárójelek modern használatával, illetve az elválasztásokkal és a szóközépi soráthajlásokkal ugyanis új értelmet ad a szövegeinek, ennek következtében nincs egy olyan karakter sem, amit ki lehetne hagyni a kötetből, tehát a nyelvi-szótani szabályok felrúgása jelentős szerepet játszik. Mondandója a hosszúverseiben csúcsosodik ki leginkább, ugyanis határozottan narratív jellegűek. A kötet legjobb versei, mint a manufraktúra vagy a szint etika is, innen kerültek ki. Az utóbbi művében szerb, angol és persze magyar szavakkal is találkozunk. Bizonyára ez is az identitászavart vázolja fel. A ma már informatika, média és digitális kultúra kutatója és oktatója ebben az időben kezdett el komolyabban foglalkozni a számítógépes hírközlés világával, így verseiben fellelhető a számítógéppel kapcsolatos tudása. A szó-netek ciklusban a versei különösen a szójátékra, szógyártásra alapoznak. A szonett versforma és a számítógépes világháló által összekovácsolt fejezet részben megőrzi a szonett formáját, és egyedi iróniával mutatkozik. Egy sikeres példája ennek a versstílusnak a recycling babits. Digitalizált versei igencsak színesedhettek a helyesírás-javító programtól, hiszen nyelvtana eltérő programban íródott.

Mint már említésre került, a könyv első felében az önmegismerésre való törekvés dominál, a közepén, nagyrészt a veronikonok című fejezetben azonban a szerelemmotívum is megjelenik. Gyaníthatóan a lírai én ebbe az egyetlen boldogságba menekül a háború és a ki vagyok én kérdése elől. A könyv végére pedig a verseiben gyönyörűen összefonódnak ezek a motívumok, és az identitás, illetve a szerelem egy művön belül fogalmazódik meg.

Nem is lehetett volna tökéletesebben megfogalmazni ezt a témát a Gemma sorozat harmincharmadik kötetének szerzőjénél, aki a megszelídített vers című művében pontosan leírja, miként matat, kanalaz mohón a költő magyarhonban vagy épp a háborúkban. Gondolataim Orcsik Roland szavaival zárnám, aki szerint: „A kevert identitásom forma, médium, amelyen keresztül testet ölt az identitás cirkuszának egyetemes parabolája.”

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Božić Barbara
„A pillanatnyi érzés motivál” Božić Barbara vagyok. Szabadkai. Türelmes. Barátságos. Őszinte. Önfejű. Határozott. Intuitív. Kre...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: novisadlaw.com
Jogi Kar, te drága! DAY 216: SIRÁLYTÖRTÉNET

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A síkságon is terem űrkavics Interjú az IO zenekar billentyűsével, Szerda Árpáddal

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Egy forradalom előkészületei The Beatles and Tony Sheridan: In the Beginning – Recorded in 1961–1962, Hamburg

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Roncsák Alexander
A fűszeres hangok utcája Roncsák Marcell szülei bajsaiak, ahol vígan éli mindennapjait a Kurta nevű utca.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sport és irodalom, külön-külön Podcastvilág 7. rész: Teljes terjedelem és Partizán

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A hír- és politikai podcastműsorok csúcsa Podcastvilág 6. rész: The Daily és Inside Europe

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Elárasztják a rókák a tanyát Miután végre kiszabadultunk a négy fal közül, és utolért minket a nyár is, nincs más dolgunk, min...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az idén is Kanizsa Feszt Az idei Kanizsa Feszt július 9-e és 11-e között immár nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Ma...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Első ízben Jail Fesztivál Az idén első ízben szervezik meg a Jail Fesztivált, melynek helyszíne a Topolya melletti zobnatic...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ha augusztus, akkor Green Future! Enyhén szólva is elég érdekesen alakult eddig a 2020-as évünk, hiszen a mindent beárnyékoló világ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Fürstner Márton Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kalmár Edina Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Seres Lilla Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Értekező próza, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bagdal Zoltán Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Értekező próza, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +