: Jenován Flórián
Jenován Flórián

Szajántól Rómáig

: Jenován Flórián
Jenován Flórián

Jenován Flórián vagyok. Szajáni lakos. „Legyen a zene mindenkié!” (Kodály Zoltán)

Mikor kezdtél hangszeren játszani?

– Gyerekkoromban ismerkedtem meg a zenével, a hangszerekkel. Az első emlékem a hangszerrel való ismerkedésről az, hogy a szőnyegen feküdve próbáltam kicsikarni a Boci, boci tarkát egy játék szintetizátorból, és sokadik nekifutásra sikerült is! És itt nem ért véget a történet, hiszen egyre több dalt tanultam meg, majd a szüleim beírattak a nagykikindai zeneiskolába, ahol zongorázni tanultam Szabó Éva, később prof. Sonja Ostojid osztályában. A későbbiekben a nagybecskereki Josif Marinković Középfokú Zeneiskola diákja lettem, zongora szakon folytattam a tanulmányaimat prof. Bojana Maćešić osztályában. A középiskolás éveim alatt számos zongoraversenyen vettem részt, hazai és külföldi, nemzetközi versenyeken is szerepeltem, és szép eredményekkel, elismerésekkel tértem haza; ezek ösztönöztek a további munkában.

Nem is volt kérdés, melyik egyetemen fogod folytatni a tanulmányaidat?

– Az alapfokú zeneiskolában a szolfézstanárnőm, Détári Margita megkérdezte tőlem, hogy mivel szeretnék foglalkozni, s én habozás nélkül azt feleltem, hogy zenetanár szeretnék lenni. Ekkor voltam általános iskolás, és az évek múlásával a zene iránti érdeklődésem és szeretetem egyre csak nőtt, így fel sem merült a kérdés, hogy milyen téren és hol is folytassam a tanulmányaimat. Jelenleg az Újvidéki Egyetem Művészeti Akadémiájának Zeneművészeti Karán, zongoraszakon tanulok prof. Kinka Rita zongoraművésznő növendékeként, ami számomra az egyik legnagyobb megtiszteltetés.

Hogy tetszik az Európa Kollégium?

– Az új tanév kezdetével a második évemet töltöm a kollégiumban. Az Európa Kollégium egy olyan hely, ahol az ember könnyen barátokra lel, ahol nem lehet unatkozni. Egy olyan intézményről beszélünk, amely nemcsak lehetőséget, hanem megfelelő hátteret is nyújt a hallgatók számára tudásuk elmélyítéséhez és gyarapításához, valamint súlyt helyez a magyar kulturális örökség megőrzésére. Örülök, hogy létrejöhetett egy ilyen intézmény Vajdaságban.

Mikor kezdtél kórusvezetéssel foglalkozni?

– Egy éve az a megtiszteltetés ért, hogy az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ kórusának karvezetője lettem. A kórus 1951-ben alakult, azóta összetételében többször is változott, a jelenlegi felállásban női karként működik. Az énekkar széles körű repertoárral büszkélkedik, általában az adott fellépés tematikájához alakítom a műsort. Sajnos idén ősszel a koronavírus miatt nem tudtuk elkezdeni a munkát, de remélem, hogy a helyzet javulásával ez változni fog.

Hogyan vezetett az út a kántorkodáshoz?

– A kántorkodást hatodik osztályos koromban kezdtem, akkor még kisegítőként, a szomszédos települések egyikéről járt ugyanis hozzánk a kántornő, de csak a hónap első és harmadik vasárnapján; a többi vasárnapon én orgonáztam, így mára már állandó jelleggel látom el a kántori szolgálatot a szülőfalumban, Szajánban. Az elmúlt évek alatt számos lehetőségem volt orgonázni a Nagybecskereki Egyházmegye több templomában, valamint a nagybecskereki székesegyházban, ahol végzős középiskolásként számos nagyobb esemény zenei szolgálatát én láthattam el, ami nagy megtiszteltetés számomra. Az utóbbi időben az újvidéki Szent Erzsébet-templomban is ellátom a kántori teendők egy részét. A kántorkodásommal kapcsolatos élményeim közül a legemlékezetesebbek közé tartoznak a nemzetközi ministránszarándoklatok alkalmával végzett szolgálatok Rómában. Szeretem ezt a munkát, habár inkább a hivatás szót használnám, mivel a sajátom és az emberek Istenbe vetett hitét is erősíti, valamint engem is közelebb visz az emberekhez.

