Lassan egy éve annak, hogy megszokott mindennapjaink gyökeresen megváltoztak, és mindannyian alkalmazkodni kényszerültünk a jelenlegi járványügyi helyzethez. Az elmúlt hónapokban nap mint nap különféle nehézségekkel kerültünk szembe – az egészségügyi jólétünk, a tanulmányi és szakmai előrehaladásunk, az emberi kapcsolataink minősége forgott kockán, de nem szabad elfelednünk azokat a szép napokat, amelyeket még nem a világjárvány árnyékában éltünk, és amikor a személyes találkozások, az iskolában töltött hosszú órák és persze az élményekkel teli utazások, nyaralások, kirándulások a mindennapjaink kihagyhatatlan elemeit képezték.
Előző cikkünkben az alvás fontosságáról és az alvászavarokról volt szó, így ezen a vonalon továbbhaladva az utazás és az időeltolódás okozta alvási nehézségekről, vagyis a jet lag jelenségről olvashattok, abban a reményben, hogy mielőbb, a járványhelyzet átvészelése után ismét lehetőség lesz repülőre ülni, és távoli vidékeket megismerni.
A jet lag a hosszú repülőutak és az időeltolódás okozta, néhány napig tartó fáradtságot, aluszékonyságot vagy éppen álmatlanságot jelent. Hátterében a cirkadián ritmus rövid távú zavara áll, vagyis az emberi szervezet 24 órás megszokott ciklusának a megváltozása. Ezt a napi ritmust a szervezet belső órája és különféle külső tényezők szabályozzák. A belső óra „mozgatóeleme” a hipotalamuszban található, és jelentős hatással bír a vérnyomás, hormontermelés, testhőmérséklet szabályozására, az alvásigényre, az éhségérzetre. A külvilág tényezői azonban, mint például a nappal és az éjszaka váltakozása, nagyban befolyásolják a napi ritmus lezajlását. A melatonin nevű hormon termelődése, amely az alvás szabályozásáért felelős, nagymértékben függ a napszakok váltakozásától, fény hatására ugyanis nappal csökken a melatonintermelés, fény híján pedig, éjszaka, emelkedik a melatoninszint, álmosságérzetet okozva.
Az időzónák közötti utazás alkalmával a szervezet biológiai órája nem kerül összhangba az úticél helyi idejével, vagyis a napszakok váltakozása nem felel meg annak, amihez az utazó szervezete hozzászokott, így az alvást, étkezést, hormontermelést befolyásoló ritmikus folyamatok nem felelnek meg a külvilág ingereinek. Hogy a szervezet milyen gyorsan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, teljesen személyfüggő, de általában két-három nap szükséges a teljes átálláshoz.
Fontos tudni, hogy kizárólag az időzónák átlépése vezet jet lag jelenséghez, tehát a kelet–nyugat irányú távolság megtételétől függ a zavar kialakulása, nem pedig a repülőút hosszától. Így az észak–dél irányú utazás nem vezet a cirkadián ritmus megváltozásához. Becslések szerint legalább három időzónát át kell lépni a jet lag kialakulásához, a maximális időeltolódás pedig ± 12 óra lehet.
A jet lag leggyakoribb tünetei közé tartozik a kimerültség, felületes alvás, álmatlanság, emésztési zavarok, étvágytalanság, hányinger, fejfájás, ingerlékenység. Mivel átmeneti jelenségről van szó, gyógykezelésre az esetek többségében nincs szükség, néhány részletre odafigyelve azonban megkímélhetjük magunkat a kellemetlen óráktól. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen napszakban fogunk érkezni a célállomásra a helyi idő szerint, és erre legyünk felkészülve az érkezés pillanatában. Igyekezzünk úgy tervezni az utazást követő napunkat, hogy elegendő időnk legyen pihenni, és étkezésünket is a helyi időhöz igazítsuk. Ha napközben érkezünk a célpontra, próbáljunk estig ébren maradni, így elősegítve az átállás folyamatát. Repülés közben, valamint az érkezést követő néhány napban fogyasszunk sok folyadékot a kiszáradás megakadályozása érdekében. Nem szükséges gyógyszert szedni a jet lag tüneteinek kezelésére, de ha az utazó egyébként rendszeresen használ gyógyszereket, az orvosságok bevételi idejét ajánlott a helyi időhöz alakítani. Tanácsos a megérkezést követően két napon keresztül tartózkodni a megterhelő és kimerítő tevékenységektől.
Élsportolók esetében különösen fontos a jet lag tüneteinek megfelelő kezelése, így a különféle versenyekre és megmérettetésekre utazáskor kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy elegendő idő jusson az átállásra. Rendszerint több nappal, esetleg egy héttel is előbb megérkeznek a megmérettetés helyszínére, így minimálisra csökkentve annak az esélyét, hogy az időeltolódás okozta nehézségek befolyásolják a teljesítményüket.
Jelen helyzetben az utazás rajongói csupán elméletben tudnak a jet lag jelenséggel foglalkozni, de bízva a mielőbbi változásokban, reményekkel telve gondolunk a jövőre, amikor az „időutazás” újra elérhetővé válik turisták tömegeinek.
0 Hozzászólás
Szólj hozzá