Milyen élményekkel tértél haza Rómából?

– Rómába 2015 és 2018 nyarán látogattam el, mindkét alkalommal a nemzetközi ministránszarándoklat keretében. Az ott töltött idő alatt számos programban vettem részt, az ott szerzett tudás rengeteg élménnyel párosult. Bátran mondhatom, hogy életre szóló élményekkel, hitben megerősödve tértünk haza.

Mivel töltöd a szabadidőd?

– A szabadidőm nagy részét is a zene tölti ki. Egy ideje egyházi népénekek gyűjtésével foglalkozom. A bánáti hívek énekeinek összegyűjtésével és feldolgozásával foglalatoskodom. Amikor viszont tényleg pihenni akarok, akkor a családom körében töltöm az időmet.

Hány egyházi népéneket gyűjtöttél össze eddig?

– Az eddigi munkám során 91 éneket gyűjtöttem össze, ebbe nincsenek beleszámolva a különböző énekek más-más variánsai. Ezek az énekek Szaján, Padé, Muzsla és Törökbecse egyházzenei gyöngyszemeit képezik. Egyházi népénekeink, mint ahogyan népdalaink is, kulturális örökségünk része, megmaradásuk érdekében kötelesek vagyunk ápolni és megőrizni őket. Abban reménykedem, hogy ebben az én munkám is betölt majd egy kis szerepet.

Hol és hogyan látod magad öt év múlva?

– Talán ezt a kérdést a legnehezebb megválaszolni. Az elsődleges terveim között szerepel a sikeres diplomázás. Hogy utána mivel fogok foglalkozni, maradjon a jövő titka. Mindenesetre fontos feladatomnak, feladatunknak tartom, és gondolok itt a többi kollégára is, hogy közelebb vigyem az emberekhez a zenét, a művészetet. Ha a tanári pályán fogok működni, igyekszem majd zene-, illetve művészetkedvelő diákokat nevelni!

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Magosi Máté
Hátsó oldal: Topolya a részletekben lakozik 2020 – Tijana Stanivuk
Bál, bál, maszkabál A tavaszi őrület és karantén és mindenféle megszorító intézkedéseket követően a nyár folyamán úgy...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Becsöngettek! Becsöngettek. Visszavár a kopott iskolapad, a tanárok… ja, hogy ez már nem az a mese – már csak a...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Jenován Flórián
Szajántól Rómáig Jenován Flórián vagyok. Szajáni lakos. „Legyen a zene mindenkié!” (Kodály Zoltán)

0 Hozzászólás | Bővebben +
: www.ejiltalk.org/
Jogi Kar, te drága! DAY 242: VÁRVA VÁRT VIZSGA

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A társadalmi bizalomról Egy jól működő, minden állampolgár számára megélhetést, biztonságot és előrelépési lehetőséget ny...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: VHK Fekete Zaj 2020-Bands Through The Lens
A felszabadult nép zenéje A halottkémek immár 45 éve vágtáznak az életerő nyomait kutatva

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A legismertebb magyar Puskás Hungary (2009)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Én lenni én nem lenni A szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban szeptember huszonharmadikán mutatták be a Domonkos Istvá...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: drMáriásdrÓNtávolból
okozta lehúzás igen – cant cap-cap capp rŐczei gyÖrgy köteTÉTől* fokozatosan továbbvitorlázTATódva

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fügelekvár (illusztráció) – femina.hu
Sporhetsztori 88. 88. rész – Vihar előtt

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Égési sérülések Az égési sérülések a leggyakoribb háztartási balesetek közé tartoznak.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kerülj be! A szabadkai Kerülj Be Ifjúsági Közösségi Tér programajánlója októberre

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Stanley börtön minden apró zugát figyelik
Börtön – átok, vagy áldás? – 3. rész A szabadságvesztésnek több formája van, de mi e helyütt beszéljünk a börtönről.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Juhász Gábor (fotó: Bezzeg Gyula)
Aki választ: Juhász Gábor Juhász Gábor vagyok. Népzenész, televíziós szerkesztő, apuka.

0 Hozzászólás | Bővebben +